Idén visszaesés – jövőre felpattanás


A Századvég Gazdaságkutató Zrt. előző negyedéves, március közepi prognózisa óta már sokkal világosabban lehet látni a koronavírus magyar gazdaságra gyakorolt hatásait. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az előrejelzéssel kapcsolatos bizonytalanságok továbbra is jelentősek, tekintettel arra, hogy a külső kereslet és így a magyar gazdaság helyreállásának üteme nem ismert még, illetve a járványveszély sem múlt el teljesen, de még a gazdasági károk sem láthatóak számszerűen.​


A magyar gazdaság az elmúlt hónapokban megérezte a koronavírus miatti korlátozások hatását: a turizmus befagyott, a járműgyárak több hétre leálltak, a kijárási korlátozások visszavetették a fogyasztói keresletet. A gazdaság azonban a járvány első hullámának végével fokozatosan újraindul, bár például a turizmus esetében nem látszik az egyik napról a másikra történő teljes újraindulás, melynek egyik oka, hogy idén a fesztiválszezon jelentős része elmarad. Természetesen ezzel párhuzamosan a magyarok külföldi utazásai is csökkennek, nagyobb hangsúly helyeződik a belföldi turizmusra. Ugyanakkor várakozásaink szerint a koronavírus okozta visszaesés hazánk esetében kisebb lesz, mint az Európai Unió átlagában, ami részben a kedvező kiinduló gazdasági helyzetnek, részben pedig a vírus relatíve gyors lefolyásának köszönhető.

Ennek ellenére sem múlik el nyomtalanul a járványhelyzet a gazdaságban: a magyar GDP az idei évben valamivel több, mint 3 (3,1) százalékkal maradhat el az egy évvel korábbitól. Ebben legjelentősebb szerepe az export kiemelkedő, 6 százalék feletti visszaesésének lesz, amelyet legnagyobb részben a turizmus leállása és az ipar visszaesése magyaráz. Az ipar kapcsán eleinte a nyersanyagok és félkész termékek beszerzése, míg most már inkább a külső kereslet csökkenése okozza a problémát. Az egészségügyi termékek beszerzése nyomán az import visszaesése az exporténál kisebb, 5,2 százalékos lehet, így a külkerekedelmi egyenleg az idén tovább csökkenhet.

Az állami és a vállalati beruházások volumene idén visszaeshet, várakozásaink szerint összességében 5,6 százalékkal. Bár az első negyedévben a fogyasztás még a növekedés húzóerejét adta, az év egészében kismértékű, 0,3 százalékos visszaesésre számítunk. Ezt több tényező is magyarázza: a kijárási korlátozások nyomán több szolgáltatás elérhetetlenné vált, illetve a termékek egy részének beszerzése is nehezebb volt. Hosszabb távon az átmenetileg emelkedő munkanélküliség, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás növekedése fogja vissza a keresletet.

A koronavírust követő leállások nyomán az alkalmazottak egy része elbocsátásra került, így bár a felszabaduló munkaerőt a gazdaság újraindulását követően részben ismét alkalmazzák majd, a foglalkoztatottak száma idén a tavalyitól több mint 100 ezer fővel is elmaradhat, a munkanélküliségi ráta pedig 4,7 százalékra növekedhet. A gazdaság újraindulásával párhuzamosan a foglalkoztatás ismét növekedésnek indulhat, bár korábbi, kiemelkedően magas szintjét várhatóan még 2021-ben sem éri el, a munkanélküliségi ráta így 4,4 százalékot tehet ki jövőre.

2021-ben a gazdaság visszapattanására számítunk, a bővülés meghaladhatja az 5,0 százalékot. Ezen belül a fogyasztás, a beruházás, illetve a nettó export egyaránt hozzájárul majd a növekedéshez. A fogyasztás bővülése 4,4, a beruházásoké pedig 4,3 százalékot tehet ki. Az export és az import egyaránt kétszámjegyű növekedést mutathat, amelyet a gyenge bázisidőszaki adat mellett az magyaráz, hogy a beruházási ráta idén a csökkenés ellenére is magas marad.

Az infláció a januári 4,7 százalékról májusig 2,2 százalékra csökkent, amely a bezuhanó olajárak nyomán eső üzemanyagárak következménye, miközben az élelmiszerek ára dinamikusan emelkedett – az alap inflációs folyamatok tehát erősek maradtak. Így az idei 3,2 százalékos infláció után 2021-re az olaj árának stabilizálódásával 3,7 százalékos pénzromlásra számítunk.

A koronavírus a költségvetési folyamatokat is átírta. A csökkenő fogyasztás és mérséklődő gazdasági teljesítmény a költségvetés bevételi oldalára is kihat, míg a kiadási oldalon az egészségügy növekvő kiadásai és a gazdaság újraindítása miatt kellett átcsoportosításokat végrehajtani. A költségvetési politika azonban várakozásaink szerint a lehetőségekhez képest szigorú marad, így a hiány az elmúlt években megszokott 2 százalék körüli szintről idén 3,9, jövőre pedig 3,3 százalékig emelkedik. Ezzel párhuzamosan a GDP-arányos államadósság a tavalyi 66,3 százalékos szintről idén 69,8 százalékra emelkedik, majd jövőre 67,2 százalékra csökken.

TÁBLÁZAT: A SZÁZADVÉG GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. ELŐREJELZÉSE