HÍREK


Dilemma előtt állnak a baloldali pártok

A baloldali pártok tegnap megkezdték a hivatalos egyeztetéseket a 2022-es országgyűlési választásra való felkészülésre. A DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd elnökei már az első találkozón kinyilvánították szándékukat, hogy mind a 106 egyéni választókerületben egy jelöltet állítanak. Persze még minden előfordulhat, 2022 messze van. Palóc André, a Századvég Alapítvány vezető elemzője a megegyezés előtti baloldal 2022-es lehetséges formációit mutatta be a lapunknak készített elemzésében.

A börtönbizniszben részt vevő Soros-szervezetek ismét külföldön támadják Magyarországot

Miközben a Soros-közeli ügyvédi irodák évek óta százmilliókat keresnek a börtönbizniszen, a balliberális nyilvánosságban ezzel párhuzamosan rendszeressé vált a hangulatkeltés a magyar állam, az igazságszolgáltató közigazgatás, azon belül is különösen a független ügyészség ellen. A szuverén állami hatalom legfőképpen abban ölt testet, hogy joga van az alkotmányos rend és jogállam kereteinek a meghatározására, a végrehajtási rend hatékonyságának biztosítására: ebbe egy jogállamban beletartozik a jogalkalmazó (bíróságok) által kiszabott szabadságvesztés, illetve az előzetes letartóztatás végrehajtása során fölmerülő kártérítési visszaélések elleni fellépés joga is.

Másként látja ezt például a Soros György által támogatott Magyar Helsinki Bizottság, amely sajtóértesülések szerint az Európa Tanácsnál érné el azt, hogy a bűnözőket védő ügyvédek mégis megkapják a sikerdíjukat. A szervezet az elmúlt hetekben azzal a kéréssel fordult az Európa Tanácshoz, hogy a testület hatálytalanítsa az Országgyűlés döntését, amelynek értelmében a magyar kormány kérésére 2020 végéig felfüggesztették a fogvatartottaknak megítélt kártérítési összegek kifizetését a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos, iparszerű visszaélések megszüntetése érdekében.

A sörpiaci szabályozás megváltoztatása fogyasztó- és kkv-barát intézkedés

Az elmúlt évtized többek között jelentős változásokat hozott az élelmiszerpiacot befolyásoló fogyasztói szokások terén is. Ennek hátterében olyan részben, vagy teljesen új jelenségek fedezhetőek fel, mint az egészség- illetve környezettudatosság, az elsődleges termelők érdekeit jobban figyelembe vevő méltányos kereskedelem (fair trade), az organikus termékek iránti igény fokozódása, vagy a globális termékek helyi jellegzetességeket felszámoló hatásával szemben támaszként szolgáló helyi, kézműves termékek iránti kereslet növekedése. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában éppen zajlik a kézműves, helyi sörök forradalma (Craft Beer Revolution), a fogyasztók egyre inkább ezeket a termékeket részesítik előnyben az univerzális márkákkal szemben. Az USA piacán a kézműves sörök mennyiségi-részesedése 2019-ben 13,6 százalékot ért el, miközben árbevétel részesedésük a teljes amerikai sörpiacon meghaladta a 25 százalékot. Ez utóbbi jelenség elsősorban annak köszönhető, hogy a kézműves sörök átlagára mennyiségi egységre vetítve meghaladja a nagyipari termékek árát.

A baloldali sajtó egy része legitimálja az antiszemita közbeszédet – ifjabb Lomnici Zoltán a Mandinernek

Miben érezhető még az SZDSZ-es oktatáspolitika hatása? Létező jelenség-e az antiszemitizmus a magyar közbeszédben? Mindezekről és egy Szerb Antal irodalomtörténetével kapcsolatos, nagy port felvert kijelentéséről is kérdeztük ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, a Századvég jogi szakértőjét.

Belharcok, képmutatás, az idősek lekezelése: a Momentum valódi arca

Az elmúlt időszakban egyre nagyobb botrányok övezik a Momentum politikusait: Göd polgármesterét felfüggesztette a képviselő-testület, a párt kispesti képviselőjét becsületsértés miatt feljelentették és rabosították, egy fiatal momentumos pedig az idősek szavazási elszántságát kritizálta. Tekintettel arra, hogy napok óta a Momentum politikai tevékenységétől zajos a hazai közélet, érdemes közelebbről megvizsgálni a párt politikusainak cselekedeteit és a mögötte meghúzódó motivációkat.

Magyarországot a jobboldal gazdasági és kulturális sikerei miatt támadja Brüsszel – Molnár Attila Károly lapunknak

Mi a valódi célja a világszerte terjedő BLM-mozgalomnak? Magyarország miért tudott eddig ellenállni e világáramlatoknak? E kérdésekről, Közép-Európa és Brüsszel viszonyáról, illetve a konzervatív internacionalizmusról is beszélgettünk Molnár Attila Károly eszmetörténésszel.

A pusztítás megváltástana

Nem csillapodó amerikai erőszakhullám: a demokráciát csőcselékuralomra cserélik?

Soros lobbistái brüsszeli pénzekből támadnák Európa nemzeti kormányait

Magyarország szempontjából alapvetően sikerrel zárult az Európai Tanács rendkívüli ülése, amely az Európai Unió 2021-2027-es időszakra vonatkozó költségvetését tárgyalta, hiszen – a nemzetközi baloldal nyomása ellenére – kikerült a tervezetből a pénzügyi források politikai feltételekhez kötése. Aggasztó fejlemény ugyanakkor, hogy az EU az elkövetkezendő hét évben 841 millió eurót kíván fordítani a „Jogérvényesülés, jogok és értékek” programra, melynek keretében a politikai befolyásszerzésre és a nemzetállami keretek gyengítésére törekvő NGO-k is számottevő anyagi támogatáshoz juthatnak. E fejleményeket figyelembe véve célszerű áttekinteni az említett lobbiszervezetek uniós finanszírozásának hátterét.

Andy Dollárpapától Slomó terjeszkedéséig - megélhetési filoszemiták a balliberális sajtóban?

Az utóbbi idők különös fejleményeként a politikai antiszemitizmus egy jellegzetes változata nyerhetett teret, sőt legitimitást a baloldali sajtóban. A közéleti médiának annak a szegmensében, amely Soros György-támogató, és hol burkoltabb formában, hol nyíltan pártfogolja az Európába irányuló – főként muszlim – bevándorlást.

Rechtsstaatlichkeit, avagy Veesenmayer legjobb tanítványai: a birodalmi sajtó és hazai helytartóik

Az már egészen bizonyos, hogy a haladók kedvenc választott igeideje a „folyamatos befejezetlen múlt". Ez ad ugyanis lehetőséget arra, hogy az a bizonyos múlt folyamatosan változzon, amennyiben a haladó igények úgy kívánják. Mondok példát.

A nyomásgyakorló NGO-k pénzügyi átláthatósága össztársadalmi érdek

Németországban az elmúlt hetekben élénk vita zajlott a lobbi-nyilvántartásról, és ennek kapcsán a 2017-ben négy év után ismét szövetségi parlamenti párttá avanzsált Német Szabaddemokrata Párt (FDP) vezetője, Christian Lindner azt sürgette, hogy a német fővárosban különösen aktív lobbisták és érdekcsoportok részére hozzanak létre kötelező nyilvántartási rendszert. Meglátása szerint a jegyzéknek nemcsak például az ipar képviselőit, hanem a nem kormányzati szervezeteket, például a német környezetvédelmi lobbiháttér képviselőit is tartalmaznia kell. A liberálisok pártjának és Bundestag-frakciójának vezetője kijelentette: világosnak kell lennie, milyen befolyással bírnak és ki finanszírozza őket, ezért szövetségi szinten szükség van egy ilyen nyilvántartásra.

Soros szélsőségesek bevetésével forgatná fel a nemzetállamokat

Az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában évtizedek óta nem látott – erőszakos cselekményekkel és fosztogatásokkal kísért – zavargáshullám söpört végig, melyben kulcsszerepet játszott a radikális baloldali eszmeiséget képviselő Black Lives Matter (BLM) mozgalom, valamint az Antifa. Ezen események és a mögöttük húzódó motivációk pontosabb megértéséhez elengedhetetlen az említett szervezetek hátterének feltárása, továbbá az amerikai milliárdos spekuláns, Soros György érdekeltségébe tartozó NGO-hálózathoz kötődő kapcsolataik vizsgálata.

A nyílt társadalom eszméire érzékenyítik a fiatalokat a Soros-szervezetek

Megfigyelhető, hogy a Soros György amerikai milliárdoshoz köthető Nyílt Társadalom Alapítványok által finanszírozott két NGO, az Amnesty International Magyarország és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kiemelt ügyként kezeli a magyar fiatalok közéleti érzékenyítését. Tekintettel arra, hogy a fiatalabb korosztályba tartozó választók megszólításának módja a közbeszéd egyik legmeghatározóbb kérdése, érdemes közelebbről megvizsgálni az említett szervezetek ezirányú tevékenységét, és a mögötte meghúzódó motivációkat.

Ha jó oldalon állsz, Hitler életművét is éltetheted Magyarországon

Az egykori Szabad Demokraták Szövetsége politikájáról és ezen belül oktatás és kultúrpolitikájáról a saját szavazói mondtak megsemmisítő ítéletet és legfeljebb a hátrahagyott egymilliárdos adósságot szeretnék látni a választópolgárok. Az SZDSZ oktatáspolitikai kárvallottjai között jónéhányan vagyunk, akik nem értettek egyet a célkitűzésekkel és a módszerekkel. Ily módon érintettként a HírTV-ben elmondtam a véleményem a Bukott liberális párt zsákutcás politikájáról és megemlítettem, hogy a zsinórmértéknek tekintett Szerb Antal munkásságán belül a világirodalom bemutatása volt a meghatározó, mégis ennek alapján állították össze a magyar irodalom tantárgy bemutatását szolgaló oktatási anyagokat - így kezdi írását ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője.