Közvélemény-kutatások

Magyarország Kormánya az orosz–ukrán fegyveres konfliktus kirobbanása óta következetesen a béketárgyalások megkezdését, a háború mielőbbi lezárását sürgeti. A főpolgármester kijevi útján azt a látszatot keltette, hogy a fővárosi polgárok nem értenek egyet a kormányzat békepárti politikájával. Karácsony Gergely az ukrajnai hivatalos látogatása során azt állította, hogy a magyar kormány „nem őszinte” a háborúval kapcsolatban, viszont a „magyar nép nem azonos a magyar kormánnyal” és a „budapestiek többsége pontosan érti, mi történik Ukrajnában”. A Századvég ezen fejlemények fényében megvizsgálta a budapestiek véleményét az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos közéleti kérdésekről.

November 30-án az Európai Bizottság bejelentette, hogy támogatja az uniós helyreállítási alap forrásainak lehívására vonatkozó magyar terv elfogadását, amely 5,8 milliárd euró (2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás felhasználását teszi lehetővé Magyarország számára. A brüsszeli testület ugyanakkor a kohéziós források tekintetében fenntartotta további 7,5 milliárd euró (3000 milliárd forint) zárolását, valamint a kifizetéseket 27 „szupermérföldkőhöz” kötötte. A Századvég decemberi közvélemény-kutatása feltérképezte, hogy a lakosság hogyan viszonyul a magyar kormány törekvéseihez az uniós források kifizetése érdekében, kitérve a Brüsszel által szabott újabb feltételek megítélésére.

Nagy vihart kavart a hazai közbeszédben, hogy az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége egy, a vezető kormánypárti politikusokat és különböző közéleti véleményformálókat negatív színben feltüntető videót tett közzé Twitter-oldalán, illetve David Pressman amerikai nagykövet bizalmas megbeszélést folytatott két magyar bíróval, akik az Országos Bírói Tanács tagjai. A Századvég novemberi közvélemény-kutatása felmérte, hogy a magyarok hogyan vélekednek az Egyesült Államok nagykövetségének szerepvállalásáról Magyarország belügyeiben.

Ursula von der Leyen a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott egyeztetését követően kijelentette, hogy a brüsszeli vezetés Ukrajna jövő évi pénzügyi szükségleteinek fedezésére havi 1,5 milliárd eurós, illetve összesen legfeljebb 18 milliárd eurós támogatási csomagot javasol. Az Európai Bizottság elnöke kiemelte, hogy az Európai Unió mindaddig támogatja Ukrajnát, amíg a hadban álló országnak arra szüksége van. Ezzel párhuzamosan Magyarország és Lengyelország – annak ellenére, hogy uniós tagállamok – a mai napig nem jutottak hozzá a jogosan járó uniós forrásokhoz. A Századvég ezen fejlemények tükrében megvizsgálta a magyarok álláspontját Ukrajna pénzügyi támogatásáról.

A Századvég feltérképezte, hogy a magyar lakosság mit gondol az Ukrajnát érintő pénzügyi és katonai segítségnyújtás különböző formáiról, különös tekintettel az ország európai – és azon belül magyar – adófizetői pénzekből történő újjáépítésének elképzelésére...