Dobogós hely a beruházásokban


A beruházások alakulása jelentős szereppel bír egy ország gazdasági teljesítményének jövőbeni alakulása szempontjából. Magyarországon 2018-ban a beruházások volumene mintegy 17 százalékkal nőtt. Ezzel hazánk az uniós tagországok közül mind a beruházási ráta, mind a bruttó állóeszköz-felhalmozás volumennövekedése tekintetében dobogós helyezést ért el. A Századvég Gazdaságkutató rövid elemzésében a beruházások alakulását, illetve Magyarország beruházások szempontjából elfoglalt helyét vizsgálja uniós összehasonlításban.​


A KSH adatai szerint 2018-ban a beruházások bővülése a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál 8,8 százalékos, míg a beruházások mindössze 14,4 százalékát teljesítő költségvetési szerveknél 30,9 százalékos volt. A beruházások növekedése kapcsán természetesen meg kell említeni az uniós források felhasználását, azonban ez önmagában nem magyarázza a teljes növekedést, abban jelentős szerepet játszottak a vállalati szféra saját beruházásai is, beleértve a beruházás-ösztönzési rendszeren keresztül érkező jelentős számú, 98 külföldi nagyberuházást is. A további bővülést elősegítheti a versenyképesség növelése, azon belül is az üzleti környezet javítása, például a bürokrácia csökkentésén keresztül.

A beruházások kapcsán továbbra is kiemelkedő a feldolgozóipar, és azon belül is a járműgyártás szerepe: az összes beruházás 26,3 százaléka érkezett a feldolgozóiparba, amely 6,3 százalékos növekedést jelent. 2018-ban minden ágazatban nőtt a beruházások volumene, amelyre korábban még nem volt példa. A legnagyobb növekedést a bányászat érte el (80,7 százalék), de jelentősen bővült a beruházások volumene az energiaipar (38,7 százalék), a közigazgatás (34,7 százalék), a szállítás, raktározás (33,5 százalék), az egészségügy (31,4 százalék), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (23,4 százalék) és az építőipar területén (22,1 százalék) is.

A beruházások volumene az Eurostat[1] adatai szerint 2018-ban legnagyobb mértékben, 17,6 százalékkal Lettországban nőtt. Ezt követte a magyar mutató emelkedése, míg a harmadik helyet a szlovén állóeszköz-felhalmozás növekedése érte el 10,5 százalékkal. A visegrádi országok közül a cseh mutató 10,1 százalékkal, a lengyel 7,5 százalékkal, míg a szlovák 6,8 százalékkal bővült. Az Európai Unió egészében a beruházások volumene ennél szerényebb mértékben, mindössze 3,0 százalékkal bővült.

A beruházások GDP-hez viszonyított arányát tekintve a legnagyobb értéket Csehországban mérték 2018-ban (26,1 százalék), ezt követi a magyar (25,5 százalék), illetve a svéd (25,4 százalék) mutató. A visegrádi országok közül Szlovákiában a ráta értéke 22,0 százalék volt, míg Lengyelországban 18,0 százalékot tett ki, az Unió átlagában pedig 20,5 százalékot ért el.

A beruházások volumene azonban még nem árul el mindent. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság dinamikus fejlődése fennmaradjon, szükség van arra, hogy egyre magasabb hozzáadott értékű munkahelyek jöjjenek létre. A tavaly végrehajtott beruházások ebben is előrelépést jelentettek. Természetesen a fejlesztéseket folytatni kell – növelve a magyar tulajdonú vállalkozások súlyát is úgy a magyar, mint a határainkon túli beruházások tekintetében.

 

 

[1] Bulgária, Ciprus, Görögország, Írország, Luxemburg és Málta esetében csak az első három negyedév adatai állnak rendelkezésre az Eurostat adatbázisában, így az elemzésben ezeket az adatokat használtuk fel. A szezonális ingadozások kiküszöbölésére a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatokat alkalmaztuk.