HÍREK


A baloldali sajtó egy része legitimálja az antiszemita közbeszédet – ifjabb Lomnici Zoltán a Mandinernek

Miben érezhető még az SZDSZ-es oktatáspolitika hatása? Létező jelenség-e az antiszemitizmus a magyar közbeszédben? Mindezekről és egy Szerb Antal irodalomtörténetével kapcsolatos, nagy port felvert kijelentéséről is kérdeztük ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, a Századvég jogi szakértőjét.

Belharcok, képmutatás, az idősek lekezelése: a Momentum valódi arca

Az elmúlt időszakban egyre nagyobb botrányok övezik a Momentum politikusait: Göd polgármesterét felfüggesztette a képviselő-testület, a párt kispesti képviselőjét becsületsértés miatt feljelentették és rabosították, egy fiatal momentumos pedig az idősek szavazási elszántságát kritizálta. Tekintettel arra, hogy napok óta a Momentum politikai tevékenységétől zajos a hazai közélet, érdemes közelebbről megvizsgálni a párt politikusainak cselekedeteit és a mögötte meghúzódó motivációkat.

Magyarországot a jobboldal gazdasági és kulturális sikerei miatt támadja Brüsszel – Molnár Attila Károly lapunknak

Mi a valódi célja a világszerte terjedő BLM-mozgalomnak? Magyarország miért tudott eddig ellenállni e világáramlatoknak? E kérdésekről, Közép-Európa és Brüsszel viszonyáról, illetve a konzervatív internacionalizmusról is beszélgettünk Molnár Attila Károly eszmetörténésszel.

A pusztítás megváltástana

Nem csillapodó amerikai erőszakhullám: a demokráciát csőcselékuralomra cserélik?

Soros lobbistái brüsszeli pénzekből támadnák Európa nemzeti kormányait

Magyarország szempontjából alapvetően sikerrel zárult az Európai Tanács rendkívüli ülése, amely az Európai Unió 2021-2027-es időszakra vonatkozó költségvetését tárgyalta, hiszen – a nemzetközi baloldal nyomása ellenére – kikerült a tervezetből a pénzügyi források politikai feltételekhez kötése. Aggasztó fejlemény ugyanakkor, hogy az EU az elkövetkezendő hét évben 841 millió eurót kíván fordítani a „Jogérvényesülés, jogok és értékek” programra, melynek keretében a politikai befolyásszerzésre és a nemzetállami keretek gyengítésére törekvő NGO-k is számottevő anyagi támogatáshoz juthatnak. E fejleményeket figyelembe véve célszerű áttekinteni az említett lobbiszervezetek uniós finanszírozásának hátterét.

Andy Dollárpapától Slomó terjeszkedéséig - megélhetési filoszemiták a balliberális sajtóban?

Az utóbbi idők különös fejleményeként a politikai antiszemitizmus egy jellegzetes változata nyerhetett teret, sőt legitimitást a baloldali sajtóban. A közéleti médiának annak a szegmensében, amely Soros György-támogató, és hol burkoltabb formában, hol nyíltan pártfogolja az Európába irányuló – főként muszlim – bevándorlást.

Rechtsstaatlichkeit, avagy Veesenmayer legjobb tanítványai: a birodalmi sajtó és hazai helytartóik

Az már egészen bizonyos, hogy a haladók kedvenc választott igeideje a „folyamatos befejezetlen múlt". Ez ad ugyanis lehetőséget arra, hogy az a bizonyos múlt folyamatosan változzon, amennyiben a haladó igények úgy kívánják. Mondok példát.

A nyomásgyakorló NGO-k pénzügyi átláthatósága össztársadalmi érdek

Németországban az elmúlt hetekben élénk vita zajlott a lobbi-nyilvántartásról, és ennek kapcsán a 2017-ben négy év után ismét szövetségi parlamenti párttá avanzsált Német Szabaddemokrata Párt (FDP) vezetője, Christian Lindner azt sürgette, hogy a német fővárosban különösen aktív lobbisták és érdekcsoportok részére hozzanak létre kötelező nyilvántartási rendszert. Meglátása szerint a jegyzéknek nemcsak például az ipar képviselőit, hanem a nem kormányzati szervezeteket, például a német környezetvédelmi lobbiháttér képviselőit is tartalmaznia kell. A liberálisok pártjának és Bundestag-frakciójának vezetője kijelentette: világosnak kell lennie, milyen befolyással bírnak és ki finanszírozza őket, ezért szövetségi szinten szükség van egy ilyen nyilvántartásra.

Soros szélsőségesek bevetésével forgatná fel a nemzetállamokat

Az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában évtizedek óta nem látott – erőszakos cselekményekkel és fosztogatásokkal kísért – zavargáshullám söpört végig, melyben kulcsszerepet játszott a radikális baloldali eszmeiséget képviselő Black Lives Matter (BLM) mozgalom, valamint az Antifa. Ezen események és a mögöttük húzódó motivációk pontosabb megértéséhez elengedhetetlen az említett szervezetek hátterének feltárása, továbbá az amerikai milliárdos spekuláns, Soros György érdekeltségébe tartozó NGO-hálózathoz kötődő kapcsolataik vizsgálata.

A nyílt társadalom eszméire érzékenyítik a fiatalokat a Soros-szervezetek

Megfigyelhető, hogy a Soros György amerikai milliárdoshoz köthető Nyílt Társadalom Alapítványok által finanszírozott két NGO, az Amnesty International Magyarország és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kiemelt ügyként kezeli a magyar fiatalok közéleti érzékenyítését. Tekintettel arra, hogy a fiatalabb korosztályba tartozó választók megszólításának módja a közbeszéd egyik legmeghatározóbb kérdése, érdemes közelebbről megvizsgálni az említett szervezetek ezirányú tevékenységét, és a mögötte meghúzódó motivációkat.

Ha jó oldalon állsz, Hitler életművét is éltetheted Magyarországon

Az egykori Szabad Demokraták Szövetsége politikájáról és ezen belül oktatás és kultúrpolitikájáról a saját szavazói mondtak megsemmisítő ítéletet és legfeljebb a hátrahagyott egymilliárdos adósságot szeretnék látni a választópolgárok. Az SZDSZ oktatáspolitikai kárvallottjai között jónéhányan vagyunk, akik nem értettek egyet a célkitűzésekkel és a módszerekkel. Ily módon érintettként a HírTV-ben elmondtam a véleményem a Bukott liberális párt zsákutcás politikájáról és megemlítettem, hogy a zsinórmértéknek tekintett Szerb Antal munkásságán belül a világirodalom bemutatása volt a meghatározó, mégis ennek alapján állították össze a magyar irodalom tantárgy bemutatását szolgaló oktatási anyagokat - így kezdi írását ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője.

A radikális baloldal a rend és biztonság ellen van

Az utóbbi évek magyarországi eseményeit tekintve, már ismerhetünk példát a közrend, a magyar állam és társadalom békessége elleni provokatív akciókra, politikai indíttatású szervezkedésre. Ezek a közrend elleni támadási kísérletek a jogrendszer alapjait képező legfontosabb elvek, intézmények feltétlen érvényesülését voltak hivatottak akadályozni, és ezáltal belpolitikai bizonytalanságot, akár alkotmányos válságot is előidézni.

A nyugati baloldal morális válságát, a keresztény alapú társadalmi erkölcsi rendet, sőt a közrendet nyíltan támadó erőkkel, lázító aktivista csoportokkal való szoros ideológiai rokonságát jól mutatják a büntetett előéletű George Floyd halála óta eltelt hetek eseményei kapcsán tanúsított magatartása. A viharos események hullámára Nyugat-Európában, és némi késéssel Magyarországon is próbálnak ráülni a közéleti haszonlesők, akiknek provokatív akciói már régebb óta főleg a rendvédelem ellen irányultak, akár a Floyd-gyilkosság után, akár azt megelőzően.

Klímapolitikai bukás: egekben az energiaárak és tovább nő a fosszilis energiahordozók felhasználása Németországban

Bár egyre több tanulmány és gyakorlati megfigyelés támasztja alá a nukleáris leszerelés negatív gazdasági és környezeti következményeit, a zöldpártok jelentős része nem képes szabadulni korábbi legfontosabb identitásképző elemétől: az atomellenességtől. Németország példája jól mutatja, hogy az érzelmileg túlfűtött antinukleáris mozgalmak és az azokat felhasználó fosszilis tüzelőanyag lobbi közötti szövetség mekkora társadalmi többletterhet eredményezhet. Halkó Petra, a Századvég vezető elemzője, Hortay Olivér, a Századvég üzletágvezetője és Kovács Péter egyetemi hallgató, a Századvég gyakornoka erről írt tanulmányt.

2,2 százalékos bővülés az első negyedévben

2020 első negyedévében a magyar gazdaság már érezte a koronavírus hatását, azonban jelentős mértékben még csak az időszak vége volt érintett. Így míg éves alapon 2,2 százalékos növekedést mért a KSH, negyedéves alapon már 0,4 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye.