A Századvég Gazdaságkutató Zrt. áprilisi havi monitorja keretében a legfrissebb hazai makrogazdasági adatokat elemzi


Februárban az ipari termelés a nyers adatok szerint 4,1, míg a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 1,7 százalékkal bővült, amelyet elsősorban a koronavírus kínai jelenléte fékezett a beszállítói láncokon keresztül. Növekedett februárban éves alapon az építőipar is 2,5 százalékkal, ugyanakkor az ágazat szerződésállománya tovább csökkent.

A koronavírus miatt kialakuló felvásárlási láz nyomán februárban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adatok alapján 10,9, a naptárhatástól megtisztított adatok alapján 11,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakait. Ezen belül is jelentős növekedést figyeltek meg az iparcikk jellegű vegyes szaküzletek, illetve a gyógyszer, gyógyászati termék szaküzletek forgalmában is, de a csomagküldő és internetes szaküzletek forgalma is folytatta az évek óta tartó, dinamikus bővülést.

A februári munkaerőpiaci adatokon ugyanakkor még nem látszik a koronavírus hatása: a foglalkoztatottak száma csak minimálisan csökkent januárhoz képest, míg a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékon stagnált. Januárban 9,2 százalékkal tovább emelkedett az átlagkereset, ez ugyanakkor a 4,7 százalékon tetőző infláció miatt csak 4,3 százalékos reálbérnövekedést jelent, amely 2015 óta a legalacsonyabb.

2020 februárjában az export euróban számított értéke 3,9 százalékkal, míg az importé 0,1 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A külkereskedelmi egyenleg így 1 118 millió eurót ért el. 2020 márciusában a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,2 százalékkal, az élelmiszereké 7,5 százalékkal, a szolgáltatásoké pedig 3,8 százalékkal nőtt, míg az üzemanyagoké 2,1 százalékkal mérséklődött.

Április 7-én a magyar jegybank Monetáris Tanácsa a világjárvány hazai hatásainak monetáris politikai aspektusait és a várható reálgazdasági hatásait tompítandó az overnight hitelkamatot 95 bázisponttal 1,85 százalékra emelte, míg a betéti kamatot és az alapkamatot nem módosította. Ezen felül a jegybank bejelentette, hogy az állampapírpiac likviditásának bővítése érdekében állampapír-vásárlási programot indít a másodlagos piacon, valamint a bankrendszer hosszú távú forrásellátottságának növelése céljából újraindítja jelzáloglevél-vásárlási programját.

A GDP-arányos államadósság a 2018 végi 70,2 százalékról 66,3 százalékra csökkent 2019 végére. Míg az uniós módszertan szerint számított ESA-hiány a megelőző évi 2,1 százalékról 2,0 százalékra mérséklődött. Ugyanakkor a Kormányzat az idei évre a koronavírus okozta helyzet nyomán ennél magasabb, 3,8 százalékos hiánnyal számol.

 

A teljes jelentés itt érhető el.