Szükség volt a növekedési hitelprogramra a szakértők szerint


Profitline.hu - 2015. 03. 20.

Szükség volt a növekedési hitelprogramra a szakértők szerint

A hitelezési aktivitás növelése miatt szükség volt Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által indított növekedési hitelprogramra, a bankokkal való "békekötés" pedig a legjobbkor történt - állapították meg a HBLF (Hungarian Business Leaders Forum) által megrendezett XVI. Pénzügyi Csúcstalálkozón pénteken Budapesten.

Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adó- és pénzügyekért felelős államtitkára egy panelbeszélgetésen kifejtette: a magyar gazdaság 2010-ben sokkal rosszabb állapotban volt a jelenleginél, mostanra hosszú távon fenntarthatóvá vált a növekedés. Idén a növekedés 2,5 százalék körül alakulhat, és a strukturális folyamatok nem mutatnak rossz irányba. Mint mondta, eddig sem igazolódott be az a "huhogás", hogy a strukturális átalakítások megölik a növekedést. Orbán Gábor kiemelte: konszolidálódó gazdasághoz konszolidáló gazdaságpolitika illik, ennek jelei már az utóbbi két évben látszottak. Szólt arról is, hogy a bankrendszer működésével kapcsolatban fordulatot jelent a kormánynak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodása és a bankadó csökkentése.

Az államtitkár szerint a banki hitelezés növekedésére reális esély van Magyarországon, a bankokkal pedig a legjobb pillanatban történt "a békekötés". Király Júlia, az MNB korábbi alelnöke kijelentette: nem lenne meglepve, ha a hitelminősítők felminősítenék Magyarországot, "valóban itt lenne ennek az ideje". Kifejtette, hogy a külső eladósodás 2009 óta jelentősen csökkent, a folyó fizetési mérleg pozitív, ami visszafogja a növekedést, főleg ha a közvetlen működő tőke-beruházások csökkennek a gazdaságban. Szerinte Magyarországon az elmúlt években tőkebeáramlásként kizárólag a bankok tőkeemelésre fordított anyabanki összegei jelentek meg, "ezeket leszámítva Magyarország a befektetők számára halott ország".

Király Júlia szerint az nhp-ra szükség volt a hitelezési aktivitás növelése miatt, és a kilábalás hitelezés nélkül nehezebb lesz. Heim Péter közgazdász arról szólt, hogy 2010-ben a magyar gazdaságnak nagy problémái voltak, de az utóbbi 5 évben "drasztikusan javult" a külső egyensúly, az ország a saját lábára állt, ami pozitív fordulat. A szakértő szerint problémás a magyar gazdaságban, hogy nincs koherens gazdaságpolitika, csak "húzd meg, ereszd meg". Ebben nem volt fordulat az utóbbi évtizedekben. A bankokkal való megegyezést szerinte is üdvözölni kell, de koherens gazdaságpolitikára van szükség. Heim Péter kiemelte: Magyarország mostanra leépítette a hitelbuborékot, most azt kell kivárni, hogy a kormány olyan intézkedéseket tesz-e, amik segítik a tartós növekedést.

Stumpf István alkotmánybíró előadásában kifejtette, hogy az állami szerepvállalás a gazdaságban jelentős változáson ment keresztül az utóbbi időben: az államnak kiemelt szerepe van az innovációban, az állami tulajdonú cégek létrehozásában, valamint a megfelelő szabályozási, politikai és piaci környezet megteremtésében. Az innovációs beruházások a legkockázatosabbak, ha az állam nem fektetett volna be, nem lenne például internet, érintőképernyő - mondta. Stumpf István szerint a kutatás-fejlesztési szektorba történő befektetéseket hosszú távon nyereséget hozó befektetésként kell felfogni. A Morgan Stanley elemzését idézve kifejtette: az állami tulajdonú cégek 2001 és 2012 között jobban teljesítettek, mint a részvénypiac átlaga. Stumpf István szerint az állam gazdasági szerepének megerősítése sikeres modellnek bizonyulhat napjainkban. (MTI)