ELEMZÉSEK, PUBLIKÁCIÓK


Törvénysértő módon működnek a Soros-szervezetek?

A Soros György amerikai üzletember Nyílt Társadalom Alapítványai által is támogatott Magyar Helsinki Bizottság és több más hasonló, külföldről finanszírozott magyarországi szervezet már kezdetben jelezte, hogy nem tesz eleget a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról rendelkező törvényben foglalt regisztrációs kötelezettségének.

Kísérlet a NATO bomlasztására – Soros szervezeteinek legújabb akciója

A napokban hívta fel egy amerikai internetes oldalon a magyar felmenőkkel rendelkező Ernest Istook újságíró arra a figyelmet, hogy Magyarországgal szemben a deep state, tehát a hálózati jelleggel működő duális háttérhatalom aktivizálódott az elmúlt időszakban. Ennek kapcsán a szerző felhívja arra a figyelmet, hogy Soros György hálózata egy politikai nyomásgyakorló csoportot hívott életre 2018 tavaszán Transatlantic Democracy Working Group (TDWG) néven, amely egyfajta munkacsoportként működik, és az Egyesült Államok volt kormánytisztviselői, nemzetbiztonsági és más illusztrisnak tekintett szakértők alkotják.

Több milliárdos üzletté vált a migráció

A Magyarország irányába tartó illegális migráció az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt. Az illegális bevándorlók kilencven százaléka embercsempész-hálózatok közreműködésével jut hazánk területére, amely földrajzi elhelyezkedése miatt továbbra is tranzitországnak számít az Európába eljutni kívánó migránsok körében.A Századvég korábbi elemzésében már foglalkozott az embercsempészet és a határon jogvédő tevékenységet ellátó, a migrációt nyíltan támogató NGO-k problémakörével.

Tranzitzóna helyett alagútásás: a külföldről finanszírozott, bevándorláspárti szervezetek felelősségéről

A tavalyi évvel összehasonlítva 2019-ben jelentősen nőtt a migrációs nyomás Magyarországon, és az elmúlt néhány hét további drasztikus emelkedést hozott a déli határszakaszon. Hazánkba egyre több migráns próbál illegális módon belépni.

Ellenzéki trükk: a civilség látszatával épülne ki önkormányzati hálózatosodás Magyarországon a migráció elősegítése érdekében

A Századvég Alapítvány 2017-ben tanulmányt készített az NGO-k (non-governmental organization; nem kormányzati szervezet) befolyásszerzési technikáiról és az ezekkel kapcsolatos aggályokról. Az elemzés felhívta a figyelmet arra is, hogy a tevékenységüket jelentős részben külföldi forrásokból fedező NGO-kat a hazai közéletben pontatlanul civil szervezetként aposztrofálják, azonban működésük jellege hangsúlyosan eltér a több tízezer hazai finanszírozású civil szervezetétől.

A magyar főváros ma élhetőbb és biztonságosabb a brit metropolisznál

Az elmúlt évek nemzetközi és európai fejleményeivel szoros összefüggésben, valamint a 2010-es budapesti, illetve részben a 2016-os londoni vezetésváltásnak is köszönhetően Európa két jelentős fővárosa merőben más fejlődési utat jár be, és ez mára a mindennapokban is jól érezhető változást eredményezett az ott élő polgárok, sőt a turisták, külföldiek számára is.

Európa biztonsága: újra kulcsszerepben Magyarország és a V4-ek

Az Európai Bizottság 2019 júliusában megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület egyik legfontosabb biztosi posztját, a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős portfóliót szánja novembertől Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszternek, magyar EP-képviselőnek. Ezzel Magyarország egy kiemelt jelentőségű, az unió jövője szempontjából kulcsfontosságú területet kaphat az Európai Bizottságban, ami elismerés mind az országnak, mind Trócsányi László biztosjelöltnek.

Recseg-ropog az EU-török megállapodás – reális veszély az ázsiai kapu megnyitása

A V4NA hírügynökség egyik közelmúltbeli jelentése szerint migránsok Európára zúdításával fenyeget Törökország. Azonnali vízummentesség a követelés tárgya többek között, ellenkező esetben „a történelem legnagyobb migránshulláma előtt állunk – fejtette ki Süleyman Soylu török belügyminiszter. Ahogy arról a jelentés szerint olvashattunk, az Európa és Ázsia határán fekvő országban jelenleg mintegy 3,5 millió migráns él, főleg szíriaiak, irakiak és afgánok. Ankara szerint Brüsszel nem tartotta be a 2016. június 1-jén megkötött egyezményben foglaltakat, azaz hogy az EU hatmilliárd eurót és vízummentességet kínál az Ázsia felől fenyegető migránshullám fenntartóztatásáért cserébe Törökországnak. Mivel a helyzet rendkívülinek tekinthető, a Századvég elemzése arra a kérdésre is kitér, hogy mennyire reális a török fél fenyegetése, és milyen helyzetben kell az új uniós vezetésnek helyt állnia?

Nők egyenjogúság nélkül: az iszlám nem fér össze az EU értékeivel

A férfi-női társadalmi egyenlőség alapelvei már több mint hatvan éve szerepelnek az Európai Unió alapító szerződéseiben, így a férfiakat és a nőket megillető egyenlő munkabér, egyenlő bánásmód, és a női emancipációt szolgáló pozitív diszkrimináció elve, mely a nők hátrányos megkülönböztetését hivatott csökkenteni. Miközben az Európai Unió rögzíti, hogy az EU olyan értékekre épül, amik többek között a férfiak és nők közötti egyenlőséget erősítik, addig azt is látnunk kell, hogy a női-férfi egyenjogúság területe komoly kulturális kihívásokkal kerülhet szembe a következő években az iszlám előretörésének köszönhetően.

A Századvég javaslatai a Facebook-cenzúra ellen

Az internet törvényi szabályozására és ellenőrzésére kérte a kormányokat Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi oldal alapítója és vezetője a The Washington Post szombati számában megjelent nyílt levelében. Zuckerberg szerint a kártékony tartalmak ellenőrzése és kiszűrése túlságosan is nagy felelősséggel járó feladat ahhoz, hogy ezt egyedül a Facebook végezze el. A Századvég Alapítvány hónapok óta vizsgálja a Facebook cenzúra és – többek között ennek kapcsán – általában a szólásszabadság ügyét. Elsőre úgy tűnhet, hogy a Facebook alapítót valóban egyfajta naiv jószándék vezeti, ezért a Századvég néhány konkrét javaslattal szeretne a Facebook alapító segítségére sietni. Ehhez először is azt kell tisztázni, hogy mit jelenthet Zuckerberg meglepő kezdeményezése a valóságban.

Trump a csúcson

E heti európai programjával az amerikai elnök eléri ciklusa külpolitikai csúcspontját, a Putyin-találkozóval a legnagyobb, még álló tabut is ledönti. A nemzetközi térben félelemmel vegyes tiszteletet parancsoló trumpi offenzíva folytatásáról már a félidős kongresszusi választás eredményei dönthetnek.

A helsinki találkozó előestéje: mérsékelt várakozások a Trump-Putyin csúcs kapcsán

Donald Trump külpolitikai játszmáiban nem Oroszország az elsődleges kérdés. Sőt, ezt bizton kijelenthetjük, hogy még dobogós sem. Az amerikai elnök elsődleges politikai célja az, hogy a legfontosabb gazdasági partnereivel, így a NAFTA országokkal, Németországgal, Japánnal és Kínával újratárgyalja a játékszabályokat. Ebben a térben Oroszország csupán kontextuálisan lehet érdekes Trumpnak.

NATO levelek II. - A júniusi EU-csúcs és a közös haderő: konkrék lépések, de mi a stratégiai cél?

Az elmúlt években alapjaiban rendeződött át a nagy geopolitikai térkép, melynek hatása van biztonsági környezetünkre, a biztonságpolitikánk stratégiai opcióira Európa és benne saját régiónk tekintetében is. A június 22-én és 23-án megrendezett EU-csúcson egyebek mellett az európai közös védelempolitikával kapcsolatban is több előremutató döntés született. A tagállamok állam és kormányfői határoztak egy, a sajtóban csak „EU-s védelmi terv”-ként emlegetett védelmi együttműködésről is. Bár az elmúlt évtizedekhez képest valóban felgyorsult a közös biztonság- és védelempolitika fejlesztése, még számos nyitott kérdés maradt. Köztük talán a legfontosabb: tulajdonképpen mik is a hosszú távú stratégiai célok egy közös európai haderővel? A céloknak megfelelően sok opció áll a tagállamok előtt. Azonban ha valóban egy európai közös haderőt kívánnak a tagállamok létrehozni, akkor a territoriális és a kollektív védelemre is készen kell állnia ennek a haderőnek – ez pedig teljes mértékben túlmutat az EU-s közös biztonság- és védelempolitika jelenlegi keretein. A Századvég Alapítvány NATO-levelek című elemzéssorozatának második része.

Német belpolitika a schleswig-holsteini és az észak-rajna-vesztfáliai tartományi választások tükrében

2017 májusában két tartományi választásra került sor Németországban. A márciusi saar-vidéki választást a CDU nyerte, kiállva az év első próbáját. Az SPD veresége rámutatott, hogy a csupán Schulz személyére felépített kampány nem elég a győzelemhez. A schleswig-holsteini és az észak-rajna-vesztfáliai választásnak mindkét párt számára nagy tétje volt: képes-e az SPD taktikát változtatni és megtartani a két általa vezetett tartományt, valamint adott-e a CDU számára a saar-vidéki győzelem akkora löketet, amely elegendő a két másik tartomány megszerzéséhez. A Századvég Alapítvány elemzése a két tartományi választás eredményeit értékeli.