Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint nem sérti a véleménynyilvánítás szabadságát a politikai reklámok közzétételének korlátozása


Az Egyesült Királyságban tilos bármiféle fizetett politikai hirdetés közzététele a hagyományos elektronikus médiában. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a héten megszületett döntésében az Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban állónak mondta ki a brit szabályozást, és elismerte, hogy a – negyedik alkotmánymódosításon alapuló magyar szabályozáshoz hasonló – brit modell hozzájárulhat egy demokratikus társadalomban folyó politikai verseny kiegyenlítését célzó egyenlő feltételek biztosításához. Ebből következően a testület szerint nem aránytalan korlátozása a véleménynyilvánítás szabadságának, és összeegyeztethető az európai sztenderdekkel, ha a politikai reklámok közzétételét egy részes állam korlátozza.

Április 22-én látott napvilágot a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának legújabb határozata az Animal Defenders International vs. Egyesült Királyság ügyben. A konkrét jogesetben egy állatvédő szervezet szeretett volna az emlősök védelmére felszólító hirdetést közzétenni a brit médiában. A hirdetések tartalmát a brit rendszerben bevett rendelkezések alapján engedélyező testület az állatvédők anyagát politikai tartalmú reklámnak minősítette, tekintettel arra, hogy a szervezet politikai célkitűzéseket fogalmaz meg, ezért a vonatkozó törvényeknek megfelelően nem engedélyezte annak közzétételét. Az állatvédő szervezet a bírói szervezetrendszerben bejárt utat követően az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult arra hivatkozva, hogy a politikai reklámok tiltása az érdekérvényesítő szervezetek számára túlzott mértékben korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a határozatában hivatkozik arra, hogy az Egyesült Királyságban hagyományosan tiltott a fizetett politikai hirdetések lejátszása a hagyományos elektronikus médiaszolgáltatóknál. A brit kormány álláspontja szerint a szabályozás egyensúlyt teremt a véleménynyilvánítás szabadsága és a semlegesség követelménye, valamint a demokratikus döntéshozatal védelme között. Ezt egyfelől a fizetett politikai reklámok teljes tiltásával érik el, hiszen ez az egyetlen olyan megoldás, amely nem minősül diszkriminatívnak, ugyanis valamennyi politikai szereplőre semleges feltételként vonatkozik. Fontos hangsúlyozni, hogy a brit megoldás is úgy épül fel, hogy emellett kampányidőszakban a politikai pártok részére egyenlő feltételekkel elosztott ingyenes hirdetési felületek állnak rendelkezésre.

A szabályozást többször is felülvizsgálta mind a brit parlament, mind a különböző bírósági fórumok, és minden esetben arra a következtetésre jutottak, hogy a közvélemény-befolyásolás torzulásának elkerülése érdekében fenn kell tartani a fizetett politikai reklámok tiltását. A törvényhozási anyagok egyfelől azért tartják indokoltnak a korlátozást, mert a kampányköltségek legnagyobb szeletét adó fizetett televíziós hirdetések kiiktatásával olcsóbbá válik a kampány. Ez nem utolsó sorban csökkenti a támogatók befolyását a pártok döntéseire. A szabályozás másfelől egyenlő esélyeket teremt a pártok között. Ezen túlmenően a brit érvelés is azon alapul, hogy a tiltás csak a média legbefolyásolóbb ágára – televízió, rádió –, és kizárólag a fizetett politikai hirdetésekre terjed ki.  Ennek megfelelően a tiltás a brit modellben sem vonatkozik például az internetre sem, túl azon, az egyes politikai vélemények megjelenhetnek például a televíziós vitaműsorokban is. Az arányosság kérdésének megítélésében ezt is figyelembe vette a bíróság, és arra hivatkozott, hogy a civil szervezet részére a fizetett politikai hirdetésen kívül más médiafelület is rendelkezésére állt, amin keresztül eljuttathatta üzenetét a lakosság felé.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a brit szabályozás – mivel arányos korlátozást tartalmaz – nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében is biztosított véleménynyilvánítás szabadságát. A Bíróság leszögezte, hogy az internet fejlődése sem változtatott azon, hogy a hagyományos elektronikus médiának van a legnagyobb befolyása a véleményformálásra, ezért indokolt, hogy szigorúbb szabályozás vonatkozzon rá.  A Bíróság hivatkozik egy 2006-os európai felmérésre is, ami szerint az európai országok döntő többségében valamilyen formában korlátozott a politikai reklámok közzététele a hagyományos elektronikus médiában. A felmérés szerint Európában mindösszesen négy olyan ország van, ahol semmilyen korlátja nincs a politikai hirdetéseknek (Ausztria, Észtország, Finnország, Lengyelország). Mivel nem alakult ki egységes európai gyakorlat ezen a téren, a strasbourgi Bíróság szerint széles mérlegelési (margin of appreciation) lehetősége van az egyes országok jogalkotóinak a szabályozás megalkotásában.

Mindezek fényében, a Századvég Alapítvány kutatói szerint látható, hogy az európai szabályozási minták fősodrába illeszkedik az Alaptörvény negyedik módosításával alkotmányos szintre emelt, a brit megoldásra nagyban hasonlító szabályozás, ami tiltja a fizetett politikai reklámokat az elektronikus médiában, ugyanakkor kampányidőszakban egyenlő feltételek mellett ingyenes felületet biztosít az országos listát állított pártok részére.