Európai Helyreállítási Alap, Európai körkép: Szlovákia


A szlovák kormány október 4-én tette közzé az EU-s helyreállítási alap (Recovery and Resilience Facility) felhasználását megalapozó nemzeti programját. Az RRF a NextGenerationEU (NGE) keretprogram legjelentősebb részét képezi, amelynek forrásfelhasználását (támogatás+hitel) nemzeti szinten tervezik, az EU-s ajánlások figyelembevételével. Az alapból Szlovákia mintegy 7,5 Mrd euró összegre jogosult, a program ennek felhasználásával kalkulál.


A dokumentum címe „Modern és sikeres Szlovákia”, 97 oldalból áll és a Pénzügyminisztérium megbízásából a Pénzügypolitikáért Intézet nevű minisztériumi hátterű think tank készítette. A dokumentummal kapcsolatosan megfogalmazott módszertani és nem tartalmi kritikák arra vonatkoznak, hogy annak ellenére, hogy a nyár folyamán Matovic miniszterelnök azt ígérte, hogy a program elkészítése egy társadalmi folyamat lesz, végül azt néhány szakértő készítette el az íróasztala mögött ülve.

A dokumentum fő célként azt határozza meg, hogy az ország 2030-ig kiszabaduljon a közepes fejlődési csapdából, azaz átlépje azt a küszöböt, amikor a fejlődést már nem csak a viszonylag olcsó munkaerő határozza meg. A tátrai tigris képe az utóbbi időben kifakult, és az egyes ország listákon, versenyképesség, korrupció, stb., egyre mélyebbre süllyedt az ország. A dokumentum 8 beavatkozási területet (prioritást) határoz meg úgy, mint pénzügyi reformok, zöld gazdaság, munkaerőpiac és társadalmi fenntarthatóság, oktatás, K+F+I (tudomány, kutatás, innováció), egészségügy, közintézmények és szabályozások és végül a digitalizáció. A dokumentum az egyes prioritásokon belül az intézkedésekhez, ahol az számszerűsíthető, összegeket is hozzárendel.

A másik két V4 ország esetében egyelőre nem elérhetőek az RRF terveikre vonatkozó információk.

Javasolt intézkedések:

  1. Pénzügyi reformok
  1. Fenntartható és tisztességes pénz – címszó alatt a nyugdíjreformmal foglalkoznak. Jelenleg egy nyugdíjasra 4 dolgozó jut, és tíz év múlva ezek száma lecsökkenhet 3-ra. Foglalkozna a járulékfizetés körüli spekulációkkal, illetve a II. nyugdíjpillér alacsony hozamaival is. 2024-re szeretnék, ha a nyugdíjrendszer fenntarthatósági kockázata a magasról a közepesre csökkenne.
  2. Növekedést ösztönző adórendszer – címszó alatt még az idén megoldanák az adóparadicsomba mentett pénzek adóztatását. Jövőre bevezetnék a magasabb emissziójú autók adóztatását, 22-ben a beruházások és az innováció szuperleírását, illetve a munka utáni adó csökkentését. 2023-ban az ingatlanok érték szerinti adózását.
  3. Az adóelkerülés elleni harc – címszó alatt erősítenék a pénzügyi hivatal digitális képességeit, és erősítenék az ellenőrzési folyamatokat. 2024-ig szeretnék elérni, hogy az ÁFA befizetések aránya elérje az EU átlagot.
  4. Költségvetési fegyelem – az Alkotmányba rögzítik a kiadási plafont. Valós középtávú költségvetési tervezést ígérnek, programok szerinti tervezést. Ígérik, hogy ezentúl a jó időkben tartalékolnak a válságra, magasabb lesz az átláthatóság a költségvetés teljesítésénél, és magasabb arányban épül be az Értéket a Pénzért elv a közszférába.

 

  1. Zöld gazdaság
  1. Energetikai hatékonyság – 80 ezer modern és hatékony szilárdtüzelésű kazánt cserélnének a háztartásokban, ezer középületet és 24 ezer lakást modernizálnának, 2019-hez képest 70%-kal csökkenne a széntüzelés a hőtermelésben. (1,85 milliárd euró)
  2. Átmenet a körforgásos gazdaságra – felszámolnák az illegális fekete szemétlerakókat, és 2026-ra az újrahasznosított hulladék aránya a mai 39%-ról 55%-ra nőne. (216 millió euró)
  3. A természetvédelem erősítése, a régiók és a turizmus segítése – A fokozottabban védett zónákban a telkek felügyelete áttevődne a természetvédelmi szervekhez, és zónáznák a területeket a természetvédelmi parkokban. 4,1%-ra növelnék a beavatkozás mentes területek arányát az országban, a nemzeti parkokban leállítanák az intenzív fakitermelést. (581 millió euró)
  4. Hatékony beruházások a közlekedésben – új tervek készülnének a tömegközlekedés fejlesztésére, új szabályok szerint építenék és modernizálnák a közlekedési infrastruktúrát. 2026-re egy harmadával, 941 km-re növekedne az egy személy által a vasúton megtett út hossza. (9,094 milliárd euró)

 

  1. Munkaerőpiac és társadalmi fenntarthatóság
  1. A marginalizált roma közösségek integrációja – 2024-re gyermekszegénység kockázatát csökkentenék az alacsony iskolai végzettségű szülőknél, a jelenlegi 84%-ról 67%-ra. Az integrációt elősegítő beavatkozások a marginalizált roma közösségek mind a 629 telepére kiterjed. (1,027 milliárd euró)
  2. Minőség és elérhető gondozása a 3 év alatti gyermekeknek – 2024-ig ötször nagyobb arányban kapcsolnák be a 3 évesnél fiatalabb gyermekeket a formális gondoskodásba (bölcsőde). A legkiszolgáltatottabb csoportoknál a 3 év alatti gyermekek ellátási arányát 50%-ra emelnék. Növelnék a női foglalkoztatást a V3-as átlag szintjére. (248 millió euró)
  3. A foglalkoztatás szolgáltatásainak hatékonyabbá tétele2024-ig tízezer személynek ígérnek munkát a legnehezebben foglalkoztathatóak közül. A hosszú távú munkanélküliséget a mai 3,4%-ról az EU átlagra 2,5%-ra csökkentik. (1,097 milliárd euró)
  4. Lakhatás támogatása – új lakáspolitikai koncepciót ígérnek 2030-ra. 2024-ig a lakhatási gondokkal küzdők aránya 14,3%-ról 10,5%-ra csökkenne, illetve növekedne a bérlakások aránya. (23 millió euró)
  5. Az egészségügyileg hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának segítése – 2024-ig az összes középületbe akadálymentes belépést ígérnek, illetve a jelenlegi 40%-ról 50%-ra növelnék a foglalkoztatottságot a részlegesen leszázalékoltak esetében. (2 millió euró)

 

  1. Oktatás
  1. Elérhető óvodák – béremelés az óvodák kisegítő személyzeténél, új kapacitások kiépítése. 2024-re növelnék a 4-6 évesek arányát az iskola előtti képzésben a jelenlegi 82%-ról 95%-ra, 30 ezer új óvodai férőhely, csökken az idő előtt kikerülő gyermekek száma az oktatásból. (388 millió euró)
  2. Modern iskolák, motivált tanárok – megnyitják a tankönyvek piacát, 2022-ben ugrás a pedagógusok bérfejlesztésében, 2023-ban optimalizálnák az iskolahálózatot, 2026-ig pedig komplex modernizációja az iskolaépületeknek és a felszereltség javítása. 2024-ig az összes pedagógust notebookkal látják el. 2030-ra javulnak a PISA teszt eredmények. (3,702 milliárd euró)
  3. A felnőttképzés erősítése – személyi képzési számlák bevezetése. 2024-ig a felnőttképzésben részt vevők arányát 3,6%-ról 5%-ra emelnék. Kevesebb munkahelyet veszélyeztetne ezzel az automatizáció, és növekedne a termelékenység. (88 millió euró)
  4. Főiskolai reform – új struktúra a főiskolák irányításában, a főiskolák nemzetköziesítése, összevonása. Az egyetemi képzés külföldi szakmai felelőseinek aránya 2024-re 6%-ról 15%-ra nő. A tanulmányi programok száma ötödével csökken, legalább egy szlovákiai egyetem bekerül a világ TOP500-as rangsorába. Szlovákiában egyetlen egyetem sincs a TOP500-ban, a V3 mindegyik országában van ilyen. A legjobb három szlovák egyetem helyezése a világranglistán átlagosan 879, ezt javítanák, 2024-re 800-ra, majd 2030-ra a V3 átlagra 541. (172 millió euró)

 

  1. Tudomány, kutatás, innováció
  1. A kutatás és fejlesztés (K+F) hatékony irányítása – Költségelemzést ígérnek, illetve egy a K+F ágazatot irányító esernyőszervezet létrehozását a szingapúri modell alapján. 2024-re a tudományra és a K+F-re fordított közkiadások növekednének GDP-arányosan 0,4%-ról 0,6%-ra. (20 millió euró)
  2. Az agyelszívás stratégiája – könnyítik a magasan képzett külföldiek munkavállalását, támogatási keretek a külföldi kutatók és diákok országba csábítására, ösztöndíjrendszer a legtehetségesebb érettségizőknek. 2024-ig 1000 külföldi szakértőt és 3000 külföldi diákot szeretnének Szlovákiába csábítani. (400 millió euró)
  3. A K+F támogatásának új eszközei – új projektalapú támogatási rendszert ígérnek a K+F-nek. 2024-ig öt innovációs klaszter kialakítását ígérik, a tudományra és a K+F-re fordított kiadások (állami+ magán) növekednének GDP-arányosan 0,8%-ról 1,2%-ra. 2025-re az elfogadott szabadalmak számát megdupláznák, és a K+F-re fordított állami kiadások GDP-arányosan 0,05%-kal növekednének évente. (2 milliárd euró)
  4. Jobb hozzáférés a nemzetközi kutatási infrastruktúrához – 25%-kal növelnék a publikációk számát 2024-re, illetve megdupláznál a Horizont Europe forrásaiból megszerzett összegeket. (100 millió euró)

 

  1. Egészségügy
  1. Ambuláns betegápolás – új rendelők megnyitását támogatnák, illetve új integrált központok létrehozását. 2026-ig remélik, hogy a körzeti orvos a betegek 85%-át nem küldi szakorvoshoz az eddigi 72% helyett. Szeretnék, ha az általános orvosok száma 600-al nőne, és csökkenne az átlagéletkoruk. (590 millió euró)
  2. Egészségügyi nővérek, kompetenciáik reformja – a rendszerből hiányzó 3600 egészségügyi nővért szeretnék 2026-ig pótolni. (450 millió euró)
  3. Kórházak – hálózatát optimalizálnák. Csökkenteni szeretnék a kórházi ellátások időtartamát. Legalább 3 új kórház épülne és 3 megújulna. (950 millió euró)
  4. Hosszú távú gondoskodás – a lakosság öregszik, és kevés a kapacitás az idősek gondozására. Ennek orvoslására 2 milliárd eurót költenének.

 

  1. Közintézmények és szabályozások
  1. Korrupció elleni harc és a bíróságok reformja – hat új törvénymódosítást vezetnének be a korrupció ellen, hatékonyabbá tennék a bíróságok és a specializált bíróságok hálózatát, a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) tevékenységét erősítenék. Ezzel 2024-re a bírósági rendszerrel szembeni bizalmatlanság 62%-ról 52%-ra csökkenne. Csökkenne a bírósági eljárások ideje, digitalizálnák a bírósági beadványok rendszerét. Minden járási székhelyen működne jogsegély szolgálat a jelenlegi 43 helyett.
  2. A vállalkozói szféra szabályozása – új cégregiszter, csődjelző rendszer kialakítása, bürokráciaellenes csomag. 2024-re digitalizálva volna az önkormányzatok 20%-nak a területrendezési terve, felére csökkenne az építkezési engedélyek kiadásának ideje (150 nap), a vállalkozás bejegyzése egyetlen nap alatt, a Doing Business versenyképességi rangsorban felzárkózunk az EU átlaghoz.
  3. A közszféra reformja – a közbeszerzési törvény módosítása, 2022-ben a közszféra fizetéseinek átértékelése. 2024-re javítani szeretnének Szlovákia besorolásán a korrupciós rangsorban, csökken a szabad közigazgatási munkahelyek betöltésének ideje, növekszik az új politikák érvényesítése a közszférában, növekszik a „zöld beszerzések” aránya.

 

  1. Digitalizáció

Központi irányítás – hiányzik a központi szerv, amely irányítaná a közszféra digitalizációját, ezt 2021-ig szeretnék kiépíteni. (57 millió euró)

Jobb digitális szolgáltatások a polgárok és a vállalkozók számára – átlátható használati utasítások a digitális szolgáltatásokhoz, illetve új szolgáltatások a digitális térben. Már 2023-ban nő a polgárok elégedettsége, és 24-ben elérik, hogy a polgárok 72%-a (EU átlag) használni fogja a digitális szolgáltatásokat. Ezzel csökken a bürokrácia. (181 millió euró)

Az ultragyors internet kihasználása – Nemzeti tervet készítenek az ultragyors internet használatáról, ebbe beletartozik az infrastruktúra kiépítése, illetve a felhasználói kör bővítése. (172 millió euró)

A kiberbiztonság szintjének emelése – A program is kiemeli, hogy az államnak hiányoznak a kibervédelmi szakemberei, csökken a lakosság bizalma az internetes rendszerekben, és sok esetben nem használják a kibervédelmi eszközöket. Fejlesztésére 90 millió eurót költenének.

 

Forrás: www.ma7.sk, https://spectator.sme.sk/


Az Európai Helyreállítási Tervhez kapcsolódó nemzeti programok bemutatása

Az Európai Unió koronavírus világjárvány gazdasági hatásaira adott válaszának központi eleme a Next Generation EU-nak (NGEU) elnevezett program. A rendkívüli helyzet rendkívüli megoldást kívánt, mivel az EU költségvetési mozgástere csupán korlátozott mozgásteret biztosít a beavatkozásra. Márpedig az Unió egésze, azon belül hangsúlyosan bizonyos az európai közös valutát használó ország, mint például Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Portugália és Görögország gyors és hatékony segítségre szorul, amely nem növeli tovább az egyébként is magas külső pénzügyi kitettségüket. A gazdagabb, főleg északi tagállamok a program reájuk háruló terheinek csökkentésében voltak érdekeltek, de a támogatásra közvetlenül nem rászoruló, Magyarországéhoz hasonló helyzetben lévő országok részéről a terv támogatása egyértelműen az európai szintű szolidaritás megnyilvánulásának tekinthető. Az Európai Tanács július közepi ülésén döntött a program elfogadásról, amelynek keretösszege 750 Mrd euró, azonban annak Parlament általi jóváhagyása továbbra is várat magára. A program finanszírozását az EU történetében első alkalommal hitelfelvétel útján oldja meg, ezáltal létrehozva az európai adósságuniót. A felvett hitelt törlesztése előreláthatólag 2028-ban fog elkezdődni és harminc évig fog tartani, tehát annak terhei mindenképpen a következő generáció vállait fogja nyomni.

Az NGEU mechanizmus lényege, hogy abból az egyes országok bizonyos mutatószámok alapján súlyozva, rászorultságuk mértékében kapnak támogatást, részben vissza nem térítendő kölcsönként, részben kedvezményes feltételű hitelkén. A támogatást fő szabályként a következő három évben kell felhasználni, legalább is a forrásokat lekötni. Az NGEU-n belül az ún. Recovery and Resilience Facility (RRF) eszköz képviseli a legnagyobb részarányt 89,6 %-ot, ami összegszerűen 672,5 Mrd eurót jelent. Ezt az összeget a tagországok a nemzeti szinten kidolgozott, a 2021-2023-as időszakra összeállított RRF terveknek megfelelően használhatják fel. A tervek kidolgozása során kötelesek figyelembe venni az EU ország specifikus, valamint az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) ajánlásait és azokat jóváhagyásra megküldeni a Bizottságnak. Az utóbbi értékelése azon alapszik, hogy az egyes tervek mennyire szolgálják a gazdaság növekedési potenciáljának, a társadalom ellenálló képességének erősödését és a munkahelyteremtést.

Az alábbiakban néhány ország példáján keresztül azt kívánjuk bemutatni, hogy az egyes országok milyen módon kívánják felhasználni ezt a rendkívüli uniós forrást, amit egyesek egyenesen új európai Marshall-tervnek neveznek. A tervezetek jól mutatják, hogy az egyes országok mit gondolnak a válságkezelésről és miben látják a kilábalás kulcsát.