Az új Büntető Törvénykönyv társadalmi fogadtatása


Két hónapja lépett hatályba az új Büntető Törvénykönyv, amely a még 1978-ban elfogadott büntetőjogi kódexet váltotta fel. Az új Btk. több új, a kor kihívásaira jobban reagáló büntetést vezet be (jóvátételi munka, sportrendezvénytől eltiltás), de emellett számos esetben lehetőség lesz a korábbiakhoz képest szigorúbb büntetések kiszabására is. A közvélemény-kutatások szerint a lakosság egyetért ezekkel a változásokkal, amelyek a megkérdezettek szerint érdemben elősegíthetik a állampolgárok biztonságérzetének növekedését is.

A Századvég Alapítvány által készített közvélemény-kutatás eredménye szerint a megkérdezettek döntő többsége a rendőri jelenléttől, a térfigyelő kamerák kihelyezésétől, valamint a szigorúbb büntetésektől várja lakókörnyezete biztonságának javulását.

Forrás: Századvég Politikai Iskola Alapítvány

Ehhez az általános felfogáshoz is igazodik a kormányzati politika akkor, amikor nemcsak objektíve igyekszik a közbiztonságot erősíteni, hanem olyan intézkedéseket is hoz, amelyek a lakosság szubjektív biztonságérzetét is pozitívan befolyásolják. Ilyen például a rendőri jelenlétet erősítő program. Ennek keretében csak Budapesten több mint másfélezerrel növekedett a rendőri létszám 2010 óta. Ezzel párhuzamosan pedig 7 -al csökkent Budapesten – országos szinten stagnált – a regisztrált bűncselekmények száma.

Emellett idén lépett hatályba Magyarország új Büntető Törvénykönyve is. Az új büntetőjogi kódex azt a korábbi 1978. évi IV. törvényt váltotta fel, amit az elmúlt 30 évben több mint 90 alkalommal módosítottak, és amely még magán viselte a kommunista rendszer büntetőjogi gondolkodásának egyes jegyeit is. Az új büntetőjogi kódex sok tekintetben modernnek tekinthető, ami képes reagálni az elmúlt évtizedek kriminológiai változásaira is. Az új Btk. például lehetőséget ad arra, hogy a bíróságok új, eddig nem ismert alternatív büntetéseket is kiszabjanak. Ilyen új alternatív büntetési nem például a jóvátételi munka, ami arra ad lehetőséget, hogy a kisebb súlyú bűncselekmények elkövetőivel szemben, valamilyen közösségi cél érdekében végzett munka elvégzése esetén a bíróság nem szab ki egyéb büntetést. Fontos újdonság a futballhuliganizmus elleni küzdelmet segítő, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás lehetősége is. Ezzel a bíróságoknak a jövőben lehetőségük lesz olyan büntetések kiszabására, amelyek jobban reagálnak az elkövetett bűncselekményekre.

Az új típusú szankciók bevezetése mellett az új Büntető Törvénykönyv súlyosabb szabadságvesztési tételeket is tartalmaz, azaz ebből a szempontból szigorúbbnak tekinthető az elődjénél. Az új szabályozás szerint a határozott idejű szabadságvesztés leghosszabb tartama 25 évre emelkedik, de szigorodtak a foglalkozástól és a járművezetéstől eltiltás szabályai is. A Századvég Alapítvány által készített közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 79 -a támogatja a büntetési tételek emelését és mindössze 15 azok aránya, akik nem értenek egyet a változással.

Forrás: Századvég Politikai Iskola Alapítvány

A Századvég Alapítvány kutatói felhívják a figyelmet arra, hogy a kriminológia megosztott abban a tekintetben, hogy a büntetési tételek szigorítása mennyiben befolyásolja a bűnözés visszaszorulását, ha egyáltalán van rá érdemi befolyása. Ugyanakkor, ahogy azt a Századvég közvélemény-kutatása is mutatja, a lakosság szerint a szigorúbb büntetések elég elrettentő erőt jelenthetnek a bűnözés visszaszorulásához, így mindenesetre hozzájárulhatnak a lakosság biztonságérzetének erősödéséhez.

A Századvég Alapítvány telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2013. július 29. és 31. között, amelynek során 800 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,8 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.

Dokumentumok:

Az új Büntető Törvénykönyv társadalmi fogadtatása