A visegrádi országok közül hazánkban nőtt legjobban a háztartások GDP-arányos nettó pénzügyi vagyona a válság óta


A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzése rövid áttekintést ad arról, hogy hogyan alakult Magyarországon a háztartások GDP-arányos megtakarítás- és hitelállománya a többi visegrádi országgal összehasonlítva. Az összevetés alapján Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben a háztartások GDP-arányos nettó pénzügyi vagyona, amely egyrészt a megtakarítások növekedéséből, másrészt a hitelek csökkenéséből adódott.


A háztartások nettó pénzügyi vagyona a pénzügyi eszközök és források GDP arányos különbségeként mérhető. Azaz a háztartások nettó pénzügyi vagyona emelkedik a pénzügyi eszközeinek növekedésével és csökken a hitelállományának emelkedésével. Egyfelől Magyarországon 2008-hoz képest 2017-re jelentős mértékben emelkedett a háztartások pénzügyi eszközeinek értéke, amely döntően a lakosság jövedelmi helyzetének javulásával, megtakarításainak növekedésével magyarázható, másfelől pedig csökkent a háztartások hitelállománya.

E két folyamat eredményeként a háztartások nettó pénzügyi vagyona GDP arányosan közel kétszeresére emelkedett, és immáron jelentősen meghaladja a V4 országok azonos mutatóit, továbbá magasabb, mint 2008-ban Németországban. Míg tehát Magyarországon a háztartások nettó pénzügyi vagyona a GDP 58,8 százalékáról 105,9 százalékára emelkedett, addig ez az adat Csehországban a GDP 58,7 százalékáról 80,1 százalékára, Lengyelországban 41,6 százalékáról 65,3 százalékára, Szlovákiában 30,3 százalékáról 39,1 százalékára, míg Németországban a 100,1 százalékáról 126,1 százalékára nőtt.


 A háztartások nettó pénzügyi vagyonának (GDP arányában) és a gazdaság fejlettségének (egy főre jutó GDP, PPS) alakulása a V4 országokban és Németországban (2008 és 2017)

Forrás: Eurostat,
Megjegyzés: CZ: Csehország, DE: Németország, HU: Magyarország, PL: Lengyelország, SK: Szlovákia


A régióban jelentős mértékben emelkedett a háztartások pénzügyi eszközeinek (megtakarításainak) GDP-arányos értéke: Csehországban 24,1 százalékponttal (87,8 százalékról 111,9 százalékra), Lengyelországban 28,9 százalékponttal (72,3-ról 101,2 százalékra), Szlovákiában 28,7 százalékponttal (52,9 százalékról 81,6 százalékra), továbbá Németországban 19,5 százalékponttal (159,3-ről 178,8 százalékra). A magyar háztartások pénzügyi eszközeinek 2008 és 2017 közötti jelentős, 29,1 százalékpontos GDP arányos növekedését (99,0 százalékról 128,1 százalékra) döntően két okkal magyarázhatjuk. Egyrészt markánsan emelkedett a lakosság állampapírjainak állománya (GDP arányos 5,3 százalékról 13,8 százalékra), másrészt pedig a részvények és részesedések értéke nőtt kiemelkedően (GDP arányosan 35,5 százalékról 54,7 százalékra).

A magyar háztartások eladósodottságát a V4 országokkal és Németországgal összehasonlítva látható, hogy a 2017 év végi érték jelentősen alacsonyabb a 2008-as túlzott eladósodási szinthez viszonyítva, továbbá jóval kisebb a többi visegrádi országban 2017-ben mért szintnél. Németországban magas eladósodottsági szint mellett egy csökkenő GDP arányos háztartási hitelállomány trend érzékelhető.


Háztartások GDP-arányos hiteleinek alakulása

Forrás: Eurostat​


Látható tehát, hogy a háztartások GDP-arányos hitelállománya jelenleg elmarad a régiós átlagtól. A BIS és az MNB által is kalkulált, a hosszú távú trendtől való eltérést jelző hitel/GDP-rés mutató jelentős hitelállomány bővülést tenne lehetővé. Fontos azonban, hogy a háztartások hitelfelvételkor az MNB adósságfék szabályozását betartsák, illetve minél hosszabb időtávra rögzítsék/fixálják hiteleik kamatát ezzel is csökkentve a hitelfelvétel kockázatát és elkerülve a devizahitelezés eredményeként látott problémákat. Ekkor ugyanis a hiteladósoknak a távolabbi jövőben várhatóan emelkedő kamatkörnyezettől függetlenül is a már előre rögzített kamatot kell megfizetniük.