HÍREK


Reális-e a kilencven százalék?

Magyarország áramtermelésében 90 százalék fölé emelkedhet a szén-dioxid-mentes energiahordozók aránya 2030-ra – mondta több fórumon Áder János köztársasági elnök a múlt héten. A nyilatkozat közéleti számháborút indított el. Egyfelől a cél elérésével hazánk felülmúlná a legtöbb európai ország klímavédelmi eredményeit. Másfelől a 90 százalékos arányig vezető úton olyan technológiai és piacszervezési feladatokat kell megoldani, amelyek jelentős kihívások elé állítják a szektort. A cikk a rendelkezésre álló adatok és a szakpolitikai várakozások tükrében tárgyalja a nyilatkozat realitását.

A budapestiek erős és tapasztalt vezetőt támogatnak

A közelgő főpolgármester-választás kapcsán a Századvég megvizsgálta a regnáló főpolgármester városvezetői teljesítményével és személyével kapcsolatos lakossági attitűdöket. A kutatás kitért továbbá arra, hogy a budapestiek hogyan látják a főváros jövőjét, valamint meghatározott közéleti kérdések és bizonyos személyes tulajdonságok alapján hogyan értékelik Tarlós István és Karácsony Gergely alkalmasságát a főpolgármesteri posztra.

Könyvbemutató - György László: az egyensúly fenntartása a következő évek feladata

A gazdasági egyensúly megteremtését követően annak megtartása a következő évek fontos feladata, - mondta könyvének keddi bemutatóján az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

Tarlós: Nem ígérek olyat, ami biztosan nem betartható

Csak betartható, reálisan végrehajtható ígéreteket tesz főpolgármester-jelölti kampányában Tarlós István. A harmadik ciklusára készülő főpolgármester erről beszélt a Századvég Alapítvány Budapest című konferenciáján.

A magyar főváros ma élhetőbb és biztonságosabb a brit metropolisznál

Az elmúlt évek nemzetközi és európai fejleményeivel szoros összefüggésben, valamint a 2010-es budapesti, illetve részben a 2016-os londoni vezetésváltásnak is köszönhetően Európa két jelentős fővárosa merőben más fejlődési utat jár be, és ez mára a mindennapokban is jól érezhető változást eredményezett az ott élő polgárok, sőt a turisták, külföldiek számára is.

Német stagnálás mellett magyar növekedés

A magyar gazdaság a második negyedévben ismét dinamikusan, 4,9 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, miközben legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, Németország gazdasága stagnált. Figyelembe véve a vártnál kedvezőbb adatokat, a Századvég Gazdaságkutató felfelé módosította a GDP növekedésére vonatkozó előrejelzését, és így 2019-re 4,8, 2020-ra pedig 3,9 százalékos bővülést vár. A német gazdaság gyengélkedése természetesen kockázatot jelent: a magyar gazdaság eddig állta a sarat, a második negyedévben az Unió tagországai közül a leggyorsabb bővülést elérve, azonban egy hosszan tartó lassulás éreztetheti hatásait a magyar adatokon is.

Ökopragmatizmus: fejlődéssel a klímaváltozás ellen

Aktuális kérdés, hogy a jobboldalnak hogyan kellene pozícionálnia magát a természetvédelmet politikai célokra felhasználó szélsőséges baloldali narratívával szemben. A közelmúltban megjelent írások többsége a hagyományokból építkező, teremtésvédelmi és scrutoni érvekből indul ki.
Az ökokonzervativizmus mellett azonban termékeny lehet a korábbi méregzöld mozgalmak képtelen állításainak cáfolataira létrejött ökopragmatikus gondolatok megismerése is. A cikk célja az irányzat bevezetése a diskurzusba. Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Energetika Üzletág vezetőjének írása.

Meddig inflálható a klímaváltozás?

A kattintásvadász hírportálok szerzői egymásra licitálva, egyre drámaibb elnevezésekkel próbálták az olvasók figyelmét saját – éghajlatváltozással, vagy annak (várható) hatásaival kapcsolatos – írásaikra irányítani. A folyamat szeptember 9-én fontos mérföldkőhöz ért: az Extinction Rebellion Magyarország nyílt levélben kérte a sajtó munkatársait, hogy „a továbbiakban ne a klímaváltozás kifejezést használják, hanem a valóságot sokkal inkább leíró klímaválság, klímaösszeomlás vagy klímavészhelyzet szavakat”. A levelet az LMP, az Energiaklub és a Fridays For Future Magyarország is támogatta.

Jól színlelt összefogás

Fotó: MH/Papajcsik Péter

A bizalmatlanságra épülő ellenzéki összefogásban az LMP és a Jobbik már csak az életéért küzd – nyilatkozta Palóc André, a Századvég vezető elemzője a Magyar Hírlapnak.

Recseg-ropog az EU-török megállapodás – reális veszély az ázsiai kapu megnyitása

A V4NA hírügynökség egyik közelmúltbeli jelentése szerint migránsok Európára zúdításával fenyeget Törökország. Azonnali vízummentesség a követelés tárgya többek között, ellenkező esetben „a történelem legnagyobb migránshulláma előtt állunk – fejtette ki Süleyman Soylu török belügyminiszter. Ahogy arról a jelentés szerint olvashattunk, az Európa és Ázsia határán fekvő országban jelenleg mintegy 3,5 millió migráns él, főleg szíriaiak, irakiak és afgánok. Ankara szerint Brüsszel nem tartotta be a 2016. június 1-jén megkötött egyezményben foglaltakat, azaz hogy az EU hatmilliárd eurót és vízummentességet kínál az Ázsia felől fenyegető migránshullám fenntartóztatásáért cserébe Törökországnak. Mivel a helyzet rendkívülinek tekinthető, a Századvég elemzése arra a kérdésre is kitér, hogy mennyire reális a török fél fenyegetése, és milyen helyzetben kell az új uniós vezetésnek helyt állnia?

Konzervatív nézőpontok - könyvrecenzió

Két fontos könyvvel is jelentkezett az idén a Századvég Alapítvány, amelyek a konzervatív gondolkodás kevésbé ismert vonulataival, valamint aktuális feladataival foglalkoznak.

Karácsonyék utcahosszal lemaradva: alkalmatlan ellenzéki jelöltek versenye

A közelgő önkormányzati választások kapcsán a Századvég megvizsgálta, hogy a budapestiek hogyan vélekednek Tarlós Istvánról és az ellenzéki főpolgármester-aspiránsokról. A kutatás kitért arra is, hogy a választók hogyan látják az egyes jelöltek esélyeit az októberi választáson, valamint hogyan értékelik Tarlós István és Karácsony Gergely politikai kvalitásait.

A magyarok elsöprő többsége a védőoltások mellett áll

A lakosság elengedhetetlennek tartja a védőoltásokat az egészség megőrzése érdekében és fontosnak gondolja, hogy a gyermekek oltásokkal való védelme minél korábban megkezdődjön – derül ki a Századvég Gazdaságkutató Zrt. friss közvélemény-kutatásából.

Van egy alapvető problémám az „értelmiségi” terminussal – Megadja Gábor a Mandinernek

„Nevetséges gondolat, amikor valaki bejelentkezik a kormányzó elit szerepére, miközben a népet félretolja – persze, remek dolog az elitizmus, ha én vagyok az elit!” – mondja Megadja Gábor a Mandinernek. Az eszmetörténész-publicistát (Századvég, 888) a progressziókritikus gondolkodókról írt új könyvéről, saját értelmiség-kritikájáról, valamint tudományosan komoly és komolytalan munkásságáról („Tudok komoly lenni, csak nem szeretek”) egyaránt kérdeztük nagyinterjúnkban.

Nők egyenjogúság nélkül: az iszlám nem fér össze az EU értékeivel

A férfi-női társadalmi egyenlőség alapelvei már több mint hatvan éve szerepelnek az Európai Unió alapító szerződéseiben, így a férfiakat és a nőket megillető egyenlő munkabér, egyenlő bánásmód, és a női emancipációt szolgáló pozitív diszkrimináció elve, mely a nők hátrányos megkülönböztetését hivatott csökkenteni. Miközben az Európai Unió rögzíti, hogy az EU olyan értékekre épül, amik többek között a férfiak és nők közötti egyenlőséget erősítik, addig azt is látnunk kell, hogy a női-férfi egyenjogúság területe komoly kulturális kihívásokkal kerülhet szembe a következő években az iszlám előretörésének köszönhetően.