Az európai helyreállítási alapról szóló brüsszeli javaslat csak változtatások után támogatható


A koronavírus okozta gazdasági válság hatásainak enyhítését célzó, Next Generation EU-nak (NGE) nevezett helyreállítási csomag több mint egy évtizedes tabut dönt meg azáltal, hogy az Európai Unió tagállamainak – déli országok által már régóta szorgalmazott, ám az északi tagországok által kitartóan ellenzett – közös adósságvállalását eredményezi. A Századvég Gazdaságkutató elemzése arra keresi a választ, hogy a helyreállítási alap milyen következményekkel járhat Magyarország és a kelet-közép európai régió számára.


A rendelkezésre álló adatok és politikusi nyilatkozatok alapján egyértelműen kiolvasható, hogy a 750 milliárd euró keretösszegű helyreállítási csomag a jelenlegi válságot megelőzően is magas államadóssággal rendelkező, illetve gazdaságuk szerkezeti adottságaiból fakadóan sérülékeny országoknak kedvez majd - egy főre vetítve a déli országok mindegyike nagyobb összegű teljes támogatásban részesül, mint a V4-ek. Ez végső soron azt eredményezi, hogy az elmúlt évek során felelős gazdaságpolitikát folytató, a járvány hatásaival szemben sikerrel védekező országok – mint például Magyarország – annak ellenére kaphatnak kevesebb támogatást, hogy a relatív fejlettségük jelentősen elmarad az intenzíven támogatott országokétól. A Bizottság javaslata amellett, hogy déli és északi tagállamok érdekei mentén osztja meg az Uniót, azzal a veszéllyel is fenyeget, hogy éket verhet a V4 együttműködés kerekének küllői közé. Ebben a helyzetben Magyarország akkor jár el helyesen, ha a mentőcsomaggal kapcsolatos álláspontját a nemzeti érdekek mentén alakítja ki és képviseli a tárgyalások során.

A teljes elemzés elérhető a Századvég weboldalán.