ELEMZÉSEK, PUBLIKÁCIÓK


Ellenzéki trükk: a civilség látszatával épülne ki önkormányzati hálózatosodás Magyarországon a migráció elősegítése érdekében

A Századvég Alapítvány 2017-ben tanulmányt készített az NGO-k (non-governmental organization; nem kormányzati szervezet) befolyásszerzési technikáiról és az ezekkel kapcsolatos aggályokról. Az elemzés felhívta a figyelmet arra is, hogy a tevékenységüket jelentős részben külföldi forrásokból fedező NGO-kat a hazai közéletben pontatlanul civil szervezetként aposztrofálják, azonban működésük jellege hangsúlyosan eltér a több tízezer hazai finanszírozású civil szervezetétől.

A magyar főváros ma élhetőbb és biztonságosabb a brit metropolisznál

Az elmúlt évek nemzetközi és európai fejleményeivel szoros összefüggésben, valamint a 2010-es budapesti, illetve részben a 2016-os londoni vezetésváltásnak is köszönhetően Európa két jelentős fővárosa merőben más fejlődési utat jár be, és ez mára a mindennapokban is jól érezhető változást eredményezett az ott élő polgárok, sőt a turisták, külföldiek számára is.

Európa biztonsága: újra kulcsszerepben Magyarország és a V4-ek

Az Európai Bizottság 2019 júliusában megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület egyik legfontosabb biztosi posztját, a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős portfóliót szánja novembertől Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszternek, magyar EP-képviselőnek. Ezzel Magyarország egy kiemelt jelentőségű, az unió jövője szempontjából kulcsfontosságú területet kaphat az Európai Bizottságban, ami elismerés mind az országnak, mind Trócsányi László biztosjelöltnek.

Recseg-ropog az EU-török megállapodás – reális veszély az ázsiai kapu megnyitása

A V4NA hírügynökség egyik közelmúltbeli jelentése szerint migránsok Európára zúdításával fenyeget Törökország. Azonnali vízummentesség a követelés tárgya többek között, ellenkező esetben „a történelem legnagyobb migránshulláma előtt állunk – fejtette ki Süleyman Soylu török belügyminiszter. Ahogy arról a jelentés szerint olvashattunk, az Európa és Ázsia határán fekvő országban jelenleg mintegy 3,5 millió migráns él, főleg szíriaiak, irakiak és afgánok. Ankara szerint Brüsszel nem tartotta be a 2016. június 1-jén megkötött egyezményben foglaltakat, azaz hogy az EU hatmilliárd eurót és vízummentességet kínál az Ázsia felől fenyegető migránshullám fenntartóztatásáért cserébe Törökországnak. Mivel a helyzet rendkívülinek tekinthető, a Századvég elemzése arra a kérdésre is kitér, hogy mennyire reális a török fél fenyegetése, és milyen helyzetben kell az új uniós vezetésnek helyt állnia?

Nők egyenjogúság nélkül: az iszlám nem fér össze az EU értékeivel

A férfi-női társadalmi egyenlőség alapelvei már több mint hatvan éve szerepelnek az Európai Unió alapító szerződéseiben, így a férfiakat és a nőket megillető egyenlő munkabér, egyenlő bánásmód, és a női emancipációt szolgáló pozitív diszkrimináció elve, mely a nők hátrányos megkülönböztetését hivatott csökkenteni. Miközben az Európai Unió rögzíti, hogy az EU olyan értékekre épül, amik többek között a férfiak és nők közötti egyenlőséget erősítik, addig azt is látnunk kell, hogy a női-férfi egyenjogúság területe komoly kulturális kihívásokkal kerülhet szembe a következő években az iszlám előretörésének köszönhetően.

A Századvég javaslatai a Facebook-cenzúra ellen

Az internet törvényi szabályozására és ellenőrzésére kérte a kormányokat Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi oldal alapítója és vezetője a The Washington Post szombati számában megjelent nyílt levelében. Zuckerberg szerint a kártékony tartalmak ellenőrzése és kiszűrése túlságosan is nagy felelősséggel járó feladat ahhoz, hogy ezt egyedül a Facebook végezze el. A Századvég Alapítvány hónapok óta vizsgálja a Facebook cenzúra és – többek között ennek kapcsán – általában a szólásszabadság ügyét. Elsőre úgy tűnhet, hogy a Facebook alapítót valóban egyfajta naiv jószándék vezeti, ezért a Századvég néhány konkrét javaslattal szeretne a Facebook alapító segítségére sietni. Ehhez először is azt kell tisztázni, hogy mit jelenthet Zuckerberg meglepő kezdeményezése a valóságban.

Trump a csúcson

E heti európai programjával az amerikai elnök eléri ciklusa külpolitikai csúcspontját, a Putyin-találkozóval a legnagyobb, még álló tabut is ledönti. A nemzetközi térben félelemmel vegyes tiszteletet parancsoló trumpi offenzíva folytatásáról már a félidős kongresszusi választás eredményei dönthetnek.

A helsinki találkozó előestéje: mérsékelt várakozások a Trump-Putyin csúcs kapcsán

Donald Trump külpolitikai játszmáiban nem Oroszország az elsődleges kérdés. Sőt, ezt bizton kijelenthetjük, hogy még dobogós sem. Az amerikai elnök elsődleges politikai célja az, hogy a legfontosabb gazdasági partnereivel, így a NAFTA országokkal, Németországgal, Japánnal és Kínával újratárgyalja a játékszabályokat. Ebben a térben Oroszország csupán kontextuálisan lehet érdekes Trumpnak.

NATO levelek II. - A júniusi EU-csúcs és a közös haderő: konkrék lépések, de mi a stratégiai cél?

Az elmúlt években alapjaiban rendeződött át a nagy geopolitikai térkép, melynek hatása van biztonsági környezetünkre, a biztonságpolitikánk stratégiai opcióira Európa és benne saját régiónk tekintetében is. A június 22-én és 23-án megrendezett EU-csúcson egyebek mellett az európai közös védelempolitikával kapcsolatban is több előremutató döntés született. A tagállamok állam és kormányfői határoztak egy, a sajtóban csak „EU-s védelmi terv”-ként emlegetett védelmi együttműködésről is. Bár az elmúlt évtizedekhez képest valóban felgyorsult a közös biztonság- és védelempolitika fejlesztése, még számos nyitott kérdés maradt. Köztük talán a legfontosabb: tulajdonképpen mik is a hosszú távú stratégiai célok egy közös európai haderővel? A céloknak megfelelően sok opció áll a tagállamok előtt. Azonban ha valóban egy európai közös haderőt kívánnak a tagállamok létrehozni, akkor a territoriális és a kollektív védelemre is készen kell állnia ennek a haderőnek – ez pedig teljes mértékben túlmutat az EU-s közös biztonság- és védelempolitika jelenlegi keretein. A Századvég Alapítvány NATO-levelek című elemzéssorozatának második része.

Német belpolitika a schleswig-holsteini és az észak-rajna-vesztfáliai tartományi választások tükrében

2017 májusában két tartományi választásra került sor Németországban. A márciusi saar-vidéki választást a CDU nyerte, kiállva az év első próbáját. Az SPD veresége rámutatott, hogy a csupán Schulz személyére felépített kampány nem elég a győzelemhez. A schleswig-holsteini és az észak-rajna-vesztfáliai választásnak mindkét párt számára nagy tétje volt: képes-e az SPD taktikát változtatni és megtartani a két általa vezetett tartományt, valamint adott-e a CDU számára a saar-vidéki győzelem akkora löketet, amely elegendő a két másik tartomány megszerzéséhez. A Századvég Alapítvány elemzése a két tartományi választás eredményeit értékeli.

BREXIT NAPLÓK VIII. – Választási esélylatolgatás

Amikor Theresa May brit miniszterelnök 2017 áprilisában váratlanul bejelentette, hogy június 8-án előrehozott választásokat tartanak az Egyesült Királyságban, annak biztos tudatában tette, hogy pártja és a Munkáspárt között a felmérések szerint legalább 17 százaléknyi különbség van. A két párt közötti különbség néhány felmérés szerint az azóta eltelt nagyjából egy hónapban azonban gyakorlatilag eltűnt. A Századvég Alapítvány elemzésben ennek lehetséges okait vizsgálja, valamint bemutat négy olyan tényezőt, amely erősen befolyásolhatja a választások alakulását.

Francia elnökválasztás II. - Macron csatát nyert, de ki nyeri a háborút?

Az előzetes várakozásoknak megfelelően a 2017. május 7-én megrendezett francia elnökválasztás második fordulójában Emmanuel Macron magát függetlennek, centristának pozicionáló elnökjelölt győzött, így ő lett az V. Köztársaság nyolcadik elnöke. Macron a francia elnökválasztás megnyerésével csatát nyert, de a háború megnyeréséhez a júniusi nemzetgyűlési választásokon többséget kell szereznie frissen alakult pártjának. Milyen esélyei vannak erre? A Századvég Alapítvány elemzésében értékeli a második forduló után kialakult erőviszonyokat.

NATO levelek I. - A Merkel-Putyin találkozótól a brüsszeli NATO-csúcsig: merre tart a NATO?

2017. május végén kerül sor a NATO-tagállamok állam- és kormányfőinek találkozójára Brüsszelben. A találkozó azért is fontos, mert a tagállamok vezetői itt találkoznak először együtt Donald Trumppal. Ugyanis a szövetség alapvető stratégiai irányai már adottak: a védelmi kiadások növelése és a klasszikus honvédelmi képességek fejlesztése a legfontosabb prioritás. A szövetség hosszú távú stratégiáját, európai szempontból egyértelműen az Oroszországgal való viszony határozza meg jelenleg. Ebben a kontextusban a NATO célja egyértelműen a hitelesség és az elrettentési képesség növelése – de hogyan forduljon a szövetség, legfőképp Európa, az Oroszországgal való párbeszédhez? Éppen, mivel az elkövetkezendő egy év az európai választásokról fog szólni, igazán nagy áttörést még nem várhatunk e tekintetben. Azonban az amerikai külpolitikából úgy tűnik: a kezdeményezés visszakerült európai kézbe. A Századvég Alapítvány új sorozata a NATO aktualitásait elemzi.

Brexit naplók VII. - Miért van szükség az előrehozott választásokra?

Theresa May brit miniszterelnök váratlanul bejelentette, hogy június 8-án előrehozott választásokat kíván tartani. A javaslatot másnap a brit parlament elsöprő többséggel hagyta jóvá, így az országnak a Brexit tárgyalások megkezdése mellett egy új választás lebonyolítására is fel kell készülnie. Bár a brit sajtóban már márciusban megjelentek olyan hírek, hogy a kormányzat még tárgyalások megkezdése előtt ilyen lépésre készülhet, a bejelentés mégis felkészületlenül érte a nemzetközi közvéleményt. Ebben nagy szerepet játszhatott az is, hogy korábban May többször is kijelentette: teljesen kizárt egy előrehozott választás. Mi vezethette a brit miniszterelnököt e váratlan lépés megtételére, s az milyen lehetőségeket, illetve kockázatok hordoz a Konzervatív Párt számára?

Francia elnökválasztás: mélyponton a mainstream pártok

A 2017. április 23-án megrendezett francia elnökválasztás első fordulóját a szavazatok 24 százalékának megszerzésével a függetlenként induló Emmanuel Macron nyerte, míg a Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen a szavazatok 21 százalékát szerezte meg. Az előzetes várakozásoknak megfelelően Macron – Le Pen párharc lesz a május 7-én esedékes második fordulóban.