Társadalmi konszenzus övezi az orvosok béremelését és a hálapénz felszámolását


Magyarország a koronavírus-járvány első hullámának idején eredményesen felkészítette az egészségügyet a tömeges megbetegedések kezelésére. A további hatékony védekezés, illetve az orvosok anyagi megbecsülésének növelése és az orvos-beteg viszonyok átláthatóbbá tétele érdekében a kormányzat – a Magyar Orvosi Kamara javaslatait elfogadva – döntést hozott az orvosi bérek korábban nem látott mértékű emeléséről, valamint a hálapénz kivezetéséről. A Századvég megvizsgálta a magyarok álláspontját a tervezett intézkedésekről.


A közellátásban dolgozó orvosok bérének emelésre több lépcsőben, 2021. január 1-jén, majd 2022 és 2023 kezdetén fog sor kerülni. A döntés eredményeként például egy két év tapasztalattal rendelkező rezidens bruttó bére 255 320 forintról 687 837 forintra nő, míg egy kezdő szakorvos az eddigi 469 420 forint helyett 1 millió 231 212 forint bruttó bérre számíthat az emelési ciklus végére. A kutatás alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek 84 százaléka egyetért az orvosok bérének jelentős, 120 százalékos megemelésével, míg a 14 százalékuk nem tartja indokoltnak ezt a lépést.

Hasonló képet láthatunk a hálapénz juttatásának és elfogadásának büntetőjogi szankcionálása kapcsán. A válaszadók több mint háromnegyede (81 százaléka) úgy véli, hogy szükséges a hálapénz kivezetése, ezzel szemben a 17 százalékuk ellenzi e döntést. Fontos megjegyezni, hogy az orvosok és a lakosság körében végzett korábbi kutatások eredményei szerint a hálapénz – amellett, hogy feszültséget kelt az orvos-orvos és az orvos-beteg kapcsolatokban, továbbá jelentős torzító hatása lehet az orvosszakmai döntésekre – jelentős összeget vesz ki nem transzparens módon a magyar családok zsebéből. Egyes becslések szerint ez az összeg évente legalább 20 milliárd forint, de meghaladhatja akár a 80 milliárd forintot is.