Európai Helyreállítási Alap, Európai körkép: Olaszország


Olaszország a 750 Mrd euró keretösszegű NGEU keretből 208,6 Mrd euróra (27,8%) jogosult, amiből 191,4 Mrd az RRF. Ebből 63,8 Mrd támogatás, 127,6 Mrd hitel. Az RRF keretösszeg 70%át 2021-2022-es időszakban szükséges lekötni, a fennmaradó 30%-ot 2023-ban (ennek pontos összege a 2020-2021 időszakra jellemző GDP visszaesés arányában kerül kiszámításra). A szeptember 15-én közreadott és a nemzeti parlamentnek jóváhagyásra küldött nemzeti terv irányelvek PNRR (Linee guida per la definizione del Piano nazionale di ripresa e resilienza) hat prioritási területet határoznak meg. A dokumentumot a parlament és a szenátus október 13-án hagyta jóvá, amelynek mentén elindul az Európai Bizottsággal való egyeztetési folyamat. A végső dokumentum jövő év április végére fog elkészülni.


A PNRR szerkezete:

  1. Legfontosabb kihívások, amire a PNRR-nek választ kell adnia
  2. A fő beavatkozási területeket ún. missziókba csoportosítják, ennek részei az egyes témakörökre fókuszáló ún. klaszterek, amelyek konkrét projekteket foglalnak magukba
  3. Az EU előírásainak megfelelő projektek képezik a terv alapegységeit
  4. A PNRR célkitűzéseinek megvalósítását támogató politikai reformok

 

Kihívások:

  1. Az ország ellenálló képességének és rugalmasságának javítása
  2. A járvány okozta társadalmi és gazdasági hatások csökkentése
  3. A zöld és digitális átállás támogatása
  4. A gazdaság növekedési potenciáljának növelése és munkahelyteremtés

 

Beavatkozási területek (Missziók):

  1. Digitalizáció, innováció és a gazdasági szektor versenyképességének növelése
  2. Zöld forradalom és ökológiai átmenet
  3. Közlekedési infrastruktúra
  4. Oktatás, képzés, kutatás és kultúra
  5. Szociális kohézió és nemek és térségek közötti egyenlőség
  6. Egészség

 

Támogató politikák, reformok:

  1. Állami beruházások
  2. Közigazgatási reform
  3. K+F
  4. Adóreform
  5. Igazságügyi reform
  6. Munkaügyi reform

 

A PNRR legfontosabb hosszú távú célkitűzései:

  • az olasz gazdaság elmúlt években tapasztalt éves növekedési ütemének (0,8 %) megduplázása (1,6%) ezáltal felzárkóztatása az EU átlagos növekedési üteméhez
  • az állami beruházások éves alapon a GDP 3%-ra való növelése
  • a K+F-be történő beruházások ösztönzése
  • a foglalkoztatási ráta 10 százalékponttal való növelése (63%-ról, 73,2 %-ra)
  • a jólét, a társadalmi méltányosság és környezeti fenntarthatóság mutatóinak növelése
  • a GDP és jólét területi különbségeinek csökkentése
  • demográfiai fordulat elősegítése a termékenységi ráta növekedésének támogatásán keresztül
  • a fiatalkori inaktivitás és a korai iskolaelhagyás jelenségének csökkentése
  • a felsőoktatás minőségének javítása, valamint a diplomások arányának növelése
  • az ország ellenálló képességének javítása természeti katasztrófákkal, klímaváltozással és közegészségügyi járványhelyzetekkel szemben
  • az államháztartás egyensúlyának, fenntarthatóságának és rugalmasságának biztosítása
  • a zöld és digitális átállás támogatása, amely átfogja a társadalmi, gazdasági környezet egészét

 

Az RRF keretösszeg egyes prioritások (missziók) közötti szétosztására a dokumentum nem utal. A rendelkezésre álló információk szerint, az összeg 37%-át szánják a zöld kezdeményezések támogatásár, míg 20%-át a digitalizációra, azon belül különös fókusszal a szélessávú hálózatok (5G) kialakítására. A keretösszeg 10%-át szánják Dél-Olaszország bekapcsolására az országos nagysebességű közlekedési infrastruktúrába (gyorsvasút, autópálya, kikötők, logisztikai központok), míg 5%-át egy ún. víz és víztisztítási tervre, valamint szociális lakásépítésre és város regenerációs projektekre fogják fordítani.

 

Forrás: http://www.politicheeuropee.gov.it/


Az Európai Helyreállítási Tervhez kapcsolódó nemzeti programok bemutatása

Az Európai Unió koronavírus világjárvány gazdasági hatásaira adott válaszának központi eleme a Next Generation EU-nak (NGEU) elnevezett program. A rendkívüli helyzet rendkívüli megoldást kívánt, mivel az EU költségvetési mozgástere csupán korlátozott mozgásteret biztosít a beavatkozásra. Márpedig az Unió egésze, azon belül hangsúlyosan bizonyos az európai közös valutát használó ország, mint például Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Portugália és Görögország gyors és hatékony segítségre szorul, amely nem növeli tovább az egyébként is magas külső pénzügyi kitettségüket. A gazdagabb, főleg északi tagállamok a program reájuk háruló terheinek csökkentésében voltak érdekeltek, de a támogatásra közvetlenül nem rászoruló, Magyarországéhoz hasonló helyzetben lévő országok részéről a terv támogatása egyértelműen az európai szintű szolidaritás megnyilvánulásának tekinthető. Az Európai Tanács július közepi ülésén döntött a program elfogadásról, amelynek keretösszege 750 Mrd euró, azonban annak Parlament általi jóváhagyása továbbra is várat magára. A program finanszírozását az EU történetében első alkalommal hitelfelvétel útján oldja meg, ezáltal létrehozva az európai adósságuniót. A felvett hitelt törlesztése előreláthatólag 2028-ban fog elkezdődni és harminc évig fog tartani, tehát annak terhei mindenképpen a következő generáció vállait fogja nyomni.

Az NGEU mechanizmus lényege, hogy abból az egyes országok bizonyos mutatószámok alapján súlyozva, rászorultságuk mértékében kapnak támogatást, részben vissza nem térítendő kölcsönként, részben kedvezményes feltételű hitelkén. A támogatást fő szabályként a következő három évben kell felhasználni, legalább is a forrásokat lekötni. Az NGEU-n belül az ún. Recovery and Resilience Facility (RRF) eszköz képviseli a legnagyobb részarányt 89,6 %-ot, ami összegszerűen 672,5 Mrd eurót jelent. Ezt az összeget a tagországok a nemzeti szinten kidolgozott, a 2021-2023-as időszakra összeállított RRF terveknek megfelelően használhatják fel. A tervek kidolgozása során kötelesek figyelembe venni az EU ország specifikus, valamint az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) ajánlásait és azokat jóváhagyásra megküldeni a Bizottságnak. Az utóbbi értékelése azon alapszik, hogy az egyes tervek mennyire szolgálják a gazdaság növekedési potenciáljának, a társadalom ellenálló képességének erősödését és a munkahelyteremtést.

Az alábbiakban néhány ország példáján keresztül azt kívánjuk bemutatni, hogy az egyes országok milyen módon kívánják felhasználni ezt a rendkívüli uniós forrást, amit egyesek egyenesen új európai Marshall-tervnek neveznek. A tervezetek jól mutatják, hogy az egyes országok mit gondolnak a válságkezelésről és miben látják a kilábalás kulcsát.