Tranzitzóna helyett alagútásás: a külföldről finanszírozott, bevándorláspárti szervezetek felelősségéről


A tavalyi évvel összehasonlítva 2019-ben jelentősen nőtt a migrációs nyomás Magyarországon, és az elmúlt néhány hét további drasztikus emelkedést hozott a déli határszakaszon. Hazánkba egyre több migráns próbál illegális módon belépni.​


A magyar rendőrség, a határon szolgálatot teljesítő állami szervek eközben minden tőlük telhetőt megtesznek a közbiztonság és a belső rend védelme, a törvények és a migrációs szabályok betartatása érdekében, és a szabályszegőkkel szemben eljárások indulnak.

A rendőrök nemrégiben már találtak két, kézi erővel kiásott, belső támasztószerkezet nélküli alagutat is, amelyek esetleges használóikra is potenciálisan életveszélyesek voltak. A rejtett járatokat a déli határszakaszon szolgálatot ellátó járőrök a Csongrád megyei Ásotthalom és a Bács-Kiskun megyei Csikéria térségében fedezték fel, azok be- és kijáratát készítőik növényzettel takarták el. A magyar rendőrség a már befejezett alagutak felfedezését követően biztosította, hogy a föld alatt se lehessen illegálisan Magyarország területére bejutni.

Ami a számokat illeti, 2019-ben már közel 12 ezer tiltott határátlépési kísérlet történt, ebből több mint 2400 a novemberi hónapban, és minden 11. ilyen kísérlet a november 18-ai héten.

A határainkat védő rendőrség mellett a polgári titkosszolgálatok egyike, az Alkotmányvédelmi Hivatal is mindinkább rendőri szervként funkcionál, fő feladata a biztonságot veszélyeztető szervezett bűnözői csoportok működésének megfigyelése. Az illegális migrációval kapcsolatos feladatoknak is eleget tesz, hozzájárulva ahhoz, hogy a hazánkra és más uniós tagállamokra veszélyt jelentő személyek – terroristák, bűnözők stb. – ne léphessenek a közösség területére.

Az elmúlt hónapokban ismét megélénkült a hazánk felé tartó illegális migráció. Magyarország a nemzetközi migrációban továbbra is tranzitországnak számít, és az illegális bevándorlók túlnyomó része nemzetközi embercsempész-hálózatok segítségével juthat el Magyarország területére. Az illegális migráció és embercsempészet más tagállamokban is komoly kihívást jelent, így az elmúlt években már hat schengeni övezetbe tartozó országban is visszaállították a belső határellenőrzést. Az Egyesült Államokban, 2019 januárjában 376 bevándorló, köztük 179 gyerek, összesen hét alagutat használt az arizonai határkerítés alatt, és a határvédelem volt kénytelen közbelépni. Az Egyesült Államok Szövetségi Törvénykönyvének 8. fejezetében szabályozza „Az idegenek nem szabályszerű belépésének” kérdését, és pénzbírságot, börtönbüntetést vagy mindkettőt írja elő minden olyanszemély számára, aki nem szabályos helyen, illetve megfelelő időpontban lépett be vagy próbál belépni az Egyesült Államok területére (ennek egyik lehetséges megvalósulási formája az alagútásás). A maximális börtönbüntetés 6 hónap lehet az első ilyen cselekményért és két év minden további ilyen bűncselekményért. Súlyosabb esetben bűntettről ('felony'), kevésbé súlyos esetben vétségről ('misdemeanor') beszél az amerikai szabályozás.

Ami Európát illeti: az Europol és az Interpol adatai szerint az útnak induló migránsok több mint 90 százaléka fizetett csempészeknek az Európába való eljutásért. Az európai vezetők által a 2018. októberi ülésen megfogalmazott kérés nyomán a Tanács még abban az évben, december 6-án a migránscsempész-hálózatokkal szembeni küzdelem fokozását szolgáló konkrét intézkedéseket fogadott el.

A Tanács elfogadott intézkedései értelmében az érintett szervek közötti uniós és nemzeti szintű együttműködésre vonatkozó megerősített álláspontról, illetve a rendelkezésre álló operatív eszközök közötti jobb szinergia szükségességéről rendelkeztek. Emellett az EU 2016 februárjában létrehozta a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központját.

Az emberkereskedelem az alapvető jogok megsértése, amelyet az Unió működéséről szóló szerződés a bűncselekmények közé sorol. Az Európai Bizottság egyik vonatkozó állásfoglalása szerint különösen fontos feladat a gyermekek védelme a migrációs útvonalak mentén, ezért a közös európai menekültügyi rendszer reformja során a bizottság kiemelt figyelmet fordít a kísérő nélküli kiskorúakra is, akik a legkiszolgáltatottabbak az emberkereskedőknek. A Bizottság szerint az Európai Unió tagállamainak kell fokozottabb erőfeszítéseket tenniük annak érdekében, hogy az emberkereskedelem elleni küzdelem eredményes legyen, a bizottság pedig már megalkotta az ehhez szükséges jogszabályi keretrendszert. Az EU célja: a keretrendszer maradéktalan végrehajtása, a felelősök bíróság elé állítása és az áldozatok maradéktalan védelmének és támogatásának biztosítása valamennyi uniós tagállam „legfontosabb feladata”. Növelni kell a nyomozások és az elkövetők elleni eljárások számát, megfelelő mechanizmusokat kell létrehozni az áldozatok korai azonosítása és védelme érdekében, valamint meg kell erősíteni az emberkereskedelem megelőzését célzó intézkedéseket.

Az emberkereskedelmet az Európai Unió Alapjogi Chartája kifejezetten tiltja (5. cikk), és az Unió létrehozta a szóban forgó jelenség elleni küzdelem átfogó jogi és szakpolitikai keretét, különösen ezen irányelvvel (2011/36/EU) és az emberkereskedelem felszámolására irányuló (2012-2016 közötti időszakra szóló) európai uniós stratégiával.

A fentiekkel éles ellentétet mutat az Unió hozzáállása azokhoz az NGO-khoz, amelyek kifejezetten pártolják az illegális migrációt, sőt a bűncselekmények útján, bűnözői csoportok segítségét igénybe vevő, földalatti alagutakon tiltott határátlépést megvalósító illegális migránsok tevékenységét is bagatellizálják a jogvédelem eszköztárával. Ráadásul az Európai Parlament bevándorláspárti többsége a politikai támogatáson túl pénzügyi erőforrásokat is biztosítana a migrációt nyíltan támogató NGO-k számára. A hálózati jelleget, az egymásra épülő rendszerek létező struktúráját ezek után nehéz lenne tagadni.

A Soros György Nyílt Társadalom Alapítványai által támogatott szervezetek előszeretettel hivatkoznak a nemzetközi humanitárius jogra, ugyanakkor azt bizonyára tudják, hogy ez a jogterület is elismeri az államok széleskörű jogát és cselekvési szabadságát a határátlépés, a határvédelem és a letelepedés szabályainak meghatározásában. Hibásan hivatkoznak gyakran a non-refoulment elvére is, ugyanis éppen a magyar tranzitzónák biztosíthatják azt, hogy a hatóságokkal együttműködő személyeket ne azonnal visszaküldjék a határról, hanem biztosítsák számukra a menedékjog elbírálásának eljárását.

Ezzel párhuzamosan kijelenthető, hogy jóllehet az EU egyes intézményei, illetve a nemzetállamok részéről látszik a szándék az embercsempészet és az illegális migráció elleni hatékonyabb küzdelem érdekében, a magukat jogvédőnek valló és külföldről finanszírozott nem kormányzati szervezetek a migránsok és menedékkérők minél akadálytalanabb hozzáférését kívánják biztosítani az Európai Unió területére.

Magyarországon külföldről finanszírozott álcivil szervezetek hosszú éveken keresztül végeztek és jelenleg is végeznek egyfajta határmegfigyelő tevékenységet – vizsgálatuk fókuszában azonban nem az országba bejutni igyekvők esetlegesen nem jogszerű magatartása, hanem a magyar határvédelem tudatos szemmel tartása (és inkább gyengítése) állhat, amely számos jogi és morális aggályt is felvet. 

 

Kép forrása: police.hu