NGO-RADAR


Az elmúlt időszakban egyre több jel utal arra, hogy a tevékenységüket jelentős részben külföldi forrásokból fedező NGO-k, (non-governmental organizations; nemkormányzati szervezetek) például korábbi tisztán jogvédő funkciójukat háttérbe szorítva egyre nagyobb befolyást kívánnak szerezni a hazai politikai térben. Az Egyesült Államokban a hasonló entitásokat külföldi ügynökszervezetként kezelik, aktivitásukat kiemelten figyelik, tevékenységüket regisztrációhoz kötik. A Századvég Alapítvány elkötelezett a nemzeti szuverenitás, a jogbiztonság és az átláthatóság mellett, amelynek nyomán NGO-radar néven monitoring rendszerben, folyamatosan elemzi a vonatkozó szervezetek magyarországi működését.


Gazdasági befolyásszerzés a nemzetállamok felett – az Európai Bíróság döntése alkotmányos szempontból nézve is aggályos lehet

Az Európai Unió Bíróságának 2020. május 14-i ítélete szerint a röszkei tranzitzónában a magyar állam nem biztosítja a migránsok jogait, és őrizetben tartja őket. A határozat kimondja, hogy a menedékkérőknek és a kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a szerb–magyar határon található tranzitzónában való elhelyezését „őrizetnek” kell minősíteni, az őrizet azonban semmilyen körülmények között nem haladhatja meg a kérelem benyújtásának időpontjától számított négy hetet.

Harcok, háborúk, hálózatok – létezhet-e átgondolt felelősség a nemzetközi jogban?

Az elmúlt évtized nagy krízisei, válságkirobbantó spekulációi, az egyes országok csődhelyzet közelbe hozása vagy a nemzetközi migrációs hullámok mozgatása, a kontinenseket megbénító járványok, pandémiák ismételten felhívják a figyelmet a biztonság, a kiszolgáltatottság vagy éppen a titkos háttérfolyamatok mikéntjének kérdéseire. A pandémiakrízis szülte nemzetállami válaszokra adott nemzetközi támadások ismételten fölvetették Soros György és alapítványi hálózatának felelősségét. De lehet-e azt állítani, hogy valakinek akár jó is lehet, ha válság keletkezik, és szinte káoszszerű folyamatok szabadulnak el a világban?

Szakmaiatlan támadások kereszttüzében a magyar igazságszolgáltatás

Miközben a bírák úgy vélik, hogy az ítélkezési függetlenségük nagyjából sértetlen, a bíróságok intézményi függetlensége súlyosan sérült – állítja az Amnesty International. A jelentés alapjául állítólag tizenegy, a névtelenség homályába burkolózó bíróval készült interjú szolgált. A Századvég Alapítvány összevetette a kritikákat, a hatályos jogszabályi környezettel, illetve megvizsgálta a mai napon kinevezett két bírósági vezető életútját.

Értékelés az EJEB-ítéletvégrehajtás kritikája kapcsán – jogkövető a magyar állam

A Magyar Helsinki Bizottság az elmúlt napokban tényként közölte a magyar nyilvánossággal, hogy Magyarország az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által hozott „elvi jelentőségű ítéletek” 74 százalékát nem hajtotta még végre. A nem kormányzati szervezet közleménye általánosító, negatív véleményt fogalmaz meg hazánkkal szemben, miközben állításaiban vitatható megállapítások és csúsztatások lelhetőek fel.

Az NGO-k magyarországi tevékenységének nemzetbiztonsági kérdései

A Századvég Alapítvány legfrisebb elemzése kijelöli azokat a releváns területeket, ahol a külföldről finanszírozott NGO-k kihasználva intézményi beágyazottságukat, belső és külső kapcsolati hálózatukat képesek nemzetbiztonsági jelentőségű tevékenységet kifejteni, tehát működésük kockázatokat hordoz a nemzeti érdek érvényesülése szempontjából. Az elemzés kiemelten foglalkozik az érintett szervezetek által kezdeményezett adatigénylési, börtönkártalanítási és rászorulókkal kapcsolatos „stratégiai” peres eljárásokkal.

Tranzitzónák: félrevezető a Magyar Helsinki Bizottság hangulatkeltése

A sokat támadott tranzitzónák lényege, hogy azokat a menekültügyi eljárás szabályszerű megindítására, valamint a magyar állam által a menedékkérők számára biztosított alapvető szolgáltatásokra lehet igénybe venni a menekültügyi eljárás lezárulásáig.

Aggályos a külföldről finanszírozott NGO-k közreműködése a közérdekű adatigénylések kapcsán

A Századvég Politikai Iskola Alapítvány, valamint a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elítéli a magyar joggal történő bármilyen visszaélést, így a közérdekű adatigényléssel történő visszaélést és a szerzői jogok semmibevételét is.

NGO-radar: A Soros-szervezetek befolyása Magyarországon

A Századvég Alapítvány elkötelezett a nemzeti szuverenitás, a jogbiztonság és az átláthatóság mellett, amelynek nyomán NGO-radar néven monitoring rendszerben, folyamatosan elemzi a vonatkozó szervezetek magyarországi működését.

NGO-radar: Középpontban a Soros-hálózat politikai lobbiszervezetei

Az elmúlt időszakban egyre több jel utal arra, hogy a tevékenységüket jelentős részben külföldi forrásokból fedező NGO-k, (non-governmental organizations; nemkormányzati szervezetek) például korábbi tisztán jogvédő funkciójukat háttérbe szorítva egyre nagyobb befolyást kívánnak szerezni a hazai politikai térben. Az Egyesült Államokban a hasonló entitásokat külföldi ügynökszervezetként kezelik, aktivitásukat kiemelten figyelik, tevékenységüket regisztrációhoz kötik. A Századvég Alapítvány elkötelezett a nemzeti szuverenitás, a jogbiztonság és az átláthatóság mellett, amelynek nyomán NGO-radar néven monitoring rendszerben, folyamatosan elemzi a vonatkozó szervezetek magyarországi működését.

A magyarok háromnegyede elutasítja a börtönbizniszt

Az elmúlt időszakban komoly közéleti vitát váltottak ki azok a kártérítési eljárások, amelyek eredményeként a magyar állam jelentős összegeket lenne köteles fizetni az elítélt bűnelkövetőknek a fogvatartás körülményeire hivatkozva. A Századvég megvizsgálta a lakosság álláspontját ebben a kérdésben.

A magyarok kétharmada igazságtalannak tartja a százmilliós gyöngyöspatai kártérítést

A politikai közbeszédben nagy visszhangot váltott ki az a bírósági ítélet, melynek értelmében szegregáció okán több mint 100 millió forintos kártérítésben részesülnek a gyöngyöspatai roma családok, ezért a Századvég megvizsgálta. hogy az ügyben mi a magyar lakosság álláspontja.

A magyarok többsége károsnak tartja a bevándorláspárti jogvédő szervezetek tevékenységét

Tekintettel arra, hogy hónapok óta erős a migrációs nyomás hazánk déli határán, a Századvég megvizsgálta a bevándorlást támogató, külföldről finanszírozott jogvédő szervezetek tevékenységével kapcsolatos lakossági attitűdöket. A kutatás kitért az embercsempészettel szembeni kormányzati fellépés és a tranzitzónák létjogosultságának megítélésére is.

Törvénysértő módon működnek a Soros-szervezetek?

A Soros György amerikai üzletember Nyílt Társadalom Alapítványai által is támogatott Magyar Helsinki Bizottság és több más hasonló, külföldről finanszírozott magyarországi szervezet már kezdetben jelezte, hogy nem tesz eleget a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról rendelkező törvényben foglalt regisztrációs kötelezettségének.

Soros György legutóbbi könyve csupán globális káoszkampányának egyik újabb állomása

2019. december 20-án az alábbi hosszabb eszmefuttatás jelent meg Soros György egyik közösségi oldalán: új könyvében, amely a Nyílt Társadalom Védelmében címet viseli, Soros György (természetszerűleg) számos fontos és időszerű témával foglalkozik. Mindenekelőtt azokkal a veszélyekkel, amelyeket a mesterséges intelligencia és a gépies módon történő tanulás által létrehozott ellenőrző eszközök a nyitott társadalmak számára jelentenek; mit jelent továbbá Soros számára a „politikai jótékonykodás", illetve miért tartja az általa megalapított Közép-európai Egyetemet az akadémiai szabadság egyik legfontosabb bástyájának a világon? A kötet emellett érinti a pénzügyi piacok fellendülésének/összeomlásának elméletét, és annak politikai következményeit, és végül, de a legkevésbé sem utolsó sorban hosszasan boncolgatja azt a jelenséget, amit ő az Európai Unió tragédiájaként aposztrofál.