Nagyobb megbecsülést a magyar űrkutatásnak!


Agárdy Zsófia, a Századvég Alapítvány elemzőjének írása a Világgazdaság online oldalán.

Forrás: vg.hu, 2018. december 14.


Az Európai Űrügynökséghez (ESA) való 2015-ös csatlakozással és dr. Ferencz Orsolya 2018-as űrkutatási miniszteri biztossá való kinevezésével a jobb sorsra érdemes, egykor szebb napokat látott, világszínvonalú magyar űrkutatásba sikerülhet életet lehelni. A miniszteri biztos kinevezése a média egy részében cinikus derültséget okozott – ami a területtel és a magyar űrkutatás múltjával kapcsolatos tudásbéli hiányosságokra, tájékozatlanságra mutat rá. A közvélemény az évtizedek óta elmaradt tájékoztatás miatt semmit sem tud arról, hogyan vesz részt Magyarország már fél évszázada az európai űrkutatásban, különböző eszközök kifejlesztésében és elkészítésében, kiváló magyar tudósok közreműködésével.

Az űrkutatásra hajlamosak vagyunk misztikus és földöntúli tevékenységként tekinteni, ám ez mára sokkal több, mint a világűr feltérképezése és vizsgálata: haszna megjelent a gazdaság és a hétköznapi élet szinte minden területén.

Az ESA egyik legfőbb célkitűzése, hogy kitolja a lehetőségek határát: az űrkutatás eredményeinek használatával és az űrszolgáltatások kiterjesztésével jobbá tegye életünket, és megteremtse Európa technológiai függetlenségét. Eredményeik olyan létfontosságú területeken hasznosulnak, mint a műholdas földmegfigyelés, az orvostudomány, a navigációs alkalmazások. A társadalom a közvetlen hasznosulást látja meg a leghamarabb, de az emberek nem tudják, hogy a vérnyomásgyógyszerek, a tépőzár, a navigációs berendezések, a hírközlési és távközlési eszközök, bizonyos tűzoltási anyagok, műanyag fóliák vagy folyadékkristályok mind az űrkutatás melléktermékei.

Ma Európában széles körű, nemzeteken átívelő együttműködés, versenyképes és fontos vívmányokkal szolgáló űripari és tudományos tevékenység folyik.

Csatlakozásunk a valódi európai összefogáson alapuló Európai Űrügynökséghez minden korábbinál fontosabb mérföldkő a szakterület életében, hiszen a nagy volumenű projekteket önállóan egyetlen tagállam sem lenne képes véghezvinni. A magyar kormányzat felismerte, hogy az űrkutatás fejlesztése nemzetgazdasági érdek is egyben: az űripar növekedése a technológiai innováció egyik kulcsterülete, és mint ilyen, fontos versenyképességi tényező az ország számára.

Fotó: AFP / Ali Ihsan Ozturk / Anadolu Agency

A környező országokhoz képest hazánknak még bőven van behozni valója az űrkutatás terén. A Szovjetunió és a kelet-európai országok közötti együttműködést intézményesítő Interkozmosz 1991-es megszűnése után a magyar űrkutatás a kétezres évek közepéig fokozatosan leépült, különböző minisztériumok alatt funkcionált.

A régiós országok közül sokan nemzeti űrügynökségeket is létrehoztak, így mindenképp a terület felértékelődését jelzi, hogy hozzáértő űrkutató személyében miniszteri biztos felügyelete alá került az űrkutatás, és újra főosztály lett az űrkutatásért felelős osztályból. 2010 után a kormány meglátta a területben rejlő határtalan lehetőségeket, ezért – miután 2008-ban a szakma nagy csalódására ellehetetlenítették a csatlakozást – az elmúlt években minden rendelkezésre álló eszközzel igyekezett elősegíteni teljes jogú taggá válásunkat az ESA-ban.

Az űrkutatással 2015 óta foglalkozó több mint negyven intézmény, a magyar kis- és középvállalkozások, egyetemi és akadémiai kutatóintézetek fellélegezhettek, hiszen az elmúlt nehéz évtizedekben a kutatók és a mérnökök sokat küzdöttek azért, hogy ne vesszenek el a tudományos és a technológiai-ipari eredmények.

A csatlakozásunk segít Magyarországon tartani a magasan képzett szakembergárdát, és számottevő fejlődést indíthat el a műszaki tudományok, a technológia egyes területein, ami természetesen visszahat az oktatásra, kutatásra, illetve más tudományterületekre – végső soron pedig a gazdaságra. A cél most az, hogy a hazai űripar és tudományos űrkutatás képviselőivel együtt egy olyan stratégiát dolgozzanak ki, amely tartható, a politika számára elfogadható, és szem előtt tartja a hiányosságokat: a megfelelő oktatást, az intézményrendszer fejlesztését és a hatékony kommunikációt is.

Fontos, hogy immár mi is ott vagyunk az űrtechnológiáért vívott küzdelem arénájában, és a magyar szürkeállomány bámulatos történelmi teljesítményét elnézve minden esélyünk megvan arra, hogy ismét régi fényében tündököljön a magyar űrkutatás.