HÍREK


Történelmi elnökség

Elhiheti-e bárki is, hogy a Bush-féle republikánusok, vagy a "never-trumper"-ek [Trumpot elutasító republikánusok] jelentik a párt jövőjét, ha figyelembe veszi a Trumpra szavazó milliókat, akik masszívan és zsigerileg elutasítják még az ötletét is annak, hogy Trump elismerje a választási vereségét. Patrick J. Buchanan esszéjét eredetileg a The Imaginative Conservative publikálta.

A következő két évben a gazdaság növekedése meghaladhatja a 4 százalékot

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. szeptemberi előrejelzése óta a vártnál nagyobb méretet öltött a járvány második hulláma, így újabb szigorú intézkedések kerültek bevezetésre. Ugyanakkor a harmadik negyedéves visszaesés elmaradt a várakozásoktól. E tényezőket figyelembe véve 2020-ra a korábban prognosztizáltnál nagyobb, 6,1 százalékos visszaesést valószínűsítünk. Figyelembe véve a korlátozások januárra áthúzódó hatásait, tartós következményeit, illetve a vakcina elérhető közelségbe kerülését, 2021-ben 4,2 százalékos gazdasági növekedéssel számolunk. 2022-re vonatkozó előrejelzésünkben 4,5 százalékos növekedést valószínűsítünk, azaz hosszabb távon a gazdaság visszatérhet korábbi, dinamikus növekedési pályájára.

Varga Judit: nem lehet a jogállamot jogállamiságot sértő eszközökkel megvédeni

Nem lehet a jogállamot jogállamiságot sértő eszközökkel megvédeni - mondta az EU Magyarországgal szembeni lépéseire utalva Varga Judit igazságügyi miniszter a Századvég Alapítvány online konferenciáján kedden.

Uniós költségvetés: a Soros-hálózat meghosszabbított kezei ismét Brüsszelig érnek

Hiába küzd egész Európa jelenleg a koronavírus második hullámával, a brüsszeli bürokrácia újfent bebizonyította, hogy valódi problémákra nem képes, s nem is akar megfelelő válaszokat adni. Bénultságát és politikailag korrupt mivoltát leplezve Brüsszel kénytelen másra hallgatni, s ahogyan néhány évvel ezelőtt a migrációs válság kellős közepén Soros György és a hálózata vált a szervezet legfőbb tanácsadójává, úgy most is, az uniós források jogállamisághoz kötése kapcsán is kísértetiesen hasonló kép rajzolódik ki előttünk.

A Gyurcsány vezette baloldal Magyarország kárán nyerészkedne

Több hét kiélezett küzdelem után december 10-én megszületett a megállapodás Brüsszellel az uniós költségvetés és helyreállítási alap ügyében. A tárgyalások során a magyar és lengyel kormányfő elérte eredetileg kitűzött célját, ugyanis migrációs és genderkérdésekkel összefüggésben nem lesz lehetőség forrásmegvonással büntetni Magyarországot és Lengyelországot. A hazai baloldali erők – félreértelmezve a megállapodás lényegét – saját győzelmet kiáltottak, és azt hangsúlyozzák, hogy nem lesz akadálya Magyarország szankcionálásának a jövőben. E fejleményekre tekintettel érdemes közelebbről megvizsgálni a „jogállamisági" mechanizmus kapcsán a baloldal által követett stratégiát, valamint a mögötte meghúzódó motivációkat. Erdős Gergely, a Századvég Alapítvány belpolitikai elemzőjének véleménycikke.

Nincsen ingyen ebéd – szakértő az uniós mentőcsomagról

Senki sem gondolhatja komolyan, hogy az a forrás, amit a tagállamok megkapnak, „ingyenpénz” lenne – mondta lapunknak Szakáli István Loránd, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza. A szakértőt Szabó Tímea és más ellenzéki képviselők uniós mentőcsomaggal kapcsolatos kommunikációja kapcsán kértük tisztázásra.

Az európaiak reális klímacélokat és igazságos egyezményt várnak el az Unió vezetőitől

December 10-én és 11-én tartja idei utolsó ülését az Európai Tanács. Az eseményen a kormányfők döntenek a Bizottság 2030-as éghajlatvédelmi célszám emelésére vonatkozó javaslatáról. A jelenlegi 40 százalékos kibocsátáscsökkentési célérték módosítása 55 százalékra a legtöbb országnak – és így azok állampolgárainak – jelentős többletköltséget okozhat, ezért az ülésen éles vita várható. A Századvég az Európa Projekt című kutatás eredményeinek alapján elemezte az EU 27 tagállama és az Egyesült Királyság polgárainak véleményét a döntés során mérlegelendő főbb dilemmákról.

Az európaiak többsége továbbra is aggodalommal tekint az illegális migrációra

A Migrációkutató Intézet legújabb elemzésében a Századvég „Európa Projekt” elnevezésű átfogó közvélemény-kutatásának bevándorláshoz kapcsolódó eredményeit tekinti át és értelmezi. Az adatokból jól látszik, hogy az európai társadalmak több fontos területen egyetértenek a migráció tágabb kérdéskörében.

A magyarok szerint a Gyurcsány vezette ellenzék ártott az országnak, amikor Brüsszeltől hazánk megbüntetését követelte

A Gyurcsány Ferenc vezette magyar ellenzéki összefogás pártjai évek óta követelik Brüsszelben Magyarország megbüntetését. A baloldali pártok egyes politikusai közvetlenül is részt vettek a szankciókat megalapozó uniós döntések, jelentések előkészítésében. Amikor Brüsszel végül – a közös költségvetés elfogadása előtti utolsó pillanatban – előállt a kifizetésekhez kapcsolt büntető feltételekkel, az ellenzéki politikai erők aggódni kezdtek az uniós források elvesztéséért. A Századvég közvélemény-kutatásában megvizsgálta, hogyan vélekednek a magyarok a baloldal ellentmondásos tevékenységéről.

Magyarország ellenáll a klímaváltozással kapcsolatos szélsőségeknek

Az elmúlt években jelentősen nőtt a klímaváltozás témájának szerepe az európai politikában és közbeszédben. A túlzó érzékenyítés és a politikai polarizáció az emberek egyre nagyobb tömegét két szélsőség – az éghajlatváltozás tagadása és a jelenség következményeitől való rettegés – irányába orientálja. Az Európai Tanács a héten tárgyalja a közösség 2030-as üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó célkitűzésének emelését, így a téma rendkívül aktuális. A Századvég az Európa Projekt című kutatása alapján megvizsgálta az Európai Unió 27 tagállamában és az Egyesült Királyságban lakó emberek klímaváltozással kapcsolatos attitűdjét. Az eredmények alapján a vizsgált országok közül a magyarok a legkevésbé fogékonyak a szélsőségekre.

A magyarok elutasítják Soros javaslatát az ország megbüntetésére

Nagy vihart kavart a hazai közéletben, hogy Soros György a közelmúltban két publicisztikát jelentetett meg a Project Syndicate oldalán, melyekben – Magyarország és Lengyelország költségvetési vétóját kritizálva – azt javasolta Brüsszelnek, hogy lépjen fel a magyar és lengyel törekvésekkel szemben. Az amerikai spekuláns szerint az Európai Unió akkor lesz képes „az értékeihez hű nyitott társadalomként túlélni”, ha Brüsszel nem tesz kompromisszumot a jogállamisági záradék ügyében. E fejleményekre tekintettel a Századvég megvizsgálta a magyar lakosság álláspontját Soros György személyéről és tevékenységéről, valamint az általa megfogalmazott illetve szorgalmazott javaslatokról Európa és Magyarország jövőjével kapcsolatban.

A demokráciára is veszélyt jelent az alapjövedelem

Az ilyen és ehhez hasonló rendszerek nem csupán irreálisak és hatástalanok.

Az európaiak nem migránsok betelepítésével, hanem a gyermekvállalás ösztönzésével állítanák meg a népességfogyást

A család intézménye ugyan évezredes tartópillére az európai társadalmaknak, napjainkban a radikális baloldal – a tömeges migráció és a nyílt társadalom eszméinek népszerűsítésével – egyre intenzívebben törekszik megkérdőjelezni a család, illetve a gyermekvállalás jelentőségét. Ennek jegyében Ylva Johansson belügyekért felelős brüsszeli biztos kijelentette, hogy nézete szerint szükség van a bevándorló munkaerőre, mert az európai társadalom öregszik. A Századvég Európa Projekt nevű kutatása alapján készített elemzés megvizsgálta, hogy az európaiak (EU27+Egyesült Királyság) hogyan vélekednek a család, valamint a családalapítás fontosságáról, a népességfogyás által előidézett problémák megoldásáról, valamint a gyermekvállalást ösztönző állami segítségnyújtásról. A felmérésből kiderül, hogy – a Brüsszel és a radikális baloldal törekvései ellenére – az európai polgárok elsöprő többsége továbbra is elkötelezett a család intézménye mellett, továbbá a jelentkező demográfiai nehézségek megoldását nem a migrációban látja.

A magyar érdek az, hogy Romániának stabil kormánya legyen

Szokták mondani, hogy egy jó szomszéd néha többet ér, mint sok rossz rokon, és lássuk be, ebben sok igazság van. Egy olyan szomszéd, akivel harmonikus, baráti a kapcsolat, sokat javíthat az életminőségen, sok mindent könnyebbé, egyszerűbbé tehet, ugyanakkor egy rossz szomszéd rendesen meg tudja keseríteni a mindennapokat. A szomszédokkal minden esetben vannak közös ügyeink, ha más nem, az elválasztó közös kerítés karbantartása. De általában nem csak ennyiből áll a kapcsolat, és ahhoz, hogy a jó viszony fennmaradjon, más is kell. Törekedni kell a súrlódási lehetőségek minimalizálására, szükség van valamennyi toleranciára és a kölcsönös gesztusokra is. Akkor is kell köszönni, érdeklődni a hogylétük felől, esetleg áthívni egy baráti (jószomszédi) beszélgetésre, hogyha néha az idegeinkre is mennek, mert furcsák a szokásaik, hangosan hallgatják a zenét, zavaró a kutyájuk ugatása, vagy éppen nem tolták el a havat a házuk elől, pedig kötelességük volna. Nem könnyíti meg dolgunkat az a tény sem, hogy ahhoz hogy ki legyen a szomszédunk, csak a legritkább esetben van közünk, ezt adottságként kell kezelnünk.

Tizenhat éve árulta el Gyurcsány először a magyarokat

A nemzeti összetartozást nem lehet aktuálpolitikai számítások tárgyává tenni