Jövőre is 4 százalék körüli lehet a gazdasági növekedés



2018 harmadik negyedévében a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 4,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 5,2 százalékkal nőtt, több mint fél százalékponttal meghaladva az elemzői várakozásokat. A kiigazított adatok alapján a gazdaság a rendszerváltás óta mért leggyorsabb ütemben bővült. A harmadik negyedéves növekedés az Európai Unióban a legnagyobbak között volt. A Gazdaságkutató szeptemberi becsléséhez képest a KSH az első két negyedév adatát 0,1–0,1 százalékponttal felfelé korrigálta. E tényezőket figyelembe véve a Gazdaságkutató 4,6 százalékra felfelé módosította a 2018-as növekedésre vonatkozó prognózisát.


A növekedés motorját idén a fogyasztás és a beruházás bővülése jelenti. A háztartások fogyasztási kiadásainak volumene 5,4 százalékkal nőhet 2018-ban, melyhez elsősorban a nettó bérek átlagosan 11,3 százalékosra becsült emelkedése járul hozzá, melyet a munkaerőhiány mellett a szociális hozzájárulási adó összességében 2,5 százalékpontos csökkentése, a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelkedése, illetve az állami szféra bérrendezései segítenek elő. A beruházások a korábban vártnál nagyobb mértékben, 16,7 százalékkal bővülhetnek idén. Ehhez az állami és a magánszféra uniós és saját forrásból végrehajtott beruházásai járulnak hozzá, amelyeket az alacsony kamatkörnyezet is segített. A beruházásokhoz kapcsolódóan érdemes kiemelni, hogy az építőipar hozzáadott értéke az előző év azonos időszakához képest 27,5 százalékkal nőtt, tehát az ágazat a munkaerőhiány mellett is növekedni tudott.

A külkereskedelmi mérleg alakulása ezzel szemben nem tud hozzájárulni a növekedéshez 2018-ban. A Gazdaságkutató becslése szerint az export 5,4, míg az import 7,1 százalékkal bővül éves összehasonlításban. Az export növekedését lassítja a külső kereslet alacsony emelkedése (a német gazdaság a III. negyedévben az előző év azonos időszakához képest mindössze 1,2 százalékkal növekedett, míg az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal visszaesett), miközben a fogyasztás és a beruházások bővülése az import emelkedéséhez vezet.

Szintén felfelé, 3,9 százalékra módosult a 2019-re vonatkozó növekedési várakozás. A becslés során a Gazdaságkutató feltételezte, hogy a kormányzat a versenyképesség növelését segítő intézkedéseket vezet be. A növekedést nagyban elősegítheti a fogyasztás volumenének 4,4 százalékosra, illetve a beruházások 9,0 százalékosra prognosztizált emelkedése. Az előbbit elsősorban az átlagbér 10 százalékra becsült, vagyis a várható inflációt jelentősen meghaladó növekedése eredményezi. A beruházások kapcsán az uniós források felhasználása mellett fontos kiemelni az elmúlt időszakban bejelentett nagyvállalati beruházásokat, illetve a kormányzati fejlesztéseket (például Egészséges Budapestért, Modern Városok, Magyar Falvak). Az október végéig építési engedéllyel rendelkező lakások az Országgyűlés döntése értelmében a kedvezményes 5 százalékos áfakulccsal épülhetnek meg, így ez több tízezer új lakás megépítését segítheti elő a családi otthonteremtési kedvezménnyel együtt 2019 után is. Az export bővülése jövőre 5,5, míg az importé 5,4 százalékos lehet, így a Gazdaságkutató várakozásai szerint jövőre a külkereskedelmi egyenleg növekedése hatása semleges, esetleg kismértékben pozitív lehet.

Az olaj árának növekedése, illetve a forint gyengülése hatására az infláció októberre 3,8 százalékra emelkedett, így megközelítette a jegybanki inflációs célsáv felső határát. Novemberre azonban az olajárak csökkenése miatt a pénzromlás mértéke drasztikusan, 3,1 százalékra mérséklődött. Figyelembe véve hogy az olaj világpiaci jegyzési ára az elmúlt időszakban csökkent, a jövő évre várt infláció a korábban vártnál alacsonyabb lehet. Így a 2018-ra vonatkozó inflációs prognózisát a Gazdaságkutató 0,1 százalékponttal 2,9 százalékra emelte, míg a 2019-es előrejelzést 0,2 százalékponttal 3,0 százalékra mérsékelte. A pénzromlás üteme tehát éves átlagban várhatóan megfelel a jegybanki célnak. A novemberi inflációs adat eredményeként a Magyar Nemzeti Bank várhatóan nagyon rövid távon nem kényszerül a monetáris kondíciók érdemi szigorítására, erre várhatóan csak az Európai Központi Bank 2019 nyarán történő kamatemelését követően kerülhet sor.

Az előrejelzés kapcsán a következő legfontosabb kockázati tényezőket érdemes kiemelni:

  • Külső kereslet alakulása: a külső kereslet kapcsán elsősorban a Brexit alakulását (melynek pontos módja vagy egyáltalán a kilépés ténye még mindig bizonytalan), a kereskedelmi háborút, a német gazdasági teljesítmény esetleges visszaesését, illetve az olasz és a török gazdaság problémáit érdemes kiemelni.
  • A mezőgazdaság teljesítményét jelentősen befolyásolja az időjárás alakulása.
  • Versenyképesség és hozzáadott érték: a versenyképesség javítása elengedhetetlen a hosszú távú gazdasági növekedéshez és a hozzáadott érték emelkedéséhez, így a gazdaság teljesítményét befolyásolja, hogy mennyire sikerül a versenyképességet növelni.
  • Az olajár változása.
  • A forint árfolyamának alakulása.

Táblázat: A főbb makrogazdasági változók várható alakulása

 

2017

2018

2019

Bruttó hazai termék (volumenindex)

4,1

4,6

3,9

A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)

4,7

5,4

4,4

Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)

18,2

16,7

9,0

Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)

4,7

5,4

5,5

Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)

7,7

7,1

5,4

A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró)

8,1

5,8

4,9

Fogyasztói árindex (%)

2,4

2,9

3,0

A jegybanki alapkamat az időszak végén (%)

0,9

0,9

1,2

Munkanélküliségi ráta (%)

4,2

3,7

3,4

A nominális bruttó átlagkereset alakulása (%)

12,9

11,3

10,0

A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában

3,3

2,1

1,9

Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában

4,3

4,8

4,6

Az államháztartás ESA-egyenlege a GDP százalékában

–2,2

–1,7

–1,6

GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)

2,4

2,2

1,9

Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás