HÍREK


Soros György és a jogállam: ki képviseli valójában az EU-szerződések szellemét?

Az ismert amerikai – Franciaországban gazdasági visszaélés miatt jogerősen elítélt – milliárdos, az Európai Unió politikai intézményrendszerében meghatározó befolyással bíró tőzsdespekuláns, milliárdos üzletember a Project Syndicate véleményoldalon 2020. május 11-én megjelent interjújában támadást intézett Magyarország kormányfője ellen. Úgy fogalmazott: Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus-járvány miatt kialakult veszélyhelyzetet és a „fogságban tartott” parlamentet már fel is használta arra, hogy diktátorrá nevezze ki magát Magyarországon. Soros szerint az Országgyűlést „arra használják fel, hogy olyan rendeletet fogadjon el, amelyek egyértelműen sértik az európai jogot”. A politikus-üzletember szavai egyértelműek, és bár hamiskásan, de egybecsengenek egyes vezető brüsszeli politikusok és tisztségviselők aktuális megnyilatkozásaival.

Soros György hazai támogatóinak nem sikerült elhallgattatnia Ifj. Lomnici Zoltánt

A sajtó is beszámolt róla, hogy Vadai Ágnes, a radikális baloldali Demokratikus Koalíció politikusa a legfőbb ügyésznél feljelentette Ifj. Lomnici Zoltánt, a Századvég jogi szakértőjét, aki 2020. április 8-i nyilatkozatában rámutatott, hogy a forint gyengülésének hátterében külső spekulatív beavatkozás állhat, illetve utalt a tényre, hogy Magyarország egyik legbefolyásosabb ellenfele, Soros György már több ízben megkísérelt bedönteni egyes nemzeti fizetőeszközöket.

Nem motiválná a dolgozókat az alapjövedelem

Célszerűbb lehet az Európában hagyományosan meglévő juttatásokat kiterjeszteni

Milliárdok a kis- és középvállalkozásoknak

A Gazdaságvédelmi Akcióterv második szakaszában bejelentett 5 program közül az egyik a vállalatok finanszírozására fókuszál, kamat- és garanciatámogatott hitelek formájában 2000 milliárd forintos keretösszeggel.

Nemzetközi álhírek támadják Magyarországot

Folytatódik a Századvég Alapítvány Fake News Figyelője, amelynek célja – az összeállítást érintő félrevezető állításokkal ellentétben–, hogy felhívja a figyelmet a veszélyhelyzet idején megjelenő félretájékoztatásra vagy pánikkeltésre alkalmas álhírekre, amelyek komoly problémát jelentenek, különösen a járványhelyzet idején. Az elmúlt időszakban kitüntetett szerepet kapott a koronavírus-törvény a nemzetközi médiában is, amelynek következtében felerősödni látszanak a külföldről érkező kritikus, támadó hangok is.

A hasonló szélsőségek vonzzák egymást – Megadja Gábor a Mandinernek

„A radikális baloldal mindig talált igazolást arra, hogy miért teljesen jogos egy kiválasztott kisebbség erőszakos fellépése” – mondja Megadja Gábor eszmetörténész, publicista lapunknak. Új tanulmánya kapcsán kifejti: „A radikális baloldal lehet marxista-szocialista, nemzetiszocialista avagy az identitáspolitika híve; gyűlölheti a burzsoáziát, a zsidókat, a »patriarchátust«, avagy a »fehér heteroszexuális keresztényeket« is”. Interjúnk!

Ambiciózus Európa vs. örökjáradék-kötvények

Elcsépelt, de attól még igaz, hogy a koronavírus terjedésével kapcsolatos világjárvány és a következtében fellépő gazdasági válság korábban soha nem látott kihívások elé állítanak mindenkit, köztük országokat és nemzetközi szervezeteket is. Amit tapasztalunk, hogy a járvány terjedését lassító, a gazdasági következményeket úgy-ahogy tompító lényegi intézkedések eddig csak nemzetállami szinten történtek. Most úgy tűnik, hogy a válság egészségügyi részét a meghozott, néhol brutális intézkedéseknek köszönhetően sikerül keretek között tartani. Ez persze utólag nem vigasz annak a világszerte sok tízezer embernek, akik elvesztették szeretteiket az elkésett reakciók, a hanyagul betartott és betartatott szabályok, vagy a szervezetlenség következtében. Ha elcsendesednek a hullámok, remélhetőleg eljöhet annak is az ideje, hogy terítékre kerüljön a WHO munkájának és szerepének reális értékelése.

Az új költségvetésben továbbra is fontos a családok védelme

A költségvetésnek fontos lépése a gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtása is, ez szóba kerül Regős Gáborral, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetőjével készített rövid beszélgetésben.

A magyarok elutasítják Soros tervét Európa eladósítására

Az elmúlt időszakban a közéleti diskurzus egyik legmeghatározóbb kérdésévé vált a koronavírus-járvány által okozott negatív gazdasági következmények mérséklésének a módja, ideértve a munkahelyek megőrzéséhez és a gazdaság újraindításához szükséges pénzügyi háttér megteremtésének lehetséges útjait. A témában az amerikai milliárdos üzletember, Soros György is megnyilvánult: álláspontja szerint az Európai Uniónak 1000-1500 milliárd euró értékű – a kamatterheit tekintve határozatlan futamidejű – örökjáradék-kötvény kibocsátásával kellene orvosolnia a jelentkező gazdasági nehézségeket. A Századvég megvizsgálta a magyar lakosság véleményét ebben a kérdésben.

Közösségi média: egyre erőszakosabban a szólásszabadság ellen

In medias res: „A Facebook, a YouTube, az összes közösségimédiás cég úgy korlátozza a szólásszabadságot a saját háza táján, úgy tilt ki a felületéről tetszőleges tartalmakat, ahogy jólesik, ezzel semmilyen törvényt nem sért" – foglalta össze a lényeget az egyik hazai baloldali hírportál 2018 augusztusában, amikor az amerikai elnökválasztás eredményét feltárni igyekvő „oknyomozók" a tengerentúlon éppen kezdték csúcsra járatni a „Facebook-faktor" témáját. Így kezdi írását Béky Zoltán.

A Századvég Gazdaságkutató jogi szakértője elemzésének különleges aktualitást ad, hogy a Facebook - többek között a Soros-egyetem alapító dékánja, Sajó András közreműködésével - valamiféle bíróságot hozott létre, ami megmosolyogtató és nagyzoló elnevezése ellenére újabb veszélyt jelent a konzervatív vélemények számára. Mint többször megírtuk: a 2019-es önkormányzati kampányban a Facebook gátlástalanul cenzúrázta a magyarországi, nem baloldali médiumokat. Szerzőket tiltott le, cikkeket nem engedett közölni, hirdetni is gyakorlatilag lehetetlen volt. A hivatalos Facebook-magyarázat szerint 72 órán át vizsgálták, hogy megjelenhet-e egy politikai cikk hirdetése vagy sem. És általában nem. Gyakran még az így elavulttá vált cikkeket sem engedték - pénzért sem - hirdetni. Az Origo, a Magyar Nemzet, a Hír TV, a 888.hu, a Ripost, a Lokál, a Pesti Srácok vagy a Demokrata lényegében nem tudott náluk hirdetni, mert a Facebook nem engedte.

Gyökerek: a radikális baloldal működése

Manapság sokan csodálkoznak azon, hogy miként lehetséges magukat „radikális jobboldalinak“ nevező pártok és erők „baloldaliakkal“ való együttműködése. Nyilvánvalóan úgy, hogy a látszat és a retorika ellenére nem egymással szembenálló erőkről van szó. Az ember gyanakszik arra a magyarázatra is, hogy „a különféle szélsőségek vonzzák egymást“, ugyanis a különféle szélsőségek sohasem, csak a hasonló vagy azonos szélsőségek vonzzák egymást. A Magyarországon is tapasztalható radikális politika forrásai ugyanott találhatók: a baloldali radikalizmusban.

Lomnici: A bírák érzékenyítése szakmai zsákutca

„Érdemes lenne vizsgálni, hogy milyen hatása volt a bírói gyakorlat alakítására a külföldről finanszírozott civil szervezeteknek” – ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője Szilágyi István tragikus halála kapcsán nyilatkozott a hirado.hu-nak.