A Századvég Gazdaságkutató Zrt. konjunktúrakutatása: Októberben enyhe javulás a gazdasági konjunktúraindexekben, de a várakozásokat továbbra is a járvány második hulláma befolyásolja


A Századvég Gazdaságkutató 2019. augusztusa óta készíti el hónapról hónapra vállalati, illetve lakossági konjunktúraindexét. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásokról. A kérdésekre adott válaszokból kerül kiszámításra a két konjunktúraindex, melyek értéke –100 és +100 között mozoghat, ahol a nagyobb érték jelenti a kedvezőbb helyzetmegítélést. Októberi felmérésünk szerint úgy a vállalatok, mint a lakosság helyzetértékelésében látszik a vírus második hullámának megjelenése. Ennek megfelelően mindkét index értéke alacsonyabb a nyári hónapokban mértnél, de szeptemberhez képest kismértékű javulást mutatnak.


A lakossági index értéke a szeptemberi –13,1 pontról –11,2 pontra növekedett. Ezen belül a lakosság legoptimistábban a foglalkoztatási helyzet alakulását ítéli meg (–6,6 pont a szeptemberi –11,1 után). Ezt követi az anyagi helyzet megítélése (–9,7 a szeptemberi –7,8 után), majd a gazdasági környezeté (–14,9 az előző havi –18,9-et követően), végül pedig az infláció (–26,6, míg szeptemberben –27,6).

A munkaerőpiaci folyamatok kapcsán a felnőtt korú lakosság 8,9 százaléka tapasztalt jelentősen, 14,8 százaléka pedig kismértékben csökkenő munkanélküliséget az elmúlt egy évben, míg 8,4 százaléka nem tapasztalt változást. Ezzel szemben 21,2 százalék kismértékű, 41,0 százalék pedig jelentős romlást érzékelt. Fontos ugyanakkor, hogy ha a saját lakóhelyükön tapasztalható folyamatokról kérdezzük a lakosságot, akkor a helyzetmegítélés sokkal kedvezőbb, csak 22,2 százalék tapasztalja a munkanélküliség jelentős növekedését, azaz a saját tapasztalat kedvezőbb, mint az országos hírekből leszűrt benyomások.

A jövővel kapcsolatban már valamivel többen vannak azok, akik a foglalkoztatás növekedésére számítanak (30,6 százalék vár kismértékű, míg 9,3 százalék jelentős növekedést), miközben 10,4 százalék jelentős, 23,4 százalék pedig kismértékű romlást valószínűsít. A foglalkoztatási szint stagnálására a válaszadók 19,5 százaléka számít.

A vállalati konjunktúraindex –20,4-ről –18,2-re emelkedett. Egyes alindexei közül a megkérdezett vállalatok legkedvezőbben az iparági környezetüket ítélik meg (–4,8 az előző havi –10,2 után), ezt követi a termelési környezet (–17,2 a szeptemberi –19,1 után), az üzleti környezet (–20,3 az előző havi –22,7 után) és a gazdasági környezet megítélése (–27,7 a szeptemberi –29,8-at követően).

A vírus megjelenése, illetve a második hullám nyomán kialakult helyzet különbözőképpen érintette az egyes ágazatokat. Ez kiolvasható a konjunktúrafelmérésünk eredményeiből is. A gazdasági helyzetet azon ágazatok ítélték kedvezőbbnek, amelyeket a járvány kevésbé érintett, vagyis a mezőgazdaság (–11,3), illetve az építőipar (–11,0). A legsúlyosabban a szolgáltató ágazatokat sújtja a mostani helyzet (–22,0), míg a két véglet között helyezkedik el az ipar (–16,7) és a kereskedelem (–16,3). Látható tehát, hogy a második hullám megjelenése minden ágazat gazdasági közérzetére kihatott, de különböző mértékben, ugyanakkor szélsőségesen negatív helyzetértékeléssel októberben egyik ágazat vállalatai sem rendelkeztek.

Az ország gazdasági helyzetének alakulására vonatkozó kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy a koronavírus megjelenése nyomán a vállalatvezetők leginkább a helyzet nehézségét érzékelik. 39,9 százalék nyilatkozott úgy, hogy jelentősen, míg 43,8 százalék úgy, hogy kismértékben romlott a helyzet az elmúlt egy év során. Szeptemberhez képest így csökkent a jelentős, míg emelkedett a kismértékű romlást tapasztalók aránya. Ezzel szemben mindössze 10,9 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem tapasztalt változást, 2,3 százalék mondta, hogy kismértékű, és csupán 1,0 százalék, hogy jelentős javulást tapasztalt.

A következő egy évvel kapcsolatos várakozások némileg optimistábbak, azonban összességében a válaszadók között még többen számítanak romlásra mint javulásra: 19,6 százalék vár jelentős, 30,5 százalék pedig kismértékű romlást. Ugyanakkor 25,4 százalék nem számít változásra, míg 17,6 százalék kismértékű, 1,8 százalék pedig jelentős javulást valószínűsít.