Német stagnálás mellett magyar növekedés


A magyar gazdaság a második negyedévben ismét dinamikusan, 4,9 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, miközben legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, Németország gazdasága stagnált. Figyelembe véve a vártnál kedvezőbb adatokat, a Századvég Gazdaságkutató felfelé módosította a GDP növekedésére vonatkozó előrejelzését, és így 2019-re 4,8, 2020-ra pedig 3,9 százalékos bővülést vár. A német gazdaság gyengélkedése természetesen kockázatot jelent: a magyar gazdaság eddig állta a sarat, a második negyedévben az Unió tagországai közül a leggyorsabb bővülést elérve, azonban egy hosszan tartó lassulás éreztetheti hatásait a magyar adatokon is.


A gazdasági növekedés egyik motorja a lakossági fogyasztás bővülése volt, mely a második negyedévben 4,5 százalék volt. A fogyasztás bővülése tovább folytatódhat: idén 4,7, jövőre pedig 4,9 százalékot tehet ki. A növekedéshez elsősorban a bérek emelkedése járul hozzá, mely idén és jövőre is átlagosan közel 7 százalékot érhet el reálértékben. Ehhez a minimálbér és a garantált bérminimum 8–8 százalékos emelése mellett a munkaerőhiány járul hozzá, de a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése is segíti azt. Eközben a munkanélküliségi ráta továbbra is rekord alacsony szinten, idén 3,4, jövőre pedig 3,2 százalékon maradhat. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az aktivitás növeléséhez még találhatóak a munkaerőpiacon kiaknázható tartalékok, emellett azonban lényeges a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre történő átállás is. Figyelembe véve a GDP növekedését, a termelői árak emelkedését, a béremelkedés nem haladja meg a vállalatok termelékenységnövekedését, így negatív hatást sem gyakorol a foglalkoztatás alakulására.

Szintén jelentősen hozzájárul a növekedéshez a beruházások volumenbővülése, mely a második negyedéves 16,4 százalék után idén 15,8, jövőre pedig 6,5 százalékot tehet ki. A növekedést elősegíthetik az uniós forrásból megvalósuló beruházások mellett az állami és a vállalati beruházások magas szintje. Ezt támogatja emellett az alacsony kamatkörnyezet is, amely a hitelállomány bővülését eredményezi.

Tekintettel a nagyobb uniós tagországok gazdaságának stagnálására, az export a második negyedévben mindössze 2,7 százalékkal bővült, miközben az import a belső kereslet dinamikus emelkedése miatt 4,3 százalékkal emelkedett. Az év egészére rendre 5,8, illetve 6,3 százalékos növekedést várunk, míg jövőre a két mutató emelkedése kiegyenlítettebb, 5,0, illetve 4,9 százalék lehet. A kivitel növekedését elsősorban a beruházások magas szintje segíti elő, miközben a behozatal bővülést a belső kereslet húzza. Ez tehát azt jelenti, hogy idén a külkereskedelmi egyenleg alakulása nem tud hozzájárulni a növekedéshez, miközben a folyó fizetési mérleg egyenlege is 0 körüli értékre csökken.

Az infláció az elmúlt időszakban a jegybanki célsávon belül, de a cél fölött alakult. A mutató értéke májusig 3,9 százalékra növekedett, majd elsősorban az olajárak csökkenése miatt augusztusra 3,1 százalékig mérséklődött. A mutató így idén éves átlagban 3,4, jövőre pedig 3,3 százalék lehet. Az infláció kapcsán két kockázati tényezőt érdemes kiemelni: egyrészt az olajár változékonysága befolyásolja jelentősen a pénzromlás alakulását. Másrészt, ha a forint gyengülése tartós marad, az az árakba is beépülhet.

A Magyar Nemzeti Bank 2020 végéig várhatóan nem változtat az alapkamaton. A Monetáris Tanács augusztusi közleménye a jelenlegi kondíciók tartós fennmaradására utalt azzal, hogy az infláció kapcsán lefelé mutató kockázatokat hangsúlyozott, illetve, azt jelezte, hogy a monetáris kondíciók szigorítása helyett a gazdaság túlfűtöttségének mérséklését a szigorúbb fiskális politikától és a szuperállampapírtól várja. Így tehát egyelőre nem várható, hogy a jegybank a forint tartós gyengülésére reagálna. Érdemi szigorítást vélhetően csak az infláció vagy az adószűrt maginfláció 4 százalékra növekedése eredményezhet. A Fed és az EKB kamatcsökkentése szintén segíthetik az MNB szigorításának kitolódását.

A növekedéssel kapcsolatos legfontosabb kockázati tényezők közül már említettük a német gazdaság teljesítményének alakulását. A külső keresletet befolyásoló tényezők közül ezen kívül még a Brexitet a legfontosabb kiemelni. A tartósan erőteljes növekedéshez szükség van a versenyképesség javítására – ennek elmaradása szintén kockázatot jelent. Szintén ide sorolható a forint árfolyamának gyengülése: ez ugyan segíti a nagyvállalatokat, de amellett, hogy a háztartásokat kedvezőtlenebb helyzetbe hozza, gyengíti a kkv-kat is, így hosszabb távon kockázatot jelent. 


Táblázat: A főbb makrogazdasági változók várható alakulása

  2018 2019 2020

Bruttó hazai termék (volumenindex)

4,9  4,8 3,9 

A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex) 

5,3  4,7  4,9

Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)

16,5  15,8 6,5 

Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján) 

4,7  5,8 5,0 

Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)

7,1  6,3 4,9

A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró)

5,5  3,5 3,8

Fogyasztóiár-index (%) 

2,8 3,4 3,3 

A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) 

0,9 0,9 0,9 

Munkanélküliségi ráta (%) 

3,7  3,4 3,2 

A bruttó átlagkereset alakulása (%) 

11,3  10,4 10,2 

A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 

0,3  0,0 0,2 

Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában

2,2  1,5 2,2 

Az államháztartás ESA-egyenlege a GDP százalékában

–2,2 –1,6 –1,0 

GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex) 

2,0 1,4 1,5 

 

Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás