ELEMZÉSEK, PUBLIKÁCIÓK


Soros György és a jogállam: ki képviseli valójában az EU-szerződések szellemét?

Az ismert amerikai – Franciaországban gazdasági visszaélés miatt jogerősen elítélt – milliárdos, az Európai Unió politikai intézményrendszerében meghatározó befolyással bíró tőzsdespekuláns, milliárdos üzletember a Project Syndicate véleményoldalon 2020. május 11-én megjelent interjújában támadást intézett Magyarország kormányfője ellen. Úgy fogalmazott: Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus-járvány miatt kialakult veszélyhelyzetet és a „fogságban tartott” parlamentet már fel is használta arra, hogy diktátorrá nevezze ki magát Magyarországon. Soros szerint az Országgyűlést „arra használják fel, hogy olyan rendeletet fogadjon el, amelyek egyértelműen sértik az európai jogot”. A politikus-üzletember szavai egyértelműek, és bár hamiskásan, de egybecsengenek egyes vezető brüsszeli politikusok és tisztségviselők aktuális megnyilatkozásaival.

Soros György hazai támogatóinak nem sikerült elhallgattatnia Ifj. Lomnici Zoltánt

A sajtó is beszámolt róla, hogy Vadai Ágnes, a radikális baloldali Demokratikus Koalíció politikusa a legfőbb ügyésznél feljelentette Ifj. Lomnici Zoltánt, a Századvég jogi szakértőjét, aki 2020. április 8-i nyilatkozatában rámutatott, hogy a forint gyengülésének hátterében külső spekulatív beavatkozás állhat, illetve utalt a tényre, hogy Magyarország egyik legbefolyásosabb ellenfele, Soros György már több ízben megkísérelt bedönteni egyes nemzeti fizetőeszközöket.

Gyökerek: a radikális baloldal működése

Manapság sokan csodálkoznak azon, hogy miként lehetséges magukat „radikális jobboldalinak“ nevező pártok és erők „baloldaliakkal“ való együttműködése. Nyilvánvalóan úgy, hogy a látszat és a retorika ellenére nem egymással szembenálló erőkről van szó. Az ember gyanakszik arra a magyarázatra is, hogy „a különféle szélsőségek vonzzák egymást“, ugyanis a különféle szélsőségek sohasem, csak a hasonló vagy azonos szélsőségek vonzzák egymást. A Magyarországon is tapasztalható radikális politika forrásai ugyanott találhatók: a baloldali radikalizmusban.

A radikálisok valódi arca – Európának most van igazán szüksége egy stabil szuverenista többségre

A politikai közéletben jól megfigyelhetően teret nyerő agresszív és radikális magatartások előzménye, hogy a hazai liberális és baloldal már a Gyurcsány-kormányok idején elveszítette a magyar társadalom többségi támogatását. A baloldal nemcsak szellemileg kezdett kiüresedni, hanem fokozatosan elkezdte felszámolni önmagát, amely – elsőként és leglátványosabban vidéken – hosszú távú térvesztéséhez vezetett. A nemzetellenes karakterű, 2004-ben a határon túli magyarokkal szembeforduló baloldal 2010 után egyre erősödő agressziója és radikalizmusa részben elkeseredettségből is táplálkozott, valamint abból, hogy a kádári gyökerű oldal a polgári értékek elvetésével és a társadalmi többség józanságával szemben, száz évvel korábbi „eleihez” (Kun Béla, Károlyi Mihály vagy Jászi Oszkár) visszatalálva egyre inkább a fizikai erőszakban, a rendzavaró, visszaélésszerű megoldásokban kereste magának a kiutat.

Jogellenes fogvatartás – az Európai Bíróság főtanácsnoka túllépett értelmezési szabadságán

Az Európai Unió Bírósága 2020. április 23-ai keltezésű indítványa szerint Magyarország jogellenesen tartja őrizetben a menedékkérőket a röszkei tranzitzónában. Az állásfoglalás előzményeként a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fordult a luxemburgi székhelyű uniós testülethez a magyar állammal szemben pert indító iráni és afganisztáni menedékkérők ügyében. Az indítványt jegyző főtanácsnok arra kérte fel a Bíróságot az eljárásban, hogy „az uniós jog alapján biztosítson az e tranzitzónában elszállásolt menedékkérőknek az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben biztosítottnál magasabb szintű védelmet”.

A Századvég Alapítvány határozottan visszautasítja a jogi szakértője elleni politikai vádakat

A Századvég Alapítvány soha nem titkolta véleményét Soros Györgyről, a külföldről finanszírozott szervezetekről, NGO-król, a külföldről pénzelt pártokról, vagy éppen politikusokról. Arról, hogy milyen veszélyt jelentenek Magyarország nemzeti szuverenitására.

Harcok, háborúk, hálózatok – létezhet-e átgondolt felelősség a nemzetközi jogban?

Az elmúlt évtized nagy krízisei, válságkirobbantó spekulációi, az egyes országok csődhelyzet közelbe hozása vagy a nemzetközi migrációs hullámok mozgatása, a kontinenseket megbénító járványok, pandémiák ismételten felhívják a figyelmet a biztonság, a kiszolgáltatottság vagy éppen a titkos háttérfolyamatok mikéntjének kérdéseire. A pandémiakrízis szülte nemzetállami válaszokra adott nemzetközi támadások ismételten fölvetették Soros György és alapítványi hálózatának felelősségét. De lehet-e azt állítani, hogy valakinek akár jó is lehet, ha válság keletkezik, és szinte káoszszerű folyamatok szabadulnak el a világban?

A szabályok betartása életeket menthet

Ahogy az országos tisztifőorvos, Müller Cecília a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs keddi sajtótájékoztatóján felhívta rá a figyelmet, Budapest góccá válhat, amennyiben a lakosság nem tartja be a korlátozásokat. Ezen felül a fertőzöttek számának növekedése azzal a következménnyel is jár, hogy növekszik a megfertőződés esélye, így egyre nagyobb veszélybe kerül mindenki. Ezek alapján könnyen belátható, hogy az elkövetkezendő időszakban fokozott jelentősége lesz a bevezetett korlátozások, óvintézkedések pontos betartásának.

Kérdések és válaszok a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény kapcsán

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt, melynek értelmében különleges jogrend lép életbe az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében. A Századvég összegyűjtötte a legfontosabb kérdéseket a törvény kapcsán.

Európa-szerte különleges jogrend segíti a járvány elleni védekezést

A koronavírus-járvány elleni védekezés értelmében több nyugat-európai ország is különleges jogrendet állított fel, melynek keretében veszélyhelyzetet hirdettek ki többek között Finnországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Portugáliában is. A Századvég legfrissebb elemzése egyes európai országok intézkedésit tekinti át.

Számos védőintézkedés veszélybe kerül az ellenzék felelőtlensége miatt

2020. március 11-én a Kormány veszélyhelyzetet hirdetett az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó koronavírus-járvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére. Ezt követően felhatalmazással bírt a kabinet, hogy a koronavírus-fertőzés okozta tömegesmegbetegedést okozó, 2020. évben bekövetkezett járvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítása érdekében valamennyi szükséges rendkívüli intézkedést megtehessen.

Félre kell tenni a pártpolitikai vitákat, ez a nemzeti összefogás ideje

A Magyar Országgyűlés a koronavírus-járvánnyal szembeni védekezéshez elengedhetetlen vészhelyzet meghosszabbítására készül. A törvényjavaslat elfogadásához az ellenzéki erők támogatására is szükség van.