ELEMZÉSEK, PUBLIKÁCIÓK


Elkészült a külföldi alkotmányjogászok szakvéleménye az Alaptörvény negyedik módosításáról

A héten a Külügyminisztérium nyilvánosságra hozta azt a három – belga, francia és norvég – alkotmányjogász által készített elemzést, amely az Alaptörvény negyedik módosításának valamennyi pontját alapos vizsgálat alá veszi. Az elemzés – noha néhány helyen lát problémákat – egyértelműen megmutatja, hogy az alkotmánymódosítás összhangban van az európai alkotmányossági sztenderdekkel, és ugyan a politikai szereplők természetszerűen használnak ilyen kifejezéseket, jogi szempontból túlzóak voltak azok az állítások, amelyek a demokrácia és a hatalommegosztás végéről beszéltek Magyarországon.

Kell a sport a magyarnak - a tévében

A Századvég Alapítvány kutatást végzett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság számára a magyar felnőtt korú lakosság egyes sportágak, kiemelt sportesemények iránti érdeklődéséről, valamint a sportközvetítésekkel kapcsolatos egyes elvárásaikról.

Az uniós szakbizottság jelentéstervezetének jogi következményeiről

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának egyik képviselője a korábbi vizsgálódások eredményeként a szakbizottság elé terjesztett egy jelentéstervezetet, amely a Magyarországon az elmúlt években lezajlott közjogi változások és az Európai Unió szerződésben meghatározott alapértékei viszonyáról foglal állást. A Századvég Alapítvány álláspontja szerint jól elválaszthatóak a beterjesztés és a jelentéstervezetben foglaltak jogi és politikai következményei akkor, ha felidézzük az elmúlt hetekben sokat emlegetett 7. cikk alkalmazására vonatkozó jogi eljárás összetett folyamatát.

A többség a bírálatok ellenére is támogatja a rezsicsökkentést

A Századvég 2013 áprilisában készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a lakosság döntő többsége nem érzi jogosnak a rezsicsökkentést ért kritikákat. Az intézkedések lakossági támogatottsága továbbra is magas.

A lakosság többsége szerint érvényesülnek az alapjogok ma Magyarországon

A Századvég 2013 áprilisában készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a lakosság döntő többsége szerint érvényesülnek az alapjogok hazánkban. Az eredmények alapján a többség emellett úgy véli, inkább le kellene zárni az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló vitát, és fontosabb témákkal foglalkozni.

Növekvő bizalmatlanság az EU-val szemben

A Századvég 2013 áprilisában készített közvélemény-kutatásának tanúsága sze-rint a 2012. januárban mérthez képest nőtt az EU-val szembeni bizalmatlanság a magyar lakosság körében. A kutatóintézet mérései során először fordult elő, hogy többen vannak azok, akik úgy vélik, inkább hátrányos Magyarország számára az európai uniós tagság.

Többségi egyetértés az Alaptörvény negyedik módosításának főbb pontjaiban

A Századvég 2013 márciusában készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a lakosság döntő többsége egyetért az Alaptörvény felsorolt módosításaival.

A többség elutasítja a székházfoglalást

A Századvég 2013 márciusában készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a lakosság döntő többsége hallott róla, hogy múlt hét csütörtökön tüntetők hatoltak be a Fidesz székházába. A válaszadók kétharmada inkább nem ért egyet a véleménynyilvánítás ezen formájával.

Erősíti az alkotmányosság kultúráját az Alkotmánybíróság eljárásának nyilvánossága

Az elmúlt héten sajtónyilvánosságot kapott hírek szerint az előkészítés alatt álló alaptörvény-módosítás egyik fontos újdonsága lehet az alkotmánybírósági működés nyilvánosságának növelése. Orbán Balázs András, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója szerint az egyes konkrét ügyekben egymásnak feszülő alkotmányos érvek sajtónyilvánosság előtti ütköztetése – az eddigi kiszivárogtatások és félinformációk helyett – látványos módon növelné a testület és az alkotmánybíráskodás tekintélyét.

A többség szerint 2018 után kellene megkezdeni az euró bevezetésének folyamatát

A Századvég 2013. január végén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar lakosság többsége az eurózónához való csatlakozási folyamat előkészítését és megkezdését 2018 után tartaná időszerűnek. A válasz mögött rejlő legjellemzőbb okok a megszorításoktól és az általános drágulástól való félelem.

Egyetértésre talált az új nemzetiségi önkormányzati szabályozás

A 2010 óta tartó közjogi átalakítások számos több évtizede megoldatlan problémára igyekeztek megoldást találni. Erre az egyik legjobb példa a nemzetiségi önkormányzatok kérdése. A nemzetiségek jogairól szóló új sarkalatos törvény úgy kívánja felszámolni az „etnobizniszt”, hogy csak azokon a településeken engedi nemzetiségi önkormányzatok alakítását, ahol az a népszámlálási adatok alapján valóban indokolt. Az új szabállyal a lakosság döntő többsége is egyetért, illetve annak alkotmányosságát nemrégiben az Alkotmánybíróság is megerősítette.

Nőnapi elemzésünk: a nemek közötti bérkülönbségek terén Magyarországnak uniós összehasonlításban sincs szégyenkeznivalója

Idén február 28-án harmadik alkalommal tartották meg az Európai Unióban az Egyenlő Fizetések Napját (Equal Pay Day), amely tematikájában szorosan kapcsolódik a március 8-ai nőnaphoz. Az uniós vándorünnep arra tényre szeretné felhívni a tagállamok figyelmét, hogy a fizetések területén a nők jelentős hátrányban vannak férfi társaikkal szemben. Hazánk a nemzetközi rangsorokban általában a középmezőnyben helyezkedik el a nemek szerinti bérrés tekintetében, ugyanakkor egyes szervezetek (pl. az OECD) rangsora szerint egyenesen az éltanulók között vagyunk.