„Új erőre kaphat a magyar–szlovák kapcsolat a budapesti találkozó után”


A hagyományos prágai látogatás után Budapestre utazik az új szlovák kormányfő. Orbán Viktor és Igor Matovič pénteki találkozójának jelentőségéről, valamint a szlovákiai politikai folyamatokról Faragó Csaba, a Századvég Alapítvány külügyi vezetője nyilatkozott a hirado.hu-nak.


„Érthető módon minden új szlovák kormányfő először Prágába látogat el. Ebből látszik, hogy mekkora értéke van a második külföldi látogatásnak” – hangsúlyozza Orbán Viktor és Igor Matovič pénteki találkozójának jelentőségét a Századvég Alapítvány külügyi vezetője. Faragó Csaba arra számít, hogy „folytatódhat a gesztusok gyakorlása a szavak szintjén, és akár magyar nemzetiségű politikusok is bekerülhetnek a delegációba, amely szintén jelzésértékű lehet”.

Tovább erősödhet a kétoldalú és a V4-es szövetség is

Trianon 100. évfordulója alkalmából több látványos gesztust is gyakorolt az alig három hónapja hivatalba lépett kormányfő, Igor Matovič a magyarság felé. Előbb száz felvidéki magyart hívott meg egy zárt körű megemlékezésre, ahol a jövőbeli együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Néhány nappal később pedig nyilvános Facebook-bejegyzésben kért bocsánatot a magyaroktól az anyanyelvük használatáért elszenvedett igazságtalanságok miatt. Közben lezajlott egy magyar–szlovák külügyminiszteri találkozó is, amelyen Szijjártó Péter úgy fogalmazott: a közös történelem során még soha nem volt olyan jó a magyar–szlovák együttműködés, mint jelenleg.

„Mivel Matovič maga is érintett kényes, évtizedek óta megoldatlan témákat, a kétoldalú kapcsolatok is új erőre kaphatnak” – így értékeli az új kormányfő gesztusait Faragó Csaba. A szakértő szerint az elmúlt ciklusokban a szlovák kormányok Magyarország „stabil partnerei voltak, és Matovič is folytathatja ezt a jó gyakorlatot”.

„A kölcsönös jó viszony mindkét fél érdeke, és ezt Szlovákiában is egyre többen ismerik fel.”

A Századvég Alapítvány külügyi vezetője arra is emlékeztet, hogy Matovič pártja elkötelezett a visegrádi együttműködés iránt, tehát a V4 szintjén is a szoros együttműködés folytatása várható az új szlovák kormánytól.

Új szelek fújnak Szlovákiában?

Pár nappal azelőtt, hogy a koronavírus minden más témát lesöpört az asztalról, február 29-én parlamenti választást tartottak Szlovákiában, amely ránézésre földrengésszerű politikai változásokat hozott. Hosszú idő után nem a Robert Fico által alapított és máig irányított szociáldemokrata Smer (Irány) végzett az első helyen – ilyen legutóbb 2002-ben, tehát 18 éve fordult elő; a párt két év megszakítással ugyan, de 2006 óta kormányozta Szlovákiát.

„A Kuciak-gyilkosság óta mélyrepülésben voltak a kormánypártok, borítékolható volt, hogy a miniszterelnök-csere sem menti a Smert” – mondta Faragó Csaba, utalva arra, hogy a rendkívül elutasított Fico helyett az elmúlt két évben a máig nagyon jó népszerűségi mutatókkal rendelkező Peter Pellegrini ült a kormányfői székben.

Pellegrini szerdán jelentette be, hogy távozik a Smerből, nem elégszik meg a Fico által felkínált pártelnöki székkel és a látszólagos hatalommal. Nem zárta ki egy új párt alapítását sem, amely valószínűleg a Smer további zsugorodását jelentené. Faragó Csaba arra is emlékeztet: a választáson az addigi koalíciós partnerek, a néppártosodásba kezdett Szlovák Nemzeti Párt és a Most–Híd magyar-szlovák vegyes párt még nagyobbat bukott, mint a Smer – mindkét párt kiesett a törvényhozásból.

Az új miniszterelnök a választáson győztes jobboldali OĽaNO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) párt elnöke, Igor Matovič lett. Koalíciós partnerként csatlakozott a kormányhoz három kisebb, szintén jobboldali párt.

„Fontos látni, hogy a háromötödös többség egyfajta stabilitást biztosít” – hangsúlyozza az új parlamenti erőviszonyok jelentőségét Faragó Csaba, aki emlékeztet rá, hogy a legutóbbi, Iveta Radičová-féle jobboldali kormány „ilyen háttérrel nem bírt, és bele is bukott egy bizalmatlansági indítványba”. Hozzáteszi: „Ennek az esélye most csekély, a koronavírus menedzselése is elégedettséget váltott ki a polgárokból. Az első akadályokat még Pellegrini vette határozottan jól, de ezt a vonalat folytatta Matovič is, növelve hitelességét és választói elfogadottságát.”

Veszélyben az etnikai politizálás a Felvidéken

„Matovič hiteles a felvidéki magyarok szemében, hiszen már a választások előtt is több ízben tabukat ledöntve kommunikált a magyar választók felé” – hívja fel rá a figyelmet a külügyi vezető, aki arra is emlékeztet, hogy a miniszterelnök korábban választási együttműködést is felajánlott az MKP-nak. Ezt a magyar párt hosszas tétovázás után nem fogadta el, holott sokak szerint az akkori helyzetben ez lett volna az egyetlen visszaút a pozsonyi parlamentbe – emlékeztet a szakértő.

„Ne feledjük: az OĽaNO már az elmúlt választás alkalmával is tudatosan célozta azt a magyar ajkú szavazóbázist, amely egyaránt elutasította a hitelét vesztett Most–Híd pártot és a velük való együttműködésre nemet mondó MKP-t is. Ezzel újabb lépést tettek az etnikai politizálás ellen a Felvidéken.”

 

Nyitókép forrása: Kaiser Ákos