A koronavírus-járvány gazdasági következményei: a vállalkozások többsége még idén javulást vár


Elemzésünkben a Századvég Gazdaságkutató vállalati kutatásai alapján mutatjuk be a koronavírus nyomán kialakult helyzetet, illetve a gazdasági szereplők várakozásait. A kutatások során 1000 kkv (kis-, közepes- és mikrovállalat) vezetőjét kérdeztük meg arról az elmúlt hónapokban, hogy milyennek ítélik a gazdasági helyzetet, illetve hogyan érintette vállalkozásukat a koronavírus.


Eredményeink szerint a koronavírus-helyzet okozta gazdasági sokk következtében hirtelen, meredeken romló vállalati várakozásokat májusban a pesszimizmus mérséklődése követte: csökkentek a jövővel kapcsolatos negatív várakozások. Jelenleg a következő egy évre vonatkozóan bizakodóbbak a gazdasági szereplők, mint márciusban és áprilisban voltak. A vállalkozások 33 százaléka számít termelése, szolgáltatási volumene csökkenésére, 27 százaléka pedig annak növekedésére. Ugyanakkor a márciusi és április eleji gazdasági bejelentéseknek, valamint a járványgörbe sikeres ellaposításának és a romló bázisidőszaki adatoknak köszönhetően a jövőre vonatkozó termelési várakozások áprilishoz képest érdemben javultak.

A jelenlegi helyzet a cégek mintegy felének okoz likviditási problémát, de csak 3 százalékának áthidalhatatlant. Ez az előző hónaphoz képest javulást jelent. Ha a májusi helyzet 2–3 hónapig fennmaradna, saját várakozásaik szerint a kkv-k ötöde kerülne csődközelbe. Azonban a kijárási korlátozások feloldásával és a vészhelyzet megszüntetésével pozitív fordulatot várunk júniusra.

A vírus a vállalkozások széles körét érinti, az áprilisi 72 százalékos csúcs után májusban kevesebb, 64 százalék számolt be a kereslet csökkenéséről. Az árbevétel csökkenésében jelentős heterogenitás figyelhető meg a vállalatok között. A teljes bevételkiesést elszenvedők aránya különösen magas a mikrovállalkozások, illetve a szolgáltató szektor esetében. Májusban az előző hónaphoz képest nőtt azok aránya, akikre a vírus nem gyakorolt hatást.

Március óta folyamatosan, tartósan és jelentősen csökken a vállalatok beruházási kedve, több mint 10 százalékponttal nőtt azok aránya, akik nem terveznek beruházást. Bár egyre több beruházástámogató konstrukció áll rendelkezésre, ebben a folyamatban az érdemi pozitív változáshoz a vállalkozások gazdasági kilátásának további javulása szükséges.

A járvány kitörése óta a megkérdezettek 11,7 százaléka hajtott végre leépítést (áprilisban 11,5 százalék mondta ezt), 2,5 százalék pedig bővítette alkalmazotti létszámát (áprilisban 2 százalék). Az elbocsátott munkaerőt a vállalkozások 65 százaléka teljesen vissza kívánja venni, míg 18 százalék részben, ami mérsékelheti a munkanélküliséget az év hátralévő részében. A leépítések legsúlyosabban a kereskedelemben és a szolgáltató ágazatokban dolgozókat érintették, a jövőre vonatkozóan pedig az ipar kilátásai a legpesszimistábbak.

A munkaerőpiacon a jövőre vonatkozó tervek lassan (bár még nem teljesen) visszarendeződnek a válság előtti szintre: a vállalatok 4,2 százaléka tervez további leépítést a következő 6 hónapban, míg 14,7 százalék inkább bővítene (visszavenne).

A vállalatok 56 százaléka fél éven belül, további 31 százalék pedig fél és egy év között számít arra, hogy működése teljesen helyreáll.

 

A teljes elemzés a Századvég weboldalán érhető el.