Alacsony infláció és bővülő gazdaság jellemezheti a következő két évet


A Századvég Gazdaságkutató Zrt. prognózisa szerint a magyar gazdaság 2016-ban 2,4, míg 2017-ben 3,0 százalékkal bővülhet. A GDP növekedéséhez idén legnagyobb mértékben a fogyasztás járulhat hozzá, de a nettó export is segítheti azt. Ezzel szemben jövőre már a beruházások értéke is nőhet. Érdemi inflációs nyomás nem várható, a pénzromlás átlagos mértéke az idén 0,8, jövőre 1,8 százalék lehet.


A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb „Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés” című kiadványa a gazdaság további növekedésével és mérsékelt pénzromlással számol 2016–2017-ben. A konjunkturális kilátások 2016-ra vonatkozóan a kedvező IV. negyedéves adatoknak köszönhetően kis mértékben javultak. A 3,2 százalékos növekedéshez legnagyobb mértékben a beruházás és a fogyasztás járult hozzá, de a nettó export alakulása is pozitívan hatott a gazdasági teljesítményre, bár ez utóbbi – a szolgáltatások gyengébb teljesítményének köszönhetően – a várakozásoknál gyengébb lett. A beruházások magas értéke elsősorban a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési ciklus támogatásainak köszönhető, míg a fogyasztás növekedéséhez a banki elszámolások mellett a növekvő bérek járultak leginkább hozzá. Termelési oldalon a növekedést főként az ipar és a szolgáltató szektorok teljesítménye okozta. Ezzel szemben a mezőgazdaság teljesítménye elmaradt a korábbitól a nyári kedvezőtlen időjárásnak köszönhetően.

Előre tekintve, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. prognózisa szerint a magyar gazdaság növekedése 2016-ban 2,4 százalék lehet, amely várakozásaink szerint magasabb lesz az EU átlagánál. A növekedési kilátásokat javítja a fogyasztások várható jelentős bővülése, amely az emelkedő béreknek és a csökkenő adótehernek (alacsonyabb jövedelemadó-kulcs és magasabb családi adókedvezmény) köszönhető. A beruházások 2016-ra várható csökkenését az uniós források előző évinél alacsonyabb lehívása okozza: a 2007 és 2013 közötti programok már kifutottak, a 2014 és 2020 közötti programokból várható forráslehívás pedig fokozatosan indul meg. Serkentheti a beruházások alakulását az MNB hitelprogramja valamint a Családi Otthonteremtési Kedvezmény, melynek pozitív hatására az év második felétől számítunk. A nettó export 2016-ban is támogathatja a magyar gazdaság növekedését, ám külkereskedelmi partnereink (elsősorban Kína) gazdaságának esetleges lassulása kockázatot jelent e tekintetben.

2017-ben a gazdaság a megelőző évinél nagyobb mértékben, 3,0 százalékkal bővülhet. A nagyobb növekedéshez elsősorban a beruházások élénkülése járulhat hozzá, amelyet egyaránt elősegíthet a gyengébb bázis, az uniós források lehívásának újbóli beindulása, illetve a Családi Otthonteremtési Kedvezmény hatása. Szintén támogathatja a növekedést a fogyasztás és a nettó export is, bár várakozásaink szerint 2017-ben mind az export, mind az import dinamikája lassulni fog a korábbi években megszokotthoz képest.

  1. Táblázat: A főbb makrogazdasági változók várható alakulása:

 

2015

2016

2017

Bruttó hazai termék (volumenindex)*

2,9

2,4

3,0

A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)*

3,1

3,3

3,1

Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)*

1,9

-2,2

2,5

Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)*

8,4

7,7

6,1

Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)*

7,8

6,9

5,5

A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró)

8,1

9,4

10,5

Fogyasztói árindex (%)

-0,1

0,8

1,8

A jegybanki alapkamat az időszak végén (%)

1,35

1,35

1,35

Munkanélküliségi ráta (%)*

6,8

6,0

5,8

A bruttó átlagkereset alakulása (%)*

4,2

4,5

4,7

A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában

4,6

5,3

5,2

Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában

9,9

7,6

8,4

Az államháztartás ESA-egyenlege a GDP százalékában

–1,8

–1,6

–1,0

GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)*

2,0

2,4

2,4

* Szezonálisan kiigazított adatokból számítva.
Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás

Az árak növekedése 2016-ban és 2017-ben is mérsékelt lesz, előrejelzésünk szerint átlagosan 0,8, illetve 1,8 százalék, azaz az infláció növekedése a korábban vártnál lassabb lesz. Az alacsony inflációt továbbra is a mérsékelt külső inflációs környezet és az alacsony olajárak okozzák. Ez utóbbi ugyanakkor kockázatot is jelent: a világpiaci olajárak esetleges emelkedése növelheti az infláció szintjét. A pénzromlás mértéke a Magyar Nemzeti Bank inflációs célsávjába csak 2017 végén kerülhet. Várakozásaink szerint a forint euróval szembeni árfolyama stabil lesz. A reálbérek mindkét évben növekedni fognak, hiszen a bruttó bérek értéke az inflációt meghaladóan, átlagosan 4,5, illetve 4,7 százalékkal nőhet.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. meglátása szerint a gazdasági növekedés és a gazdaságfehérítő intézkedések hatására a költségvetési egyenleg tovább javulhat. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy 2017-re vonatkozóan a hiány értékét nagyban befolyásolja a Költségvetési Törvény, illetve az ehhez kapcsolódó adótörvények.