NGO-RADAR


Az elmúlt időszakban egyre több jel utal arra, hogy a tevékenységüket jelentős részben külföldi forrásokból fedező NGO-k, (non-governmental organizations; nemkormányzati szervezetek) például korábbi tisztán jogvédő funkciójukat háttérbe szorítva egyre nagyobb befolyást kívánnak szerezni a hazai politikai térben. Az Egyesült Államokban a hasonló entitásokat külföldi ügynökszervezetként kezelik, aktivitásukat kiemelten figyelik, tevékenységüket regisztrációhoz kötik. A Századvég Alapítvány elkötelezett a nemzeti szuverenitás, a jogbiztonság és az átláthatóság mellett, amelynek nyomán NGO-radar néven monitoring rendszerben, folyamatosan elemzi a vonatkozó szervezetek magyarországi működését.


Értékelés az EJEB-ítéletvégrehajtás kritikája kapcsán – jogkövető a magyar állam

A Magyar Helsinki Bizottság az elmúlt napokban tényként közölte a magyar nyilvánossággal, hogy Magyarország az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által hozott „elvi jelentőségű ítéletek” 74 százalékát nem hajtotta még végre. A nem kormányzati szervezet közleménye általánosító, negatív véleményt fogalmaz meg hazánkkal szemben, miközben állításaiban vitatható megállapítások és csúsztatások lelhetőek fel.

Az NGO-k magyarországi tevékenységének nemzetbiztonsági kérdései

A Századvég Alapítvány legfrisebb elemzése kijelöli azokat a releváns területeket, ahol a külföldről finanszírozott NGO-k kihasználva intézményi beágyazottságukat, belső és külső kapcsolati hálózatukat képesek nemzetbiztonsági jelentőségű tevékenységet kifejteni, tehát működésük kockázatokat hordoz a nemzeti érdek érvényesülése szempontjából. Az elemzés kiemelten foglalkozik az érintett szervezetek által kezdeményezett adatigénylési, börtönkártalanítási és rászorulókkal kapcsolatos „stratégiai” peres eljárásokkal.

Tranzitzónák: félrevezető a Magyar Helsinki Bizottság hangulatkeltése

A sokat támadott tranzitzónák lényege, hogy azokat a menekültügyi eljárás szabályszerű megindítására, valamint a magyar állam által a menedékkérők számára biztosított alapvető szolgáltatásokra lehet igénybe venni a menekültügyi eljárás lezárulásáig.

Aggályos a külföldről finanszírozott NGO-k közreműködése a közérdekű adatigénylések kapcsán

A Századvég Politikai Iskola Alapítvány, valamint a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elítéli a magyar joggal történő bármilyen visszaélést, így a közérdekű adatigényléssel történő visszaélést és a szerzői jogok semmibevételét is.

NGO-radar: A Soros-szervezetek befolyása Magyarországon

A Századvég Alapítvány elkötelezett a nemzeti szuverenitás, a jogbiztonság és az átláthatóság mellett, amelynek nyomán NGO-radar néven monitoring rendszerben, folyamatosan elemzi a vonatkozó szervezetek magyarországi működését.

NGO-radar: Középpontban a Soros-hálózat politikai lobbiszervezetei

Az elmúlt időszakban egyre több jel utal arra, hogy a tevékenységüket jelentős részben külföldi forrásokból fedező NGO-k, (non-governmental organizations; nemkormányzati szervezetek) például korábbi tisztán jogvédő funkciójukat háttérbe szorítva egyre nagyobb befolyást kívánnak szerezni a hazai politikai térben. Az Egyesült Államokban a hasonló entitásokat külföldi ügynökszervezetként kezelik, aktivitásukat kiemelten figyelik, tevékenységüket regisztrációhoz kötik. A Századvég Alapítvány elkötelezett a nemzeti szuverenitás, a jogbiztonság és az átláthatóság mellett, amelynek nyomán NGO-radar néven monitoring rendszerben, folyamatosan elemzi a vonatkozó szervezetek magyarországi működését.

A magyarok háromnegyede elutasítja a börtönbizniszt

Az elmúlt időszakban komoly közéleti vitát váltottak ki azok a kártérítési eljárások, amelyek eredményeként a magyar állam jelentős összegeket lenne köteles fizetni az elítélt bűnelkövetőknek a fogvatartás körülményeire hivatkozva. A Századvég megvizsgálta a lakosság álláspontját ebben a kérdésben.

A magyarok kétharmada igazságtalannak tartja a százmilliós gyöngyöspatai kártérítést

A politikai közbeszédben nagy visszhangot váltott ki az a bírósági ítélet, melynek értelmében szegregáció okán több mint 100 millió forintos kártérítésben részesülnek a gyöngyöspatai roma családok, ezért a Századvég megvizsgálta. hogy az ügyben mi a magyar lakosság álláspontja.

A magyarok többsége károsnak tartja a bevándorláspárti jogvédő szervezetek tevékenységét

Tekintettel arra, hogy hónapok óta erős a migrációs nyomás hazánk déli határán, a Századvég megvizsgálta a bevándorlást támogató, külföldről finanszírozott jogvédő szervezetek tevékenységével kapcsolatos lakossági attitűdöket. A kutatás kitért az embercsempészettel szembeni kormányzati fellépés és a tranzitzónák létjogosultságának megítélésére is.

Törvénysértő módon működnek a Soros-szervezetek?

A Soros György amerikai üzletember Nyílt Társadalom Alapítványai által is támogatott Magyar Helsinki Bizottság és több más hasonló, külföldről finanszírozott magyarországi szervezet már kezdetben jelezte, hogy nem tesz eleget a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról rendelkező törvényben foglalt regisztrációs kötelezettségének.

Soros György legutóbbi könyve csupán globális káoszkampányának egyik újabb állomása

2019. december 20-án az alábbi hosszabb eszmefuttatás jelent meg Soros György egyik közösségi oldalán: új könyvében, amely a Nyílt Társadalom Védelmében címet viseli, Soros György (természetszerűleg) számos fontos és időszerű témával foglalkozik. Mindenekelőtt azokkal a veszélyekkel, amelyeket a mesterséges intelligencia és a gépies módon történő tanulás által létrehozott ellenőrző eszközök a nyitott társadalmak számára jelentenek; mit jelent továbbá Soros számára a „politikai jótékonykodás", illetve miért tartja az általa megalapított Közép-európai Egyetemet az akadémiai szabadság egyik legfontosabb bástyájának a világon? A kötet emellett érinti a pénzügyi piacok fellendülésének/összeomlásának elméletét, és annak politikai következményeit, és végül, de a legkevésbé sem utolsó sorban hosszasan boncolgatja azt a jelenséget, amit ő az Európai Unió tragédiájaként aposztrofál.

Kísérlet a NATO bomlasztására – Soros szervezeteinek legújabb akciója

A napokban hívta fel egy amerikai internetes oldalon a magyar felmenőkkel rendelkező Ernest Istook újságíró arra a figyelmet, hogy Magyarországgal szemben a deep state, tehát a hálózati jelleggel működő duális háttérhatalom aktivizálódott az elmúlt időszakban. Ennek kapcsán a szerző felhívja arra a figyelmet, hogy Soros György hálózata egy politikai nyomásgyakorló csoportot hívott életre 2018 tavaszán Transatlantic Democracy Working Group (TDWG) néven, amely egyfajta munkacsoportként működik, és az Egyesült Államok volt kormánytisztviselői, nemzetbiztonsági és más illusztrisnak tekintett szakértők alkotják.

Több milliárdos üzletté vált a migráció

A Magyarország irányába tartó illegális migráció az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt. Az illegális bevándorlók kilencven százaléka embercsempész-hálózatok közreműködésével jut hazánk területére, amely földrajzi elhelyezkedése miatt továbbra is tranzitországnak számít az Európába eljutni kívánó migránsok körében.A Századvég korábbi elemzésében már foglalkozott az embercsempészet és a határon jogvédő tevékenységet ellátó, a migrációt nyíltan támogató NGO-k problémakörével.

Tranzitzóna helyett alagútásás: a külföldről finanszírozott, bevándorláspárti szervezetek felelősségéről

A tavalyi évvel összehasonlítva 2019-ben jelentősen nőtt a migrációs nyomás Magyarországon, és az elmúlt néhány hét további drasztikus emelkedést hozott a déli határszakaszon. Hazánkba egyre több migráns próbál illegális módon belépni.