HÍREK


Klímapolitikai bukás: egekben az energiaárak és tovább nő a fosszilis energiahordozók felhasználása Németországban

Bár egyre több tanulmány és gyakorlati megfigyelés támasztja alá a nukleáris leszerelés negatív gazdasági és környezeti következményeit, a zöldpártok jelentős része nem képes szabadulni korábbi legfontosabb identitásképző elemétől: az atomellenességtől. Németország példája jól mutatja, hogy az érzelmileg túlfűtött antinukleáris mozgalmak és az azokat felhasználó fosszilis tüzelőanyag lobbi közötti szövetség mekkora társadalmi többletterhet eredményezhet. Halkó Petra, a Századvég vezető elemzője, Hortay Olivér, a Századvég üzletágvezetője és Kovács Péter egyetemi hallgató, a Századvég gyakornoka erről írt tanulmányt.

2,2 százalékos bővülés az első negyedévben

2020 első negyedévében a magyar gazdaság már érezte a koronavírus hatását, azonban jelentős mértékben még csak az időszak vége volt érintett. Így míg éves alapon 2,2 százalékos növekedést mért a KSH, negyedéves alapon már 0,4 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye.

Az európai helyreállítási alapról szóló brüsszeli javaslat csak változtatások után támogatható

A koronavírus okozta gazdasági válság hatásainak enyhítését célzó, Next Generation EU-nak (NGE) nevezett helyreállítási csomag több mint egy évtizedes tabut dönt meg azáltal, hogy az Európai Unió tagállamainak – déli országok által már régóta szorgalmazott, ám az északi tagországok által kitartóan ellenzett – közös adósságvállalását eredményezi. A Századvég Gazdaságkutató elemzése arra keresi a választ, hogy a helyreállítási alap milyen következményekkel járhat Magyarország és a kelet-közép európai régió számára.

Soros György radikális társadalmi reformkísérletei káoszba taszítják az Egyesült Államokat

Az Egyesült Államokban az elmúlt hetekben kibontakozott és jelenleg is megfigyelhető össztársadalmi nyugtalanság mögött a hagyományos értelemben vett progresszív politikai lobbin kívül egy formabontó, társadalmi átalakítást megcélzó kísérlet húzódik, amely egyszerre két irányból erodálja az amerikai nemzet keretrendszerét.

Techdisztópia – Saját univerzumot építenek a közösségi médiaóriások

Az utóbbi hetekben kisebbfajta háború tört ki a techcégek és az amerikai elnök között, amiért a Twitter először is hamis hírnek bélyegezte az elnök egyik bejegyzését, majd „letiltott“ egy másikat. Láthatóan a nagy techcégek már attól sem riadnak vissza, hogy az amerikai elnököt cenzúrázzák. Paradox módon Mark Zuckerberg a BigTech közegében a szólásszabadság őrangyalaként tűnik fel, akire külön nyomást kell gyakorolni, hogy cenzúrázza az amerikai elnököt. Ez a lobbitevékenység minden bizonnyal sikerrel fog járni.

Az antiszemitizmus hasznos hülyéi

Cseh Katalin, a magyarországi globalisták pártjának (fedőnév: Momentum) európai parlamenti képviselője roppantmód zokon vette, hogy hírbe hozták antiszemitizmussal. A képviselő gyorsan kikelt magából, közölte, hogy mennyire tetszett neki Izrael, és hogy párja zsidó származású. Tehát előadta a Csubakka-védelmet, amelyben csak a lényeg sikkad el. Meg bármiféle tartalom.

Léphet-e újabbat az állam a külföldről támogatott NGO-k politikai és lobbitevékenységének szabályozásában?

Az elmúlt években Európában szakmai és politikai vita zajlik a nemkormányzati szervezetekkel (NGO-kkal) összefüggésben például a politikai legitimáció, az elszámoltathatóság és a működésükhöz szükséges anyagi források kérdéséről. Ezzel kapcsolatosan különböző nemzeti szabályozási megoldások születtek a külföldi hátterű (finanszírozású) NGO-k tevékenységének jellegéről, valamint az állami ellenőrzés lehetőségeiről.

Számadás ideje: A cselekvőképes nemzeti kormány megkerülhetetlen a koronavírus-járvánnyal szembeni küzdelemben

Európában lecsengő pályára tért a koronavírus-járvány, így az Európai Unió tagállamai lassan, de biztosan megkezdték a korlátozó intézkedések enyhítését. Ugyanakkor a járvány első hullámát követően érdemes visszatekinteni, mely országok, milyen hatékonysággal léptek fel a pandémia terjedésével szemben: elérkezett a számadás ideje.

Magyarország a rend és a rendőrség pártján áll

Az elmúlt hetekben, az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában kitört politikai tiltakozások és zavargások kapcsán, a rendvédelmi szervek a kritika kereszttüzébe kerültek. A nyílt társadalmat támogató baloldali szervezetek és politikusok a rendőrség szerepének, funkciójának felülvizsgálata, a rendőri állomány méretének korlátozása mellett lobbiznak (az USA-ban például a „Defund the Police” vagy az „Abolish the Police” céljai mellett). A nyomásgyakorlásnak engedve az Egyesült Államokban a minneapolisi önkormányzat feloszlatta a rendőrséget, Seattle elfoglalt városrészében pedig fegyveres demonstrálók rendőröktől mentes „autonóm zónát” kiáltottak ki. Brüsszelben a napokban egy tüntetés résztvevői rendőrautókat támadtak meg és dobáltak kövekkel. Hasonló jelenségek figyelhetők meg más európai nagyvárosokban is. A történelmi fejleményekre tekintettel a Századvég megvizsgálta, hogy Magyarországon az említett attitűdök mennyiben vannak jelen a rendőri erőkkel kapcsolatban, kitérve a magyarok rendőrségbe vetett bizalmára, illetve a szervezet munkájának lakossági megítélésére.

Idén visszaesés – jövőre felpattanás

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. előző negyedéves, március közepi prognózisa óta már sokkal világosabban lehet látni a koronavírus magyar gazdaságra gyakorolt hatásait. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az előrejelzéssel kapcsolatos bizonytalanságok továbbra is jelentősek, tekintettel arra, hogy a külső kereslet és így a magyar gazdaság helyreállásának üteme nem ismert még, illetve a járványveszély sem múlt el teljesen, de még a gazdasági károk sem láthatóak számszerűen.

„A civil szervezetek továbbra is átláthatóan kell hogy működjenek”

Az Európai Unió Bíróságának a friss döntésére reagálva a civilek külföldi finanszírozásával kapcsolatos magyar civiltörvényt Magyarország várhatóan csakis úgy módosítja majd, amivel továbbra is teljesítheti azt a jogos társadalmi elvárást, hogy a civil szervezetek finanszírozási szempontból ezután is átláthatóan működjenek – mondta el a demokrata.hu-nak ifj. Lomnici Zoltán. A Századvég jogi szakértője szerint egyébként az uniós bíróságnak a civil szervezetek átláthatóságát szabályozó törvénnyel összefüggésben meghozott ítélete túlzottan kiterjesztően értelmezte a tőke szabad mozgásának az elvére való hivatkozást.

A radikális baloldal csapdájában az amerikai fekete közösség

Az elmúlt hetek amerikai eseményei, a kirobbant és gerjesztett etnikai feszültség, fizikai atrocitásokba torkolló konfliktusok, villongások magukra vonják a világban sokak aggódó figyelmét. A kaotikus történések kapcsán sokan fölvetik egyes radikális baloldali szervezetek, és azok finanszírozóinak felelősségét is, akik bizonyíthatóan mesterséges úton gerjesztik az egyébként meglévő szociális és kulturális konfliktusokat. A társadalmi és demográfiai tények az USA-ban ugyanis nem feltétlenül támasztják alá az utóbbi időszakban előállt krízishelyzetet. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértőjének írása az Origónak.

Az iskolaőrség alkalmas eszköz lehet a pedagógusok elleni erőszak csökkentésére

Az elmúlt hetekben gyakran jelent meg az ellenzéki sajtóban az iskolai erőszak problémája a Kormány által bevezetni kívánt iskolaőrség apropóján. A téma kapcsán számos különböző álláspont látott napvilágot, ha ezeket összegeznünk kellene, úgy fogalmazhatnánk: viszonylag kevés volt, amely igyekezett az iskolai erőszak problémáját, annak kezelését és a tervezett iskolaőrséget komplex módon és a tények talaján maradva elemezni (szerencsére ilyen is akadt). A hozzászólások többsége – ez nem újdonság – a sajtóhírek és Facebook-posztok alapján fogalmazott meg sommás véleményt. Számunkra kiderült, hogy kevesen vették a fáradtságot, hogy az iskolai (vagy speciálisan pedagógusok elleni) erőszak témáját alaposan körüljárják, a most zajló és tervezett beavatkozásokat egységben vizsgálják, nem csak kiragadva egy-egy elemet közülük. Így az ő részükre is igyekeztünk elvégezni ezt a munkát.