Nehéz időszak után 2021-ben megkezdődhet a kilábalás


A Századvég Gazdaságkutató Zrt. előző negyedéves, június közepi prognózisa óta megérkezett Magyarországra a járvány második hulláma, amely várakozásaink szerint az első hullámnál kisebb gazdasági károkat fog okozni. Ennek következtében legfrissebb prognózisunk és a június óta beérkezett adatok alapján a magyar gazdaság visszaesése az idén kismértékben 5 százalék feletti lehet és a 2019-es szintjét csak 2022-ben érheti el. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a vírushelyzet alakulása továbbra is jelentős kockázatot jelent az előrejelzés szempontjából.


A koronavírus elleni intézkedések nyomán a magyar gazdaság teljesítménye a második negyedévben jelentősen, 13,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A válsághelyzetet a gazdaság legtöbb ágazata megérezte, ám eltérő mértékben. A turizmust, járműgyártást vagy a szórakoztatóipart például az átlagosnál jóval súlyosabban, míg az IKT vagy pénzügyi szektort kevéssé érintette a válsághelyzet. Ugyanakkor a korlátozások feloldásával megkezdődött a kilábalás is, amelyet az is mutat, hogy a kiskereskedelmi forgalom volumene júliusban már elérte az egy évvel korábbit. Több ágazat esetében (például a már említett turizmus, illetve járműgyártás) a korábbi kibocsátási szint elérése a kereslet alakulása miatt csak több éves időtávon várható.

A fogyasztás válság előtti bővülése, majd visszazuhanása, illetőleg korábbi szintre való visszatérése után arra számítunk, hogy a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 2020-ban stagnálhat, míg 2021-ben mintegy 4 százalékkal növekedhet.

A vírus okozta helyzet érinti a beruházásokat is, amelyeket a vállalkozások és az állami, valamint önkormányzati szereplők egyaránt visszafoghatnak a bizonytalanabbá váló gazdasági jövőkép, illetve az anyagi források beszűkülése miatt. Ezt részben ellensúlyozhatják az állami hitelprogramok, melyek olcsón juttatnak forrást a vállalkozásoknak. A beruházási volumen becslésekor tekintettel kellett lennünk a korábbi magas beruházási értékre, illetve az uniós források ciklikusságára is. Így a beruházások esetében 4,9 százalékos visszaesést, míg jövőre 3,1 százalékos bővülést valószínűsítünk.

Az export esetében eleinte az ellátási láncok akadozása, majd a kereslet visszaesése miatt jelentős mérséklődés történt, és a helyreállás szintén lassúnak tűnik. 2020-ban 8,6 százalékos visszaesésre számítunk, melyet 2021-ben 7,2 százalékos felpattanás követhet. Az import alakulását a fogyasztás, a beruházás és az export alakulásán kívül meghatározzák olyan egyedi tételek, mint az egészségügyi eszközök beszerzése. Az import visszaesése így idén 3,6 százalékos lehet, melyet jövőre 5 százalékos bővülés követhet.

A munkaerőpiac tekintetében a korlátozások elrendelésekor a foglalkoztatás több mint 100 ezer fővel csökkent. A gazdaság újranyitásakor a munkahelyek egy része is újra megnyílt, így a munkanélkülivé válók egy része is munkába tudott állni. Tekintettel azonban egyes ágazatok lassabb újraindulására, a korábbi magas foglalkoztatási szint is csak lassan áll majd helyre, így idén a munkanélküliségi ráta 4,2, jövőre pedig 3,7 százalék lehet éves átlagban. A munkanélküliség aránylag kismértékű növekedését segíti a válság előtti munkaerőhiány és az üres álláshelyek magas száma. Ugyanakkor a korábbi munkaerőpiaci helyzet teljes helyreállásánál nemcsak a munkanélküliségi ráta alakulása a kérdés, hanem az is, hogy azok, akik részmunkaidős foglalkoztatásba kerültek, visszatérhetnek-e ismét teljes munkaidőbe dolgozni. Ehhez a legsúlyosabban érintett szektorok újraindulása szükséges.

Az infláció az elmúlt időszakban a jegybanki célsáv teteje körül alakult, az alapfolyamatokat leíró maginfláció érdemben át is lépte azt. A pénzromlás ütemének emelkedéséhez az élemiszerárak növekedése és a gyenge forintárfolyam járult hozzá, míg az üzemanyagárak alakulása visszahúzta azt. Az infláció idén 3,7, jövőre pedig 4,1 százalék körül alakulhat, feltételezve, hogy a forint nem gyengül tovább érdemben.

A koronavírus-járvány úgy a költségvetés bevételi, mint a kiadási oldalára jelentős hatást gyakorolt. A bevételek esetében a meghozott intézkedéseken (adóelengedés, fizetéskönnyítés, adóbevallási határidő kitolása) túl a romló gazdasági teljesítmény is mérsékelte az államkasszába befolyó összegeket. A kiadási oldalt érdemben meghatározták a munkahelyek védelmét, az egészségügyi védekezés segítését és a gazdaság újraindítását célzó intézkedések. Összességében a járvány elleni védekezés, valamint a gazdasági teljesítmény visszaesése eredményeképp idén 7,3 százalékos GDP-arányos deficitet prognosztizálunk, amely jövőre 3,5 százalékra mérséklődhet. Ennek eredményeképp az államadósság 2020-ban a GDP 75,6 százalékát teheti ki, ahonnan 2021-ben 73,3 százalékig csökkenhet. Ennek feltétele, hogy jövőre a költségvetési fegyelem erősödjön.

 

TÁBLÁZAT: A SZÁZADVÉG GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. ELŐREJELZÉSE