Nem változott meg az erősorrend az ellenzéken belül


Napi rendszerességűek lesznek az összetűzések


Nem kevés üröm is vegyült az ellenzéki összefogás részleges sikere miatt érzett balliberális örömbe. Most egyszerre fáj a fejük a teljesíthetetlen választási ígéreteik miatt, miközben fel kellene tölteniük pártkasszáikat a következő parlamenti választásra, és ki kellene elégíteniük a pozíciókra, álláshelyekre és zsíros megbízásokra ácsingózó sleppjüket is. Mindezt úgy, hogy négy-öt párttal és érdekkörrel kell megalkudniuk. Az eredeti cikk a Magyar Hírlap 2019. október 15-i számában jelent meg. ​


Az ellenzéki összefogásra váró feladatokra utalva a voksolás után Karácsony Gergely azt mondta: a java csak most kezdődik annak a harcnak, amit az ellenzéki összefogás a kormány leváltásáért folytat majd. A Fidesz Waterloo-jának kezdetéről beszélő DK-s pártelnök, Gyurcsány Ferenc pedig kijelentette, hogy valamennyi pártnak van legitim vezetése, és egyik sem vágyik arra, hogy bárki más vezesse. Ezzel két olyan politikustól hangzottak el az összefogást dicsőítő szavak, akiknek papírja van a hiteltelenségről, hiszen Karácsony a róla legutóbb kiszivárgott hangfelvétel szerint mindent ellopó, tolvaj bűnözőknek tartja az őt jelölő és vele szövetséges szocialistákat, Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök pedig a reggel, este meg éjjel való hazudozás mellett arról vált híressé, hogy bevallotta, ő nem minden részletét szereti kibontani a valóságnak.

Palócz André, a Századvég vezető elemzője szerint hamis a balliberális politikusoknak az összefogással kapcsolatban hangoztatott optimizmusa. Az ellenzéki baloldali, zöld- és liberális pártok világnézetileg annyira eltérőek, és olyan támadásokat intéztek egymás felé már eddig is, ami alapján az ellenzéki oldalon az önkormányzatok szintjén garantáltan napi rendszerességűek lesznek majd a problémák. A politológus lapunknak elmondta, az ellenzék vezetésének
kérdését az érintettek azért kerülik a nyilvánosság előtt, mert a balliberális pártok erősorrendje már az EP-választáson eldőlt, amikor is a DK és a Momentum vált a legerősebbé az ellenzéki térfélen. Az önkormányzati választáson megszerzett polgármesteri székek már nem befolyásolják a Jobbik jövőjét, mivel csupán pár, országosan ismert politikusuk választotta a helyi szintű politizálást, de országos jelentőségük már messze nem akkora, mint 2014-ben volt – emelte ki Palócz André. Hozzátette, ugyanakkor az MSZP sincs jó helyzetben, hiszen például Mohácson a szavazók egyértelműen morális ítéletet mondtak a párt felett: több mint kétszer annyian szavaztak érvénytelenül (4076), mint ahány voksot a fideszes jelölt váratlan halála ellenére sem visszalépő szocialista Csorbai Ferenc (1867) kapott. Az elemző rámutatott, hogy közben Botka László már arról beszél: őt egyáltalán nem érdekli, hogy mi történik az MSZP-ben, mert úgy gondolja, a szocialista pártnak van szüksége rá, és nem neki az MSZP-re.

Az, hogy Karácsony Gergely az első intézkedései között a klímavészhelyzet meghirdetését jelentette be, azt jelzi, hogy a balliberális oldalon a választás után folytatódni fog az üres ígérgetés és a pusztán hangulatkeltő, a sajtónak való politizálás – véli az elemző. Megjegyezte, ez nem új keletű jelenség a baloldali politikusoknál, Gyurcsány Ferenc annak idején meghirdette a Száz lépés programját, a többi pedig már történelem – utalt arra, hogy a baloldal hagyományosan megszegi az ígéreteit.

Fotó: MH/Hegedüs Róbert​