2,2 százalékos bővülés az első negyedévben


2020 első negyedévében a magyar gazdaság már érezte a koronavírus hatását, azonban jelentős mértékben még csak az időszak vége volt érintett. Így míg éves alapon 2,2 százalékos növekedést mért a KSH, negyedéves alapon már 0,4 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye.


Az első negyedévben termelési oldalról a mezőgazdaság hozzáadott értéke 0,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, míg az iparé 1,7, az építőiparé 3,0, a szolgáltatásoké pedig 2,4 százalékkal haladta meg azt. Ezzel a négy ágazat rendre 0,0, 0,4, 0,1, illetve 1,2 százalékponttal járult hozzá a gazdaság bővüléséhez.

Felhasználási oldalon továbbra is a háztartások fogyasztása húzta a gazdaságot, melynek volumene 5,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit ezzel 2,4 százalékpontot adva a növekedéshez. A beruházások 2,6 százalékkal mérséklődtek ezzel 0,6 százalékponttal lassítva a bővülést. Az export 0,5 százalékkal csökkent, miközben az import 1,3 százalékkal emelkedett, azaz a külkereskedelmi egyenleg 1,6 százalékponttal fékezte a növekedést.

Áprilisban a koronavírus már jelentős mértékben érzékeltette hatását a magyar gazdaságban. Az ipar teljesítménye 36,8 százalékkal esett vissza elsősorban az ellátási láncok megszakadása miatt. Az építőipar áprilisban kevéssé érezte meg a vírus hatását, termelése mindössze 2,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A kijárási korlátozások, valamint a boltok részleges bezárása a kiskereskedelmi forgalom 10,2 százalékos csökkenéséhez vezettek.

A járványhelyzet következtében drasztikusan, a nyers adatok szerint 36,8, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint pedig 36,6 százalékkal visszaesett az ipar termelése áprilisban. Ez az ellátási láncok megszakadásával, illetve kisebb részben a kereslet csökkenésével magyarázható. Havi szinten az ágazat termelése 30,5 százalékkal csökkent. Az ágazat értékesítése 34,8 százalékkal esett vissza. Ezen belül a belföldi értékesítések 18,6, az export értékesítések pedig 43,4 százalékkal mérséklődtek.

Az iparon belül a bányászat teljesítménye 38,6 százalékkal, a feldolgozóiparé 38,2 százalékkal, míg az energiaiparé 4,4 százalékkal esett vissza. A feldolgozóipar egyes ágazatai közül mindössze a gyógyszergyártás tudta növelni teljesítményét (19,4 százalék). A legnagyobb visszaesést a jelentős súlyú járműgyártás szenvedte el, melynek mértéke 79,5 százalék volt. Ezt követte a textilipar 45,4, illetve a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás 42,5 százalékos csökkenése. A feldolgozóipar KSH által megfigyelt ágazatainak szerződésállománya április végén 4,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezen belül a belföldi és az export rendelések szerződésállománya közel azonos mértékben esett vissza. Jelentősen, 41,9 százalékkal mérséklődött ugyanakkor az új szerződések állománya. Ezen belül a belföldi új rendelések 34,4 százalékos, az export új rendelések pedig 43,2 százalékos csökkenést szenvedtek el.

2020. áprilisban a járványügyi veszélyhelyzet és a bevezetett, a kiskereskedelmet is érintő jogszabályi korlátozások az összes üzlettípus forgalmára hatással voltak. A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok alapján is 10,2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakának értékétől. 2020 negyedik hónapjában az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 0,4, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 14,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 26,3 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene 2019 áprilisához viszonyítva.

A csomagküldő és internetes szaküzletek forgalma folytatta az évek óta tartó, dinamikus bővülést áprilisban, sőt, a járványhelyzet még gyorsította is a növekedést: 2019 áprilisához képest 103,5 százalékkal emelkedett a naptárhatástól megtisztított adatok alapján. Ezenkívül még az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek forgalmában figyelhető meg növekedés (2,5 százalék). Jelentős visszaesés látható azonban a használtcikk (–79,6 százalék), a könyv újság, papíráru, valamint a textil, ruházati és lábbeli üzletek forgalmában (– 89,8 százalék). Emellett nagymértékben csökkent a bútor, műszakicikk (–23,8 százalék), az illatszer (–28,6 százalék), illetve a gyógyszer, gyógyászati termék (–14,9 százalék) szaküzletek eladási volumene is az előző év azonos időszakához képest. A naptárhatástól megtisztított adatok alapján 2020 áprilisában a számítástechnika és egyéb iparcikk 33,1 százalékkal, míg az élelmiszer, ital, dohányáru üzletek eladási volumene 9,5 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakának értékéhez képest. A gépjármű-üzemanyagforgalom pedig 26,3 százalékkal maradt el a 2019 áprilisi eladási volumentől.

A Századvég Gazdaságkutató legfrissebb előrejelzésében az év egészére vonatkozóan a gazdaság 3,1 százalékos visszaesésével számol, melyet jövőre 5,1 százalékos felpattanás követhet. Eközben az infláció idén 3,2, jövőre pedig 3,7 százalékot tehet ki.

 

A teljes jelentés itt érhető el.