NGO-RADAR


Az elmúlt időszakban egyre több jel utal arra, hogy a tevékenységüket jelentős részben külföldi forrásokból fedező NGO-k, (non-governmental organizations; nemkormányzati szervezetek) például korábbi tisztán jogvédő funkciójukat háttérbe szorítva egyre nagyobb befolyást kívánnak szerezni a hazai politikai térben. Az Egyesült Államokban a hasonló entitásokat külföldi ügynökszervezetként kezelik, aktivitásukat kiemelten figyelik, tevékenységüket regisztrációhoz kötik. A Századvég Alapítvány elkötelezett a nemzeti szuverenitás, a jogbiztonság és az átláthatóság mellett, amelynek nyomán NGO-radar néven monitoring rendszerben, folyamatosan elemzi a vonatkozó szervezetek magyarországi működését.


A Soros-hálózat a baloldali sajtó felhasználásával buktatná meg Európa nemzeti kormányait

Az amerikai milliárdos spekuláns, Soros György által szponzorált Európai Alapítványok Hálózata pályázatot hirdetett: a Civitates program keretében több mint 700 millió forinttal kívánja támogatni a „független újságírást”. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó összeget a nyertes szervezetek akár az elkövetkezendő 5 évben is felhasználhatják – amely időtartamba Magyarország vonatkozásában a 2022-es országgyűlési, valamint a 2024-ben tartandó önkormányzati választások is beletartoznak –, célszerű mélyebben megvizsgálni e projekt mögött húzódó motivációkat, különösen hazánk szempontjából.

Sorosék hálójában a baloldali önkormányzatok

Régóta ismert, hogy a hazánkban működő, döntő részben külföldről finanszírozott NGO-k aktív politikai színezetű tevékenységet folytatnak, és keresik a kapcsolatot az eszméikkel szimpatizáló balliberális politikusokkal. Miután a 2019-es önkormányzati választások eredményeként egyes települések irányítását a baloldal vette át, érdemes górcső alá venni az említett szervezetek térnyerését az önkormányzati szférában.

Az ítélet eladó: Strasbourg NGO-hálózatok szorításában

Az Európai Unió intézményrendszerétől de iure függetlenül működő, strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a 47 országot magába tömörítő nemzetközi szervezet, az Európa Tanács által elfogadott egyik legfontosabb – világszinten is az egyik legismertebb emberjogi – egyezmény betartásának felügyeletére létrehozott bíróság, amely döntéseivel gyakorta kerül az európai és a nemzetközi közvélemény figyelmének középpontjába. Mindazonáltal a bírói testület tényleges függetlenségét, szakmai működését az elmúlt években megismert tények, összefonódások, személyi-szervezeti affiliációk miatt számosan (politikai és szakmai körökben egyaránt) megkérdőjelezték.

A börtönbizniszben részt vevő Soros-szervezetek ismét külföldön támadják Magyarországot

Miközben a Soros-közeli ügyvédi irodák évek óta százmilliókat keresnek a börtönbizniszen, a balliberális nyilvánosságban ezzel párhuzamosan rendszeressé vált a hangulatkeltés a magyar állam, az igazságszolgáltató közigazgatás, azon belül is különösen a független ügyészség ellen. A szuverén állami hatalom legfőképpen abban ölt testet, hogy joga van az alkotmányos rend és jogállam kereteinek a meghatározására, a végrehajtási rend hatékonyságának biztosítására: ebbe egy jogállamban beletartozik a jogalkalmazó (bíróságok) által kiszabott szabadságvesztés, illetve az előzetes letartóztatás végrehajtása során fölmerülő kártérítési visszaélések elleni fellépés joga is.

Másként látja ezt például a Soros György által támogatott Magyar Helsinki Bizottság, amely sajtóértesülések szerint az Európa Tanácsnál érné el azt, hogy a bűnözőket védő ügyvédek mégis megkapják a sikerdíjukat. A szervezet az elmúlt hetekben azzal a kéréssel fordult az Európa Tanácshoz, hogy a testület hatálytalanítsa az Országgyűlés döntését, amelynek értelmében a magyar kormány kérésére 2020 végéig felfüggesztették a fogvatartottaknak megítélt kártérítési összegek kifizetését a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos, iparszerű visszaélések megszüntetése érdekében.

Soros lobbistái brüsszeli pénzekből támadnák Európa nemzeti kormányait

Magyarország szempontjából alapvetően sikerrel zárult az Európai Tanács rendkívüli ülése, amely az Európai Unió 2021-2027-es időszakra vonatkozó költségvetését tárgyalta, hiszen – a nemzetközi baloldal nyomása ellenére – kikerült a tervezetből a pénzügyi források politikai feltételekhez kötése. Aggasztó fejlemény ugyanakkor, hogy az EU az elkövetkezendő hét évben 841 millió eurót kíván fordítani a „Jogérvényesülés, jogok és értékek” programra, melynek keretében a politikai befolyásszerzésre és a nemzetállami keretek gyengítésére törekvő NGO-k is számottevő anyagi támogatáshoz juthatnak. E fejleményeket figyelembe véve célszerű áttekinteni az említett lobbiszervezetek uniós finanszírozásának hátterét.

A nyomásgyakorló NGO-k pénzügyi átláthatósága össztársadalmi érdek

Németországban az elmúlt hetekben élénk vita zajlott a lobbi-nyilvántartásról, és ennek kapcsán a 2017-ben négy év után ismét szövetségi parlamenti párttá avanzsált Német Szabaddemokrata Párt (FDP) vezetője, Christian Lindner azt sürgette, hogy a német fővárosban különösen aktív lobbisták és érdekcsoportok részére hozzanak létre kötelező nyilvántartási rendszert. Meglátása szerint a jegyzéknek nemcsak például az ipar képviselőit, hanem a nem kormányzati szervezeteket, például a német környezetvédelmi lobbiháttér képviselőit is tartalmaznia kell. A liberálisok pártjának és Bundestag-frakciójának vezetője kijelentette: világosnak kell lennie, milyen befolyással bírnak és ki finanszírozza őket, ezért szövetségi szinten szükség van egy ilyen nyilvántartásra.

Soros szélsőségesek bevetésével forgatná fel a nemzetállamokat

Az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában évtizedek óta nem látott – erőszakos cselekményekkel és fosztogatásokkal kísért – zavargáshullám söpört végig, melyben kulcsszerepet játszott a radikális baloldali eszmeiséget képviselő Black Lives Matter (BLM) mozgalom, valamint az Antifa. Ezen események és a mögöttük húzódó motivációk pontosabb megértéséhez elengedhetetlen az említett szervezetek hátterének feltárása, továbbá az amerikai milliárdos spekuláns, Soros György érdekeltségébe tartozó NGO-hálózathoz kötődő kapcsolataik vizsgálata.

A nyílt társadalom eszméire érzékenyítik a fiatalokat a Soros-szervezetek

Megfigyelhető, hogy a Soros György amerikai milliárdoshoz köthető Nyílt Társadalom Alapítványok által finanszírozott két NGO, az Amnesty International Magyarország és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kiemelt ügyként kezeli a magyar fiatalok közéleti érzékenyítését. Tekintettel arra, hogy a fiatalabb korosztályba tartozó választók megszólításának módja a közbeszéd egyik legmeghatározóbb kérdése, érdemes közelebbről megvizsgálni az említett szervezetek ezirányú tevékenységét, és a mögötte meghúzódó motivációkat.

A radikális baloldal a rend és biztonság ellen van

Az utóbbi évek magyarországi eseményeit tekintve, már ismerhetünk példát a közrend, a magyar állam és társadalom békessége elleni provokatív akciókra, politikai indíttatású szervezkedésre. Ezek a közrend elleni támadási kísérletek a jogrendszer alapjait képező legfontosabb elvek, intézmények feltétlen érvényesülését voltak hivatottak akadályozni, és ezáltal belpolitikai bizonytalanságot, akár alkotmányos válságot is előidézni.

A nyugati baloldal morális válságát, a keresztény alapú társadalmi erkölcsi rendet, sőt a közrendet nyíltan támadó erőkkel, lázító aktivista csoportokkal való szoros ideológiai rokonságát jól mutatják a büntetett előéletű George Floyd halála óta eltelt hetek eseményei kapcsán tanúsított magatartása. A viharos események hullámára Nyugat-Európában, és némi késéssel Magyarországon is próbálnak ráülni a közéleti haszonlesők, akiknek provokatív akciói már régebb óta főleg a rendvédelem ellen irányultak, akár a Floyd-gyilkosság után, akár azt megelőzően.

Léphet-e újabbat az állam a külföldről támogatott NGO-k politikai és lobbitevékenységének szabályozásában?

Az elmúlt években Európában szakmai és politikai vita zajlik a nem kormányzati szervezetekkel (NGO-kkal) összefüggésben például a politikai legitimáció, az elszámoltathatóság és a működésükhöz szükséges anyagi források kérdéséről. Ezzel kapcsolatosan különböző nemzeti szabályozási megoldások születtek a külföldi hátterű (finanszírozású) NGO-k tevékenységének jellegéről, valamint az állami ellenőrzés lehetőségeiről.

Brüsszel a nemzetek védelme helyett a külföldről finanszírozott NGO-k mellé állt

Az Európai Unió Bírósága ítéletében helyt adott a Bizottság keresetének, amely a külföldről finanszírozott NGO-k átláthatóságáról szóló magyar törvény ellen irányult. A testület álláspontja szerint a szóban forgó jogszabály többek között a tőke szabad áramlásának elvébe ütközik, amely érvelés morális és jogi szempontból is aggályosnak tekinthető.

Soros szervezetei BvOP-adatokkal pörgetnék fel a börtönbizniszt

A Magyar Helsinki Bizottság nevű külföldről finanszírozott szervezet honlapján közölte, hogy jogerősen pert nyert a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával (BvOP) szemben a közfeladatot ellátó hatóság belső szakutasításainak nyilvánosságra hozatalának ügyében. A szervezet állítása szerint ezek 2018-ig mindenki számára hozzáférhetők voltak a BvOP honlapján, ugyanakkor – a pereskedő NGO állításával ellentétben – az Európai Unió-szerte 2018 tavaszától kötelező, és jelentős mértékben szigorított adatvédelem közösségi szintű elvárásait is figyelembe véve, a BvOP tudott megfelelő szakmai magyarázatot adni arra, hogy miért nem tudják nyilvánosságra hozni az érintett belső dokumentumokat.

Gazdasági befolyásszerzés a nemzetállamok felett – az Európai Bíróság döntése alkotmányos szempontból nézve is aggályos lehet

Az Európai Unió Bíróságának 2020. május 14-i ítélete szerint a röszkei tranzitzónában a magyar állam nem biztosítja a migránsok jogait, és őrizetben tartja őket. A határozat kimondja, hogy a menedékkérőknek és a kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a szerb–magyar határon található tranzitzónában való elhelyezését „őrizetnek” kell minősíteni, az őrizet azonban semmilyen körülmények között nem haladhatja meg a kérelem benyújtásának időpontjától számított négy hetet.

Harcok, háborúk, hálózatok – létezhet-e átgondolt felelősség a nemzetközi jogban?

Az elmúlt évtized nagy krízisei, válságkirobbantó spekulációi, az egyes országok csődhelyzet közelbe hozása vagy a nemzetközi migrációs hullámok mozgatása, a kontinenseket megbénító járványok, pandémiák ismételten felhívják a figyelmet a biztonság, a kiszolgáltatottság vagy éppen a titkos háttérfolyamatok mikéntjének kérdéseire. A pandémiakrízis szülte nemzetállami válaszokra adott nemzetközi támadások ismételten fölvetették Soros György és alapítványi hálózatának felelősségét. De lehet-e azt állítani, hogy valakinek akár jó is lehet, ha válság keletkezik, és szinte káoszszerű folyamatok szabadulnak el a világban?

Szakmaiatlan támadások kereszttüzében a magyar igazságszolgáltatás

Miközben a bírák úgy vélik, hogy az ítélkezési függetlenségük nagyjából sértetlen, a bíróságok intézményi függetlensége súlyosan sérült – állítja az Amnesty International. A jelentés alapjául állítólag tizenegy, a névtelenség homályába burkolózó bíróval készült interjú szolgált. A Századvég Alapítvány összevetette a kritikákat, a hatályos jogszabályi környezettel, illetve megvizsgálta a mai napon kinevezett két bírósági vezető életútját.