HÍREK


A magyarok elutasítják Soros javaslatát az ország megbüntetésére

Nagy vihart kavart a hazai közéletben, hogy Soros György a közelmúltban két publicisztikát jelentetett meg a Project Syndicate oldalán, melyekben – Magyarország és Lengyelország költségvetési vétóját kritizálva – azt javasolta Brüsszelnek, hogy lépjen fel a magyar és lengyel törekvésekkel szemben. Az amerikai spekuláns szerint az Európai Unió akkor lesz képes „az értékeihez hű nyitott társadalomként túlélni”, ha Brüsszel nem tesz kompromisszumot a jogállamisági záradék ügyében. E fejleményekre tekintettel a Századvég megvizsgálta a magyar lakosság álláspontját Soros György személyéről és tevékenységéről, valamint az általa megfogalmazott illetve szorgalmazott javaslatokról Európa és Magyarország jövőjével kapcsolatban.

A demokráciára is veszélyt jelent az alapjövedelem

Az ilyen és ehhez hasonló rendszerek nem csupán irreálisak és hatástalanok.

Az európaiak nem migránsok betelepítésével, hanem a gyermekvállalás ösztönzésével állítanák meg a népességfogyást

A család intézménye ugyan évezredes tartópillére az európai társadalmaknak, napjainkban a radikális baloldal – a tömeges migráció és a nyílt társadalom eszméinek népszerűsítésével – egyre intenzívebben törekszik megkérdőjelezni a család, illetve a gyermekvállalás jelentőségét. Ennek jegyében Ylva Johansson belügyekért felelős brüsszeli biztos kijelentette, hogy nézete szerint szükség van a bevándorló munkaerőre, mert az európai társadalom öregszik. A Századvég Európa Projekt nevű kutatása alapján készített elemzés megvizsgálta, hogy az európaiak (EU27+Egyesült Királyság) hogyan vélekednek a család, valamint a családalapítás fontosságáról, a népességfogyás által előidézett problémák megoldásáról, valamint a gyermekvállalást ösztönző állami segítségnyújtásról. A felmérésből kiderül, hogy – a Brüsszel és a radikális baloldal törekvései ellenére – az európai polgárok elsöprő többsége továbbra is elkötelezett a család intézménye mellett, továbbá a jelentkező demográfiai nehézségek megoldását nem a migrációban látja.

A magyar érdek az, hogy Romániának stabil kormánya legyen

Szokták mondani, hogy egy jó szomszéd néha többet ér, mint sok rossz rokon, és lássuk be, ebben sok igazság van. Egy olyan szomszéd, akivel harmonikus, baráti a kapcsolat, sokat javíthat az életminőségen, sok mindent könnyebbé, egyszerűbbé tehet, ugyanakkor egy rossz szomszéd rendesen meg tudja keseríteni a mindennapokat. A szomszédokkal minden esetben vannak közös ügyeink, ha más nem, az elválasztó közös kerítés karbantartása. De általában nem csak ennyiből áll a kapcsolat, és ahhoz, hogy a jó viszony fennmaradjon, más is kell. Törekedni kell a súrlódási lehetőségek minimalizálására, szükség van valamennyi toleranciára és a kölcsönös gesztusokra is. Akkor is kell köszönni, érdeklődni a hogylétük felől, esetleg áthívni egy baráti (jószomszédi) beszélgetésre, hogyha néha az idegeinkre is mennek, mert furcsák a szokásaik, hangosan hallgatják a zenét, zavaró a kutyájuk ugatása, vagy éppen nem tolták el a havat a házuk elől, pedig kötelességük volna. Nem könnyíti meg dolgunkat az a tény sem, hogy ahhoz hogy ki legyen a szomszédunk, csak a legritkább esetben van közünk, ezt adottságként kell kezelnünk.

Tizenhat éve árulta el Gyurcsány először a magyarokat

A nemzeti összetartozást nem lehet aktuálpolitikai számítások tárgyává tenni

Ifj. Lomnici Zoltán a 888.hu-nak: A bevándorlók szavazatai a baloldali pártokat segítik

Miközben a koronavírus-járvány második hullámának kellős közepén van egész Európa, az Európai Bizottság azzal van elfoglalva, hogy migrációs csomagokat gyártson. A testület november 24-én mutatta be a migránsok integrációjáról szóló új cselekvési tervét. Ezen keresztül Brüsszel 34 millió migránst akar integrálni, akiknek ezzel együtt szavazati jog, lakás és állandó juttatás is járna. A témáról ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője nyilatkozott a 888.hu-nak.

Az európai polgárok háromnegyede a biztonság és az életvédelem jogait fontosabbnak érzi a szabadságjogoknál

Az elmúlt években vitatémaként gyakran került elő a biztonság és rend, valamint az emberi jogok és politikai szabadságjogok konfliktusának kérdése, például a tömeges migráció és a terrorizmus kapcsán. A 2020-ban világszerte tomboló vírusjárvány is rávilágított a szabadságjogok és a biztonság legitim szempontjai közötti részleges ellentétre. A Századvég Európa Projekt nevű kutatása alapján készült elemzés megvizsgálja, hogy az Európai Unió 27 tagállamában és az Egyesült Királyságban miként viszonyulnak a polgárok a rend és a szabadságjogok kérdéséhez, valamint hogyan látják a jogbiztonság és a jogegyenlőség érvényesülésének helyzetét a saját hazájukban.

Hinni vagy nem hinni? Még egyszer arról, hogy hihetünk-e a közvélemény-kutatásoknak

Bár még nem zárult le a 2020-as amerikai elnökválasztás, úgy tűnik, az amerikai közvélemény-kutatók (pollsterek) előrejelzései idén is meglehetősen félrementek. Ugyan a győztest ezúttal sikerült eltalálni, a talán leghíresebb összegző oldal, a fivethirtyeight.com 4 százalékkal mérte felül Bident, és több olyan csatatérállamban, amely végül nagyon szoros eredményt, vagy éppen Trump-győzelmet hozott, sima demokrata győzelemre számítottak. A gond nem is elsősorban az, hogy rosszak voltak a mérések néhány államban, hanem hogy az előrejelzések szisztematikusan tévedtek Biden irányába. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, nem kellett sok idő, hogy elkezdjék temetni a közvélemény-kutató iparágat, csakúgy, mint a 2019-es magyarországi önkormányzati választásokat követően. De valóban temetni kell a közvélemény-kutató cégeket? Lehet még hinni a közvélemény-kutatások eredményeiben? A cikkből kiderül, hogy mi az, ami reálisan elvárható a választási előrejelzésektől, illetve érdemes-e egyáltalán ilyeneket készíteni.

Konjunktúrakutatás: Novemberben a járványhelyzet borúlátóbbá tette a vállalkozások és a háztartások gazdasági várakozásait

A Századvég Gazdaságkutató 2019 augusztusa óta készíti el hónapról hónapra vállalati, illetve lakossági konjunktúraindexét. Felmérésünk novemberi eredménye szerint úgy a lakosság, mint a vállalatok közérzete romlott az előző hónaphoz képest. Ezt a súlyosbodó vírushelyzet és a szigorodó korlátozások magyarázzák. A lakossági index értéke az előző havi –11,2 pontról –14,9 pontra, míg a vállalati index értéke az októberi –18,2 pontról –21,4 pontra csökkent a –100 és +100 közötti skálán. A két konjunktúraindex növekedése akkor várható, ha a vírushelyzet érdemben javul, és a korlátozások is jelentős mértékben lazulnak.

Kedvezőtlen a Gyurcsány vezette ellenzék társadalmi megítélése

Az elmúlt évekhez hasonlóan a baloldali pártok – saját belviszályaik kíséretében – ismét különböző együttműködési konstrukciókról, indulási forgatókönyvekről folytatnak vitát. Az esetleges előválasztásokról, a listaállításról, a miniszterelnök-jelölt, valamint a lehetséges képviselőjelöltek személyéről folyó diskurzus mellett azonban megkerülhetetlen tény, hogy a baloldali ellenzék politikai agendáját továbbra is Gyurcsány Ferenc és pártja, a Demokratikus Koalíció határozza meg. Miután a volt kormányfő napjainkban is az ország egyik legelutasítottabb politikusa, nem meglepő, hogy a baloldal választási előkészületeihez – az együttműködés formáitól függetlenül – a választók többsége apátiával viszonyul. A skála ugyanakkor egyre szélesebb, a DK égisze alatt az asztalnál helyet foglal most már a Jobbik, az MSZP-P, a Momentum és az LMP is. A Századvég Alapítvány novemberi, 1000 fős, reprezentatív közvélemény-kutatása arra kereste a választ, hogy mit gondolnak a magyarok az ellenzék tevékenységéről, annak Magyarországra gyakorolt hatásáról, és a baloldali összefogásról.

Európa többsége nem Brüsszel befolyásának növelésében, hanem az erős nemzetállami együttműködésében hisz

Európa az elmúlt időszakban rég nem látott kihívások elé került. A koronavírus-járvány térhódítása, az ezzel összefüggő gazdasági nehézségek, valamint a fokozódó migrációs nyomás kezelése kapcsán az európai polgárok jogosan formálhatnak igényt Brüsszel hatékony szerepvállalására, illetve olyan – uniós szintű – döntések gyors meghozatalára, amelyek érdemi segítséget jelentenek a tagállamok számára. A Századvég Európa Projekt nevű kutatása alapján készített elemzés az EU 27 tagállamára és az Egyesült Királyságra fókuszál, melyből kiderül, hogy az európai polgárok ugyan elkötelezettek az Európai Unió – mint közösség illetve együttműködési konstrukció – mellett, azonban kifogásolják az Uniót vezető brüsszeli bürokrácia tevékenységét. A felmérés kitért a tagállami szuverenitás, az európai és nemzeti identitás, illetve a politikai nyomásgyakorló tevékenységet végző NGO-k és lobbiszervezetek megítélésére is.

A koronavírus hatása az internethasználatra és a digitális szolgáltatásokra

A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások hatásait mérő primer kutatásaink alapján növekedés látható mind az internethasználók, mind a digitális szolgáltatási formákat használók körében. A mobilinternetre előfizetők száma 2,5%-kal növekedett, a digitális e-ügyintézési lehetőségeket igénybe vevők száma pedig 10%-kal növekedett a pandémia hatására. Az egyéb digitális szolgáltatások terén (e-kereskedelem, e-pénzügyi szolgáltatások, e-közüzemi szolgáltatások) is látható felhasználói létszám növekedés. Az új felhasználók, akik a járvány hatására kezdtek el digitális szolgáltatásokat igénybevenni, 90%-os arányban továbbra is tervezik használni azokat.

Kérdéses a baloldali összefogás sikere

Számos ponton tűnik összeegyeztethetetlennek az ellenzéki pártok politikája

„A jogállamisági polip”

A korábban vitás kérdések újra és újra felemlegetése, a nemzeti szuverenitási törekvések elszorítása nemcsak a kölcsönös tisztelet klauzulájával, de a tagállamok alkotmányos hagyományaira épülő közösségi alapelvekkel is nyíltan szembehelyezkedik

Trump - az első amerikai elnök, aki szembeszállt a liberális világrenddel

Donald Trump amerikai elnök, jelenlegi állás szerint – bár több jogi eljárás van folyamatban, ami változást hozhat – valószínűleg nem tud majd második hivatali terminust kezdeni, a hivatalos adatok szerint több mint 72 millió népi szavazatot szerezhetett a 2020. évi elnökválasztáson - írta az Origónak készített elemzésében ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég szakértője.