ELEMZÉSEK, PUBLIKÁCIÓK


Társadalmi konszenzus övezi az orvosok béremelését és a hálapénz felszámolását

Magyarország a koronavírus-járvány első hullámának idején eredményesen felkészítette az egészségügyet a tömeges megbetegedések kezelésére. A további hatékony védekezés, illetve az orvosok anyagi megbecsülésének növelése és az orvos-beteg viszonyok átláthatóbbá tétele érdekében a kormányzat – a Magyar Orvosi Kamara javaslatait elfogadva – döntést hozott az orvosi bérek korábban nem látott mértékű emeléséről, valamint a hálapénz kivezetéséről. A Századvég megvizsgálta a magyarok álláspontját a tervezett intézkedésekről.

Nyílt levél a Chovanec-ügy kapcsán

Ezen levél előzménye, hogy az Európai Unió fővárosának tekintett Brüsszelben megpróbáltak elhallgatni egy Európában eddig példátlannak számító szomorú, tragikus esetet. Az ügy a körülményeket tekintve – rendőrök hosszasan térdeltek egy magatehetetlen férfi mellkasán, aki az intézkedés következtében elhunyt – az USA Minnesota állambeli George Floyd ügyéhez kísértetiesen hasonlít. A súlyos belga rendőri brutalitás, de különösen annak titokban tartása botrányt kavart a közösségen belül, és mélyen megrendíthette az európai polgárok jogbiztonságba és igazságosságba vetett hitét.

Soros szélsőségesek bevetésével forgatná fel a nemzetállamokat

Az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában évtizedek óta nem látott – erőszakos cselekményekkel és fosztogatásokkal kísért – zavargáshullám söpört végig, melyben kulcsszerepet játszott a radikális baloldali eszmeiséget képviselő Black Lives Matter (BLM) mozgalom, valamint az Antifa. Ezen események és a mögöttük húzódó motivációk pontosabb megértéséhez elengedhetetlen az említett szervezetek hátterének feltárása, továbbá az amerikai milliárdos spekuláns, Soros György érdekeltségébe tartozó NGO-hálózathoz kötődő kapcsolataik vizsgálata.

Soros György radikális társadalmi reformkísérletei káoszba taszítják az Egyesült Államokat

Az Egyesült Államokban az elmúlt hetekben kibontakozott és jelenleg is megfigyelhető össztársadalmi nyugtalanság mögött a hagyományos értelemben vett progresszív politikai lobbin kívül egy formabontó, társadalmi átalakítást megcélzó kísérlet húzódik, amely egyszerre két irányból erodálja az amerikai nemzet keretrendszerét.

Techdisztópia – Saját univerzumot építenek a közösségi médiaóriások

Az utóbbi hetekben kisebbfajta háború tört ki a techcégek és az amerikai elnök között, amiért a Twitter először is hamis hírnek bélyegezte az elnök egyik bejegyzését, majd „letiltott“ egy másikat. Láthatóan a nagy techcégek már attól sem riadnak vissza, hogy az amerikai elnököt cenzúrázzák. Paradox módon Mark Zuckerberg a BigTech közegében a szólásszabadság őrangyalaként tűnik fel, akire külön nyomást kell gyakorolni, hogy cenzúrázza az amerikai elnököt. Ez a lobbitevékenység minden bizonnyal sikerrel fog járni.

Léphet-e újabbat az állam a külföldről támogatott NGO-k politikai és lobbitevékenységének szabályozásában?

Az elmúlt években Európában szakmai és politikai vita zajlik a nem kormányzati szervezetekkel (NGO-kkal) összefüggésben például a politikai legitimáció, az elszámoltathatóság és a működésükhöz szükséges anyagi források kérdéséről. Ezzel kapcsolatosan különböző nemzeti szabályozási megoldások születtek a külföldi hátterű (finanszírozású) NGO-k tevékenységének jellegéről, valamint az állami ellenőrzés lehetőségeiről.

Brüsszel a nemzetek védelme helyett a külföldről finanszírozott NGO-k mellé állt

Az Európai Unió Bírósága ítéletében helyt adott a Bizottság keresetének, amely a külföldről finanszírozott NGO-k átláthatóságáról szóló magyar törvény ellen irányult. A testület álláspontja szerint a szóban forgó jogszabály többek között a tőke szabad áramlásának elvébe ütközik, amely érvelés morális és jogi szempontból is aggályosnak tekinthető.

Soros szervezetei BvOP-adatokkal pörgetnék fel a börtönbizniszt

A Magyar Helsinki Bizottság nevű külföldről finanszírozott szervezet honlapján közölte, hogy jogerősen pert nyert a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával (BvOP) szemben a közfeladatot ellátó hatóság belső szakutasításainak nyilvánosságra hozatalának ügyében. A szervezet állítása szerint ezek 2018-ig mindenki számára hozzáférhetők voltak a BvOP honlapján, ugyanakkor – a pereskedő NGO állításával ellentétben – az Európai Unió-szerte 2018 tavaszától kötelező, és jelentős mértékben szigorított adatvédelem közösségi szintű elvárásait is figyelembe véve, a BvOP tudott megfelelő szakmai magyarázatot adni arra, hogy miért nem tudják nyilvánosságra hozni az érintett belső dokumentumokat.

A svédek nyílt társadalma óriásit bukott a járvány kezelésében

Miközben világszerte egyre gyarapodik azon országok száma, amelyek az időben meghozott szigorú korlátozásaiknak köszönhetően fokozatosan elkezdik az élet, valamint a gazdaság újraindítását, addig a koronavírus-járvány szabadon bocsátásáról hírhedt Svédországban a tagadhatatlan egészségügyi katasztrófahelyzet mellett már megjelentek a gazdaságot érintő repedések is.

Hangfelvétel buktatta le Soros György politikai terjeszkedését Észak-Macedóniában

Az Észak-macedón Köztársaság geopolitikailag kiemelt országnak számít a Nyugat-Balkán térségében, csakúgy, mint a migráció kérdéskörében. Így a bevándorláspárti spekuláns, Soros György hálózata számára is, amelynek éllovasa, a Nyílt Társadalom Alapítvány már 1992 óta jelen van az országban, s mostanra bizonyosságot nyert az is, hogy évek óta egyértelmű befolyást gyakorol annak belügyeire.

Uniós válságbüdzsé: Brüsszelen a sor, hogy végre kiköszörülje a csorbát, és elismerje a visegrádi államok teljesítményét

Az Európai Bizottság az előzetes hírek szerint a május 25-i héten elfogadja az Európai Unió 2021-től érvényes többéves pénzügyi keretét kiegészítő, a gazdaság talpra állítását segítő eszközét, amelyet a nemzetállamok által azonnal meghozott intézkedések és az eurócsoport által nemrégiben javasolt mintegy 540 milliárd euró összegű gazdasági mentőcsomag kiegészítésének szánnak. Most Brüsszelen a sor, hogy kiköszörülje a csorbát, és korrigálja a korábban az EU keleti felének tagállamaival szemben érvényesített sajátos költségvetési „büntetőpolitikát”.

Miért volt nagyságrendekkel sikeresebb a védekezés Magyarországon, mint Olasz-, Spanyol- vagy éppen Franciaországban?

Tudják, hány halálos áldozata lenne mostanra a koronavírus-járványnak Magyarországon, ha a spanyolországihoz hasonló mértékben érint minket is a vírus? Hatezer fő, amely több mint tizenkétszerese a jelenlegi tényleges értéknek. Bár sokan az eddig elvégzett 163 ezer teszt számát tartják kevésnek, vagy a lélegeztetőgépek számát soknak, döntse el ki-ki maga, hogy melyik mutatót tartja fontosnak, ha értékelni akarja a COVID-19 elleni harc eddigi eredményét.

Soros György és a jogállam: ki képviseli valójában az EU-szerződések szellemét?

Az ismert amerikai – Franciaországban gazdasági visszaélés miatt jogerősen elítélt – milliárdos, az Európai Unió politikai intézményrendszerében meghatározó befolyással bíró tőzsdespekuláns, milliárdos üzletember a Project Syndicate véleményoldalon 2020. május 11-én megjelent interjújában támadást intézett Magyarország kormányfője ellen. Úgy fogalmazott: Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus-járvány miatt kialakult veszélyhelyzetet és a „fogságban tartott” parlamentet már fel is használta arra, hogy diktátorrá nevezze ki magát Magyarországon. Soros szerint az Országgyűlést „arra használják fel, hogy olyan rendeletet fogadjon el, amelyek egyértelműen sértik az európai jogot”. A politikus-üzletember szavai egyértelműek, és bár hamiskásan, de egybecsengenek egyes vezető brüsszeli politikusok és tisztségviselők aktuális megnyilatkozásaival.