3 százalék feletti növekedés és dinamikus bérnövekedés 2019-ben és 2020-ban is


2018 utolsó negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 5,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, miközben az év egészében 4,9 százalékos volt a bővülés, ami a negyedik leggyorsabb volt az Európai Unióban. A Századvég Gazdaságkutató decemberi előrejelzéséhez képest nem módosította 2019-re vonatkozó prognózisát, így 3,9 százalékos növekedést vár, miközben 2020-ra 3,5 százalékos bővülést becsül.


A háztartások fogyasztási kiadása a Gazdaságkutató becslése szerint mindkét évben tovább bővülhet: 2019-ben 4,7, 2020-ban pedig 5,0 százalékkal. Az intézet a becslés elkészítésekor már figyelembe vette a családvédelmi akcióterv gazdaságélénkítő hatásait is, mely elsősorban a magasabb fogyasztáson keresztül jelenik meg. Emellett a háztartások vásárlásainak emelkedését segíti elő a bérek várhatóan továbbra is dinamikus bővülése, mely 2019-ben átlagosan 10,3, 2020-ban pedig átlagosan 9,6 százalékot tehet ki. Ez reálértelemben 7,1, illetve 6,3 százalékos növekedést jelent. A reálbérek emelkedését elsősorban a munkaerőhiány és így a munkavállalók alkupozíciójának javulása okozza, de segíti azt a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, az állami szféra bérrendezései, illetve a szociális hozzájárulási adó 2019 közepén esedékes csökkentése is. Érdemes megjegyezni, hogy a 2019-es bértárgyalások sok helyen elhúzódtak, így az idei béremelések sok helyen nem januárban történtek meg, hanem februárban vagy márciusban, jellemzően azonban visszamenőleges hatállyal.

Tovább bővülhet a beruházások volumene is: 2019-ben 9,8, 2020-ban pedig 3,9 százalékos lehet a növekedés a Gazdaságkutató becslése szerint. A korábbinál lassabb bővüléshez a magas bázis és az uniós források tetőzése járul hozzá, amelyet azonban az elmúlt időszakban sorra bejelentett vállalati beruházások részben kompenzálnak.

Az elmúlt időszakban végrehajtott beruházások nyomán tovább növekedhet az export: 2019-ben 5,7, 2020-ban pedig 5,3 százalékkal. Eközben az import bővülése idén 6,1, jövőre 5,2 százalékot tehet ki, melyet a fogyasztás, a beruházás és az export növekedése magyaráz. Így a nettó export alakulása csak 2020-ban tudja majd segíteni a gazdasági növekedést. Várhatóan továbbra is folytatódik az a trend, hogy a nettó exportban a szolgáltatások szerepe növekszik, míg a termékeké csökken. 2018-ban az áruk egyenlege 450 milliárd forint volt, míg a szolgáltatásoké 2 460 milliárd forint. A folyó fizetési mérleg egyenlege úgy 2019-ben, mint 2020-ban pozitív maradhat, ám értéke a GDP 1 százaléka alatt lehet.

A Gazdaságkutató prognózisa szerint az infláció 2019-ben 3,0, 2020-ban pedig 3,1 százalékot tehet ki. Ezzel párhuzamosan – figyelembe véve az adószűrt maginfláció emelkedését és a Magyar Nemzeti Bank alelnökének ezzel kapcsolatos nyilatkozatát – várhatóan elkezdődik a monetáris politika szigorítása. Ez első lépésben a swapállomány csökkentését és a kamatfolyosó módosítását jelentheti, míg az alapkamat emelésére csak a későbbiekben, 2019 második felében kerülhet sor.

A GDP-arányos költségvetési deficit továbbra is 3 százalék alatt alakulhat: 2019-ben 1,6, 2020-ban pedig 1,1 százalék lehet, így a GDP-arányos államadósság is érdemben tovább mérséklődhet.

Az elemzést övező kockázatok közül elsősorban a német gazdasági teljesítmény alakulását, illetve a Brexit sorsát érdemes kiemelni. A német gazdaság a negyedik negyedévben éves alapon a szezonálisan kiigazított adatok szerint mindössze 0,6 százalékkal nőtt, míg az előző negyedévhez képest teljesítménye nem változott. Kérdés, hogy a gyengélkedés átmenetinek vagy tartósnak bizonyulhat-e majd. A Brexit kapcsán továbbra sem tudni, hogy mikor és milyen formában történik meg, ami így további bizonytalanságot jelent a szigetország gazdasági szereplői számára.


Táblázat: A főbb makrogazdasági változók várható alakulása

 

2018

2019

2020

Bruttó hazai termék (volumenindex)

4,9

3,9

3,5

A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)

5,3

4,7

5,0

Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)

16,5

9,8

3,9

Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)

4,7

5,7

5,3

Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)

7,1

6,1

5,2

A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró)

5,6

4,0

4,3

Fogyasztói árindex (%)

2,8

3,0

3,1

A jegybanki alapkamat az időszak végén (%)

0,9

1,05

1,5

Munkanélküliségi ráta (%)

3,7

3,4

3,1

A nominális bruttó átlagkereset alakulása (%)

11,3

10,3

9,6

A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában

0,5

0,3

0,6

Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában

3,3

3,1

3,3

Az államháztartás ESA-egyenlege a GDP százalékában

-1,7

-1,7

-1,3

GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)

2,0

1,8

1,7

Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás