HÍREK


A radikális baloldal csapdájában az amerikai fekete közösség

Az elmúlt hetek amerikai eseményei, a kirobbant és gerjesztett etnikai feszültség, fizikai atrocitásokba torkolló konfliktusok, villongások magukra vonják a világban sokak aggódó figyelmét. A kaotikus történések kapcsán sokan fölvetik egyes radikális baloldali szervezetek, és azok finanszírozóinak felelősségét is, akik bizonyíthatóan mesterséges úton gerjesztik az egyébként meglévő szociális és kulturális konfliktusokat. A társadalmi és demográfiai tények az USA-ban ugyanis nem feltétlenül támasztják alá az utóbbi időszakban előállt krízishelyzetet. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértőjének írása az Origónak.

Az iskolaőrség alkalmas eszköz lehet a pedagógusok elleni erőszak csökkentésére

Az elmúlt hetekben gyakran jelent meg az ellenzéki sajtóban az iskolai erőszak problémája a Kormány által bevezetni kívánt iskolaőrség apropóján. A téma kapcsán számos különböző álláspont látott napvilágot, ha ezeket összegeznünk kellene, úgy fogalmazhatnánk: viszonylag kevés volt, amely igyekezett az iskolai erőszak problémáját, annak kezelését és a tervezett iskolaőrséget komplex módon és a tények talaján maradva elemezni (szerencsére ilyen is akadt). A hozzászólások többsége – ez nem újdonság – a sajtóhírek és Facebook-posztok alapján fogalmazott meg sommás véleményt. Számunkra kiderült, hogy kevesen vették a fáradtságot, hogy az iskolai (vagy speciálisan pedagógusok elleni) erőszak témáját alaposan körüljárják, a most zajló és tervezett beavatkozásokat egységben vizsgálják, nem csak kiragadva egy-egy elemet közülük. Így az ő részükre is igyekeztünk elvégezni ezt a munkát.

Brüsszel a nemzetek védelme helyett a külföldről finanszírozott NGO-k mellé állt

Az Európai Unió Bírósága ítéletében helyt adott a Bizottság keresetének, amely a külföldről finanszírozott NGO-k átláthatóságáról szóló magyar törvény ellen irányult. A testület álláspontja szerint a szóban forgó jogszabály többek között a tőke szabad áramlásának elvébe ütközik, amely érvelés morális és jogi szempontból is aggályosnak tekinthető.

Miért van szükség bizonyos veszélyhelyzeti rendelkezések fenntartására?

A kormányzat járványügyi intézkedéseit tudatosan félremagyarázzák egyes külföldről finanszírozott NGO-k.

Az I. Debil Népköztársaság

Legyen vörös: éljen a forradalom!

Soros szervezetei BvOP-adatokkal pörgetnék fel a börtönbizniszt

A Magyar Helsinki Bizottság nevű külföldről finanszírozott szervezet honlapján közölte, hogy jogerősen pert nyert a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával (BvOP) szemben a közfeladatot ellátó hatóság belső szakutasításainak nyilvánosságra hozatalának ügyében. A szervezet állítása szerint ezek 2018-ig mindenki számára hozzáférhetők voltak a BvOP honlapján, ugyanakkor – a pereskedő NGO állításával ellentétben – az Európai Unió-szerte 2018 tavaszától kötelező, és jelentős mértékben szigorított adatvédelem közösségi szintű elvárásait is figyelembe véve, a BvOP tudott megfelelő szakmai magyarázatot adni arra, hogy miért nem tudják nyilvánosságra hozni az érintett belső dokumentumokat.

„Új erőre kaphat a magyar–szlovák kapcsolat a budapesti találkozó után”

A hagyományos prágai látogatás után Budapestre utazik az új szlovák kormányfő. Orbán Viktor és Igor Matovič pénteki találkozójának jelentőségéről, valamint a szlovákiai politikai folyamatokról Faragó Csaba, a Századvég Alapítvány külügyi vezetője nyilatkozott a hirado.hu-nak.

Trianon 100: tabuk helyett nemzeti összefogás

2020. június 4-én volt 100 éve, hogy aláírták a trianoni békediktátumot, melynek keretében az első világháborúban győztes nagyhatalmak megfosztották hazánkat a területe és lakossága jelentős részétől. Az évfordulóra tekintettel érdemes megvizsgálni, hogy napjainkban miképp viszonyul a magyarországi magyarság Trianonhoz, illetve hogyan emlékezett az ország az említett döntésre.

A koronavírus-járvány gazdasági következményei: a vállalkozások többsége még idén javulást vár

Elemzésünkben a Századvég Gazdaságkutató vállalati kutatásai alapján mutatjuk be a koronavírus nyomán kialakult helyzetet, illetve a gazdasági szereplők várakozásait. A kutatások során 1000 kkv (kis-, közepes- és mikrovállalat) vezetőjét kérdeztük meg arról az elmúlt hónapokban, hogy milyennek ítélik a gazdasági helyzetet, illetve hogyan érintette vállalkozásukat a koronavírus.

Miért így, miért most? Mit árulnak el a George Floyd-tüntetések Amerikáról, és mi vár Európára?

Három válsággal kell megküzdenie egyszerre az Egyesült Államoknak, az Európai Unió belső feszültségeit pedig az amerikai példához hasonlóan a gazdasági és demográfiai egyensúlytalanság párhuzamos jelenléte okozza. Fűrész Gábor, a Századvég Gazdaságkutató vezérigazgatója és Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány ügyvezető elnökhelyettese adott interjút az Origonak.

Magyarország nagy lépést tett a klímaváltozás elleni harcban

Nemzetközi szempontból is jelentős klímavédelmi törvényt fogadott el az Országgyűlés, amely rögzíti, hogy Magyarországnak 2050-re el kell érnie a klímasemlegességet. Az új törvény fontos kiindulópontot jelenthet abban, hogy a Kormány tovább növelje éghajlatvédelmi aktivitását, megőrizze országunk kiemelkedő kibocsátás-csökkentési teljesítményét és felkészítse hazánkat az éghajlatváltozás jövőbeli hatásaihoz való megfelelő alkalmazkodásra.

Kikkel tartozunk össze?

„Az 1795-ös alkotmány, ahogy az elődei is, az ember számára készült. Márpedig a világban nincs olyan, hogy ember. Életem során találkoztam franciákkal, olaszokkal, oroszokkal stb.; sőt, Montesquieu-nek hála azt is tudom, hogy akár perzsa is lehet valaki. Viszont ami az embert illeti, kijelenthetem, hogy életem során sohasem találkoztam vele. Létezik? Nekem nincs róla tudomásom“.

(Joseph de Maistre)

Új kiegyezés: meghaladni Trianont

Kereken száz esztendővel ezelőtt Trianonban Magyarországot kivégzőosztag elé állították, de a végrehajtást túlélte. Újabb kemény csapások következtek (párizsi békeszerződés, szovjet megszállás), ám immár talpra állt, és elkezdett újból önmaga útján járni. Ez bizonyára sokakból vált ki értetlenséget, s felteszik a kérdést: mire lehet még képes az a nemzet, amely ekkora csonkítást túl tudott élni? Ez világszinten is párját ritkító teljesítmény. Hazánk száz év elteltével egy önbecsülését visszaszerző, fejlődő, önálló véleményt alkotni és azt nemzetközi szinten is hallatni képes ország.

A magyarok többsége fontosnak tartja az emlékezést Trianonra

1920. június 4-én került aláírásra az első világháborút hazánk számára lezáró, és a történelmi Magyarország szétszakítását eredményező trianoni békediktátum. A 100. évfordulóra tekintettel a közbeszéd egyik meghatározó témájává lépett elő a szóban forgó döntéshez való viszonyulás, illetve az emlékezetpolitika fontossága, ezért a Századvég megvizsgálta a magyar lakosság véleményét e kérdésekben.