HÍREK


Megkerülhetetlen politikai tényező lettünk Európában

Közel sem ért véget a globalista és a nemzeti erők küzdelme, az országgyűlési választásokig hátralévő időszakot e két tömb konfliktusa fogja meghatározni – értékelte lapunknak nyilatkozva Orbán Viktor miniszterelnök hétfői esszéjét, valamint az őszi politikai szezonkezdetet Erdős Gergely, a Századvég Alapítvány belpolitikai elemzője.

Soros György az antiszemitizmus egyik fő célpontja, ugyanakkor tevékenységét és személyét jobboldali zsidók nyíltan kritizálják

Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője a Jewish Telegraph Agency hírügynökség írását szemlézi az Origón.

Nyílt levél a Chovanec-ügy kapcsán

Ezen levél előzménye, hogy az Európai Unió fővárosának tekintett Brüsszelben megpróbáltak elhallgatni egy Európában eddig példátlannak számító szomorú, tragikus esetet. Az ügy a körülményeket tekintve – rendőrök hosszasan térdeltek egy magatehetetlen férfi mellkasán, aki az intézkedés következtében elhunyt – az USA Minnesota állambeli George Floyd ügyéhez kísértetiesen hasonlít. A súlyos belga rendőri brutalitás, de különösen annak titokban tartása botrányt kavart a közösségen belül, és mélyen megrendíthette az európai polgárok jogbiztonságba és igazságosságba vetett hitét.

Magyarországnak az emberéleteket és a munkahelyeket egyaránt védenie kell

Az elmúlt hetekben – Európa több országához hasonlóan – hazánkat is elérte a koronavírus-járvány második hulláma. Mivel Magyarország tavasszal a kellő időben meghozott, szükséges biztonsági intézkedésekkel (kijárási korlátozás, digitális oktatás, idősek vásárlási idősávjának bevezetése) eredményesen tudta lassítani a koronavírus terjedését, lehetőség nyílt az egészségügy felkészítésére, a jelentkező kihívások kezelésére. A járvány második hullámában az országnak az emberéleteket és a munkahelyeket egyaránt óvnia kell, ez sok tekintetben más védekezési stratégiát követel. A Századvég megvizsgálta, hogy mi a magyar lakosság álláspontja a járványhelyzettel, valamint az ezzel összefüggő kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban.

A Soros-hálózat a baloldali sajtó felhasználásával buktatná meg Európa nemzeti kormányait

Az amerikai milliárdos spekuláns, Soros György által szponzorált Európai Alapítványok Hálózata pályázatot hirdetett: a Civitates program keretében több mint 700 millió forinttal kívánja támogatni a „független újságírást”. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó összeget a nyertes szervezetek akár az elkövetkezendő 5 évben is felhasználhatják – amely időtartamba Magyarország vonatkozásában a 2022-es országgyűlési, valamint a 2024-ben tartandó önkormányzati választások is beletartoznak –, célszerű mélyebben megvizsgálni e projekt mögött húzódó motivációkat, különösen hazánk szempontjából.

Nehéz időszak után 2021-ben megkezdődhet a kilábalás

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. előző negyedéves, június közepi prognózisa óta megérkezett Magyarországra a járvány második hulláma, amely várakozásaink szerint az első hullámnál kisebb gazdasági károkat fog okozni. Ennek következtében legfrissebb prognózisunk és a június óta beérkezett adatok alapján a magyar gazdaság visszaesése az idén kismértékben 5 százalék feletti lehet és a 2019-es szintjét csak 2022-ben érheti el. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a vírushelyzet alakulása továbbra is jelentős kockázatot jelent az előrejelzés szempontjából.

Sorosék hálójában a baloldali önkormányzatok

Régóta ismert, hogy a hazánkban működő, döntő részben külföldről finanszírozott NGO-k aktív politikai színezetű tevékenységet folytatnak, és keresik a kapcsolatot az eszméikkel szimpatizáló balliberális politikusokkal. Miután a 2019-es önkormányzati választások eredményeként egyes települések irányítását a baloldal vette át, érdemes górcső alá venni az említett szervezetek térnyerését az önkormányzati szférában.

Az „objektív” újságírás esete Közép-Európával

Egyre több és biztatóbb jel utal arra, hogy a kelet-közép-európai országok vezetői tisztában vannak történelmi küldetésükkel.

Az ítélet eladó: Strasbourg NGO-hálózatok szorításában

Az Európai Unió intézményrendszerétől de iure függetlenül működő, strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a 47 országot magába tömörítő nemzetközi szervezet, az Európa Tanács által elfogadott egyik legfontosabb – világszinten is az egyik legismertebb emberjogi – egyezmény betartásának felügyeletére létrehozott bíróság, amely döntéseivel gyakorta kerül az európai és a nemzetközi közvélemény figyelmének középpontjába. Mindazonáltal a bírói testület tényleges függetlenségét, szakmai működését az elmúlt években megismert tények, összefonódások, személyi-szervezeti affiliációk miatt számosan (politikai és szakmai körökben egyaránt) megkérdőjelezték.

Nem fesztelen ellenzéki viszony

Az ellenzéki pártok a múlt héten megkezdték az egyeztetéseket a 2022-es választásokon való indulásukról. Kinyilvánították, hogy az egyéni választókerületben közös jelölteket állítanak. A legnagyobb esély a DK–MSZP és a Jobbik–LMP–Momentum–Párbeszéd országos listára van. A Századvég vezető elemzőjével mentünk bele az indulás részleteibe.

Dilemma előtt állnak a baloldali pártok

A baloldali pártok tegnap megkezdték a hivatalos egyeztetéseket a 2022-es országgyűlési választásra való felkészülésre. A DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd elnökei már az első találkozón kinyilvánították szándékukat, hogy mind a 106 egyéni választókerületben egy jelöltet állítanak. Persze még minden előfordulhat, 2022 messze van. Palóc André, a Századvég Alapítvány vezető elemzője a megegyezés előtti baloldal 2022-es lehetséges formációit mutatta be a lapunknak készített elemzésében.

A börtönbizniszben részt vevő Soros-szervezetek ismét külföldön támadják Magyarországot

Miközben a Soros-közeli ügyvédi irodák évek óta százmilliókat keresnek a börtönbizniszen, a balliberális nyilvánosságban ezzel párhuzamosan rendszeressé vált a hangulatkeltés a magyar állam, az igazságszolgáltató közigazgatás, azon belül is különösen a független ügyészség ellen. A szuverén állami hatalom legfőképpen abban ölt testet, hogy joga van az alkotmányos rend és jogállam kereteinek a meghatározására, a végrehajtási rend hatékonyságának biztosítására: ebbe egy jogállamban beletartozik a jogalkalmazó (bíróságok) által kiszabott szabadságvesztés, illetve az előzetes letartóztatás végrehajtása során fölmerülő kártérítési visszaélések elleni fellépés joga is.

Másként látja ezt például a Soros György által támogatott Magyar Helsinki Bizottság, amely sajtóértesülések szerint az Európa Tanácsnál érné el azt, hogy a bűnözőket védő ügyvédek mégis megkapják a sikerdíjukat. A szervezet az elmúlt hetekben azzal a kéréssel fordult az Európa Tanácshoz, hogy a testület hatálytalanítsa az Országgyűlés döntését, amelynek értelmében a magyar kormány kérésére 2020 végéig felfüggesztették a fogvatartottaknak megítélt kártérítési összegek kifizetését a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos, iparszerű visszaélések megszüntetése érdekében.

A sörpiaci szabályozás megváltoztatása fogyasztó- és kkv-barát intézkedés

Az elmúlt évtized többek között jelentős változásokat hozott az élelmiszerpiacot befolyásoló fogyasztói szokások terén is. Ennek hátterében olyan részben, vagy teljesen új jelenségek fedezhetőek fel, mint az egészség- illetve környezettudatosság, az elsődleges termelők érdekeit jobban figyelembe vevő méltányos kereskedelem (fair trade), az organikus termékek iránti igény fokozódása, vagy a globális termékek helyi jellegzetességeket felszámoló hatásával szemben támaszként szolgáló helyi, kézműves termékek iránti kereslet növekedése. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában éppen zajlik a kézműves, helyi sörök forradalma (Craft Beer Revolution), a fogyasztók egyre inkább ezeket a termékeket részesítik előnyben az univerzális márkákkal szemben. Az USA piacán a kézműves sörök mennyiségi-részesedése 2019-ben 13,6 százalékot ért el, miközben árbevétel részesedésük a teljes amerikai sörpiacon meghaladta a 25 százalékot. Ez utóbbi jelenség elsősorban annak köszönhető, hogy a kézműves sörök átlagára mennyiségi egységre vetítve meghaladja a nagyipari termékek árát.