Áprilisban 0,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak


A márciusi kismértékű árcsökkenés után áprilisban az árak ugyanakkora mértékű (0,2 százalékos) emelkedését regisztrálta a Központi Statisztikai Hivatal. Az alacsony inflációhoz egyaránt hozzájárultak kormányzati intézkedések (például a sertéshús áfájának csökkentése), az olajárak alacsony világpiaci szintje, valamint a legfontosabb külkereskedelmi partnereinknél tapasztalható alacsony infláció.


Az éves bázisú inflációs mutató áprilisban 0,2 százalékra emelkedett, így a márciusi defláció után az árak már nem csökkentek tovább, de a pénzromlás mértéke továbbra is nagyon alacsony. Az alacsony infláció mögött elsősorban a sertéshús áfájának év eleji csökkentése, az alacsony külső infláció, valamint az alacsony olajárak állnak. Nem változott ugyanakkor a háztartási energia ára az előző év azonos időszakához képest: a rezsicsökkentés hatása már a bázisba került, az árak pedig nem indultak emelkedésnek.

Az élelmiszerek ára kis mértékben, 0,9 százalékkal növekedett áprilisban. A legnagyobb változás a sertéshús esetén következett be a már említett áfacsökkentés miatt: a termék ára 17,8 százalékkal esett. Szintén érdemi mérséklődés tapasztalható a tej (9,2 százalék) és a sajt (5,1 százalék) esetén. Ennek magyarázata a piacon tapasztalható túlkínálat. Kiemelkedő mértékben, majdnem másfélszeresére nőtt ugyanakkor a burgonya ára, de jelentősebb áremelkedés történt a friss zöldségek (13,9 százalék) és gyümölcsök (4,9 százalék) tekintetében is. E termékcsoportoknál az árak jövőbeni alakulását nagyban befolyásolja a mezőgazdaság teljesítménye: tavaly a kedvezőtlen időjárás miatt a korábbi évek kiemelkedő produktumát jelentősen alulmúlta az ágazat teljesítménye, amely több esetben az árak emelkedéséhez vezetett.

Lassult ugyanakkor a tartós fogyasztási cikkek árának emelkedése áprilisban: a termékcsoport inflációja 1 százalékot tett ki. Az átlagosnál is jobban növekedtek az árak a használt személygépkocsik esetén (6,8 százalék), míg például a televízió (4 százalék) valamint a számítógépek ára mérséklődött (4,1 százalék).

A szolgáltatások inflációja kis mértékben gyorsult, és így áprilisban 1,6 százalékot tett ki. A szolgáltatások között az elmúlt hónapokhoz hasonlóan jelentősebb drágulás tapasztalható a lakbérek (6,2 százalék), a külföldi utazások (10,4 százalék) valamint a színházjegyek (5,1 százalék) esetében.

A maginfláció áprilisban alig változott, a márciusi 1,3 százalékos értékhez képest mindössze 0,1 százalékponttal növekedett a mutató értéke. Tehát mind az infláció, mind a maginfláció elmarad a jegybank 3±1 százalékos célsávjának aljától is. Ez a monetáris politikát az alapkamat további mérséklésére ösztönözheti. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a legutóbbi két, 15-15 bázispontos kamatcsökkentés az áprilisi inflációs adatokban még csak részben jelenik meg, hiszen az első kamatvágás március végén, míg a második április végén történt. Várható tehát májusban az alapkamat további, kismértékű (10 vagy 15 bázispontos) csökkentése – amint azt a jegybanki kommunikáció is előrevetítette –, de nem zárható ki az sem, hogy a jegybank a következő kamatvágást nem májusban hajtja végre.

Az infláció jövőbeni alakulását nagyban befolyásolják az adójogszabályok változásai. Míg a vártnál alacsonyabb infláció, illetve több termék (baromfi, tej, tojás) és szolgáltatás (internet, éttermi szolgáltatások) áfájának csökkenése a pénzromlás ütemét lassítani fogja, addig a cigaretta jövedéki adójának jelentős emelése növelheti az infláció ütemét. Az infláció pályájának alakulása függ attól, hogy a jövedéki adó változása pontosan milyen ütemezés szerint valósul meg, illetve, hogy az adócsökkentéseket a kereskedők mekkora részben adják tovább a fogyasztóknak.

Budapest, 2016. május 10.

Századvég Gazdaságkutató Zrt.