A többség szerint a legnagyobb szennyezőknek kellene vállalniuk a klímavédelem költségeit


Az idei év egyik legfontosabb vitája az Európai Bizottság új, klímasemlegességet célzó programjának finanszírozási feltételeiről szól majd. A fő kérdés, hogy a kitűzött célok óriási költségeit kinek kell majd megfizetnie. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. megbízásából készült közvélemény-kutatás eredményei szerint a terheket azoknak kellene viselni, akik a problémáért a leginkább felelősek: a legnagyobb szennyező országoknak és vállalatoknak.


Az Európai Bizottság új vezetésének célja az Unió klímasemlegességének elérése 2050-ig. A cél megvalósításához a tagállamoknak nagy mértékben csökkenteniük szükséges szén-dioxid-kibocsátásukat, aminek jelentős költségvonzata van. Az Európai Zöld Megállapodás címet viselő program részleteiről az idei évben tárgyalnak majd a tagállamok, a legnagyobb vitát várhatóan a költségek országok és szektorok közötti elosztása jelenti majd. Annak érdekében, hogy a következő harminc évet meghatározó intézkedéscsomag mindenki számára elfogadható és végrehajtható legyen, annak ténylegesen a tagállamok közötti méltányos megállapodáson és az európai emberek véleményén kell alapulnia. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. 1000 fős közvélemény-kutatása a magyar lakosság véleményének megismerését célozta a megállapodás jelenlegi, kezdeti stádiumában lévő tervei kapcsán.

A klímaharc költségeinek egy részét az Európai Bizottság a tagállamok befizetéseiből létrehozott központi alapból kívánja finanszírozni. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság az alap megteremtéséhez fejlesztési forrásokat vonna el a felzárkózó országoktól, köztük Magyarországtól. A kifizetésekből pedig azok az országok részesülnének nagyobb mértékben, amelyek a legmagasabb arányban szennyezik a légkört. Azok az országok pedig, amelyek a múltban sikeresen csökkentették károsanyag-kibocsátásukat alig jutnának forráshoz. Ezzel szemben a magyar emberek több mint háromnegyede (77 százaléka) olyan elosztási rendszerrel értene egyet, ami a terhek többségét a valódi szennyezőkre hárítja. 


Forrás: Századvég Gazdaságkutató Zrt., CATI, országos minta (felnőtt lakosság), n=1000, 2020. január, február


Az Európai Bizottság – klímapolitikájára hivatkozva – várhatóan szűkíteni kívánja majd a tagállamok adórendszerre és árszabályozásra vonatkozó mozgásterét. Frans Timmermans, az Európai Zöld Megállapodásért felelős uniós biztos korábban a tagállamok vétójogának megszüntetése mellett érvelt adóügyekben. A központi szabályozás megkönnyítené a Timmermans által javasolt közlekedésre és épületekre kivetett szén-dioxid-adó bevezetését, amellyel a klímavédelem költségeinek jelentős részét a lakosságra lehetne terhelni. A magyarok elsöprő többsége (91 százaléka) nem ért egyet Timmermans javaslatával: a válaszadók a terheket a lakosság helyett a nagyvállalatokra és a nagy kibocsátó országokra, azaz a valós szennyezőkre terhelnék. Mindennek hátterében az áll, hogy a magyar lakosság  közel kétharmada (60 százaléka) a klímaváltozást okozó környezetszennyezésért elsősorban a szabályokat be nem tartó nagyvállalatokat, cégeket teszi felelőssé.


Forrás: Századvég Gazdaságkutató Zrt., CATI, országos minta (felnőtt lakosság), n=1000, 2020. január, február


A magyar kormány környezetpolitikájában szereplő, nemrég bejelentett intézkedések: a napelemek támogatása, az erdőtelepítések, az egyszer használatos műanyagokkal szembeni szankciók, az elektromobilitás ösztönzése, valamint az okos technológiák terjesztése mind nagy népszerűségnek örvendenek a válaszadók körében. A napelemes energiatermelés és az erdőtelepítések javaslataival a magyar felnőtt lakosság szinte egyöntetűen egyetért (93 százalék), az egyszer használatos műanyagok betiltását is 89, az elektromos autók támogatását pedig 85 százalékuk támogatja. Szintén népszerű javaslatok a lakosság körében a nagyobb városok tömegközlekedésének környezettudatos korszerűsítése és a modern fogyasztásmérők felszerelése a háztartásokban – ezeket négy válaszadóból három támogatja (77, illetve 76 százalék).

Ezzel szemben a lakosságot is sújtó, az energiafelhasználást adóztató brüsszeli javaslatok kifejezetten népszerűtlenek: a lakóépületek után fizetendő szén-dioxid-adó bevezetését és üzemanyagokat terhelő adók emelését a megkérdezettek 81 százaléka, a lakossági energiaárak növelését pedig 84 százaléka elutasítja.


Forrás: Századvég Gazdaságkutató Zrt., CATI, országos minta (felnőtt lakosság), n=1000, 2020. január, február


Forrás: Századvég Gazdaságkutató Zrt., CATI, országos minta (felnőtt lakosság), n=1000, 2020. január, február


A kutatás eredményei rámutatnak, hogy az állampolgárok nem a lakossági terhek emelését, hanem a nagy szennyezőkkel szembeni határozottabb fellépést várják el a magyar kormánytól, mely utóbbi álláspontot a lakosság 83 százaléka képviseli.


Forrás: Századvég Gazdaságkutató Zrt., CATI, országos minta (felnőtt lakosság), n=1000, 2020. január, február


Össztársadalmi konszenzus (98 százalékos egyetértés) van a tekintetben, hogy a kormánynak határozottan fel kell lépnie az illegális szemétlerakóhelyek felszámolása érdekében, továbbá rendkívül fontosnak tartják Magyarország vízkészleteinek megóvását is, ennek megfelelően 84 százalékuk határozottabb fellépést sürget a magyar folyók megóvása érdekében.


Forrás: Századvég Gazdaságkutató Zrt., CATI, országos minta (felnőtt lakosság), n=1000, 2020. január, február


Forrás: Századvég Gazdaságkutató Zrt., CATI, országos minta (felnőtt lakosság), n=1000, 2020. január, február