A radikális baloldal a rend és biztonság ellen van


Az utóbbi évek magyarországi eseményeit tekintve, már ismerhetünk példát a közrend, a magyar állam és társadalom békessége elleni provokatív akciókra, politikai indíttatású szervezkedésre. Ezek a közrend elleni támadási kísérletek a jogrendszer alapjait képező legfontosabb elvek, intézmények feltétlen érvényesülését voltak hivatottak akadályozni, és ezáltal belpolitikai bizonytalanságot, akár alkotmányos válságot is előidézni.

A nyugati baloldal morális válságát, a keresztény alapú társadalmi erkölcsi rendet, sőt a közrendet nyíltan támadó erőkkel, lázító aktivista csoportokkal való szoros ideológiai rokonságát jól mutatják a büntetett előéletű George Floyd halála óta eltelt hetek eseményei kapcsán tanúsított magatartása. A viharos események hullámára Nyugat-Európában, és némi késéssel Magyarországon is próbálnak ráülni a közéleti haszonlesők, akiknek provokatív akciói már régebb óta főleg a rendvédelem ellen irányultak, akár a Floyd-gyilkosság után, akár azt megelőzően.


A radikális baloldal anarchizmusba taszítja a nyugati civilizációt

Az elmúlt hónap folyamán, egy USA-beli afroamerikai férfi, George Floyd tragikus esetét kihasználva – az érintett személy rendőri intézkedés nyomán vesztette életét – az egész világon, különösen Nyugat-Európán, végigsöpört egy sok helyen erőszakba is torkolló, antirasszista, antifa szellemiségű tüntetési hullám. Az események eszkalálódása kapcsán fölmerül a baloldali média és politikai elit meghatározó szereplőinek felelőssége is, akik sokszor demagóg módon igyekeznek meglovagolni, sőt gerjeszteni a szociális, etnikai alapú társadalmi különbségek miatti feszültségeket.

Például Németországban egy ilyen társadalmi légkörben, tavaly ősz óta számosan estek áldozatul rasszista motivációjú támadásoknak. 2019 októberében ilyen indíttatású támadást követtek el a szász-anhalti Halle város egyik zsinagógája ellen, két halálos áldozattal, idén márciusban pedig a Hessen tartománybéli Hanau városban történt rasszista indíttatású támadás; utóbbinál muszlimok és nem muszlimok – összesen tizenegy ember – vesztették életüket. A baloldali túlsúlyú média azonban nem tárja fel a társadalmi feszültségek okát, sőt a többségi nacionalizmus ellen vív virtuális küzdelmet. Sokat elárul ezzel kapcsolatban az is, hogy tavaly az erősen migrációpárti Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa, Frank-Walter Steinmeier szövetségi köztársasági elnök azzal keltett feltűnést, hogy üdvözletét fejezte ki az iráni vezetésnek az iszlám forradalom győzelmének 40. évfordulója alkalmából.

2020. június elején több mint húszezren tüntettek Párizsban egy négy évvel ezelőtt, 2016 júliusában az egyik párizsi külvárosi csendőrségen elhunyt fekete férfi miatt. Rendbontók jelentek meg, dobálták a rendőröket, akik könnygázzal és gumilövedékkel válaszoltak a támadásra. A szomszédos utcákban barikádokat emeltek, és kerékpárokat gyújtottak fel. A párizsi prefektus az események kapcsán deklarálta, hogy a rendőrség „se nem erőszakos, se nem rasszista”, és a prefektúra visszautasította a rendőrök „elfogadhatatlan rendszeres megvádolását” – amint az az Egyesült Államokban történik. Itt érdemes megjegyezni, hogy arról ugyanakkor nem beszél a mainstream média, hogy Amerikában a feketék lakossági arányukhoz képest négyszeresen felülreprezentáltak a rablást elkövetőknél, amiként Nyugat-Európában is jelentős mértékben felülreprezentált a migrációs hátterű népesség számos bűncselekménytípus delikvensi körében.

Az amerikai és a nyugat-európai baloldal a társadalmi problémákról való őszinte diskurzus helyett permanens módon, öngyilkos jellegű kampányt folytat a rendőrség ellen. A nyugati baloldal demagógiája, veszélyes populizmusa most részben abban merül ki, hogy egyes polgármesterek jelentős költségvetési tételeket vonnának el a helyi (városi, települési) rendőrségektől, és azt szociális programokra irányítanák át.

Amerikában Joe Biden demokrata elnökjelölt is kihívás elé került, hiszen most kezelnie kell a Demokrata Párt szélsőbaloldali szárnyát is, és arról meggyőznie őket, hogy a rendőrségek feloszlatása abszurd, nem teljesíthető ötlet. Biden egyes körökben meglepetést is okozva, bejelentette, hogy ő maga nem támogatja a költségvetési elvonásokat a rendőrségtől.

A radikális baloldali magyar párt, a Momentum Mozgalom egyik EP-képviselője, Donáth Anna a George Floyd-eset miatt is felbátorodva egészen addig ment, hogy azt állította: Magyarországon célponttá váltak a romák, ezért – szerinte – fel kell emelni a hangot, és ki kell állni a cigányság mellett. Donáth szerint egyes kormányok politikai hisztériát keltenek, kirekesztően, bűnbakká téve a romákat. Ő az a politikus, aki 2019. december 13-án, a Kossuth téren tartott tüntetésen este 10 órakor meggyújtott egy füstgyertyát, és a rendőrsorfalnak hátat fordítva a magasba tartotta azt, provokálva is a helyszínen lévő rendvédelmet. Később azt állította, hogy minden magyarázat nélkül tartották őt fogva egész éjjel, úgy, hogy még az ügyvédjével sem beszélhetett. A rendőrségi jelentésről is beszámolt a médiának, szerinte még az sem zárható ki, hogy az a bűne, hogy saját magát vetette a földre. Azért is felelőssé tette a magyar közigazgatást, hogy a panaszainak elbírálása „a törvényben meghatározott 35 nap helyett, több mint 50 napig tartott”.

Ugyancsak Donáth Anna az amerikai Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) jelszó mintájára bedobta a hazai köztudatba »A roma élet is számít« szlogent. Ennek egyik motivációja annak elhitetése, hogy a romákkal szemben (akár intézményesített, hatósági) rasszizmus uralkodik Magyarországon. Ehhez kapcsolódik a rendőrség, illetve a közrend elleni akciók motívuma, amely 2018 decembere – a parlamenti ellenzéki erőszak nyomán eszkalálódott eseményhullámok – óta érezhetően, fenyegetően jelen van a közéletben.

2018 decemberében, az Országgyűlés előtti Kossuth téren az egyre agresszívebb tüntetők provokálták a rendőröket, tojást és sörösdobozokat is dobálva a biztosítási feladatokra kivezényelt rendőrök felé. A rendőrparancsnok a beosztott állomány testi épségének védelme érdekében volt kénytelen elrendelni a védőfelszerelés használatát, ennek ellenére négy rendőr is megsérült az eseményen.

Amerikában a rendőrök nem akarnak konfrontálódni erőszakos bűnözőkkel, ráadásul a balliberális médiában is gyorsan terjedő hírek szerint egyes amerikai városok rendőrállományától százával, ezrével akarnak leszerelni. A magyarországi helyzet egyelőre még nem tart itt, de könnyen fajulhatna a helyzet idáig is, mivel a nemzetközi baloldal láthatólag magáévá tette Saul Alinsky azon alapelvét, amely szerint „az egyetlen lehetséges eszköz” magától értetődően erkölcsösnek minősül – abban az esetben, ha „jó ügyet” szolgál. Alinsky szerint „ember csak tisztességes célokkal küzdhet a mocskosak ellen”, a különböző eszközök használata pedig megengedett.

A baloldal bármire képes akár annak árán is, hogy a remélt politika haszon eléréséhez alkalmazott eszközök révén feszültséget kelt, és megbontja a rendet a társadalomban, ami szélsőséges esetben akár polgárháborús állapotokhoz is vezethet, egy rendkívül felelőtlen – a hit, a nyugalom, a jó közérzet békés vizét antimorális hullámokkal csapdosó – politizálás kiteljesedése révén.

Feszültségkeltés és politikai zavarkeltés - a TASZ „Tiltakozz” webes platformja veszélyes a rend és biztonság szempontjából

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű, magát emberi jogi jogvédőként meghatározó, külföldi magánszemélyek és alapítványok által jelentős részben támogatott civil szervezet „Tiltakozz” néven új webes platformot hívozz idén életre annak érdekében, hogy a közéleti demonstrációk, tüntetések szervezőit és résztvevőit „jogaikról és kötelességeikről” tájékoztassa.

A tájékoztatás egyes pontokon igyekszik úgy ismertetni a hazai gyülekezési jog hatályos szabályozását, mint ha az, illetve adott esetben a közreműködő hatóságok (például rendőrség) inkább nehezíteni próbálnák a tüntetni vágyók aktivitását, például a magánterületen tartandó demonstrációk kapcsán.

Ez annak fényében szakmailag is különös, hogy a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény több tekintetben inkább átláthatóbbá, rugalmasabbá tette mind a polgárok, mind a hatóságok számára is a szabályozást. Ez csak egyes pontokon jelentett célszerű szigorítást: például tüntetést meghirdetni az új szabályok értelmében nem lehet addig, amíg a rendezvényt be nem jelentetik a rendőrségnek – ennek elmulasztása esetén szabálysértést követnek el a szervezők. Ennek lényege, hogy a demonstrálni kívánók, a szervezők számára is követhetőbbé, átláthatóbbá válhat a szervezni kívánt esemény jogszerű jellege.

A TASZ anyaga nem kívánja úgy interpretálni (kommunikálni), de a szabályozás enged kivételt is a bejelentési kötelezettség kapcsán, így az egyes közéleti ügyekre, kérdésekre sürgősen reagáló és magától, spontán létrejövő eseményeket nem szükséges bejelenteni. Például a közfelháborodást kiváltó közéleti történésekre vagy politikusi lépésekre, megnyilvánulásokra válaszként bármikor kifejezhető ellenvélemény, elégedetlenség.

A TASZ tájékoztató propagandaanyagának egy része a speciális gyűlésekre vonatkozik, amely kategóriába az útlezárások, a forgalomlassító demonstrációk, a „hosszú gyűlések” és a villámcsődület (flashmob) tartoznak. A kérdezz-felelek formában megírt tájékoztató szerint van rá lehetőség, hogy a tüntetők megbénítsák a forgalmat.

A hatóságok ezzel szemben – a törvény szerint – okkal hivatkozhatnak arra, hogy a gyűlés adott esetben a közrendet vagy közbiztonságot közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmét eredményezi. Ez legfeljebb bizonyos kisebb megmozdulások kapcsán – és kezdő szervezők esetében – jelenthet akadályt, ugyanis a rendőrség előírhat olyan feltételeket, amelyek szükségesek a gyűlések lebonyolításához (például technikai háttér hiánya lehetséges egyes tüntetéseknél, diákmegmozdulásoknál).

A TASZ korábbi anyagaiban is nehezen kiszámíthatónak sugallja a mostani jogalkalmazói gyakorlatot, pedig az új gyülekezési törvény még nagyobb transzparenciát biztosít, így például a tiltó határozatokat jogszabályilag publikálhatóvá tette.

A Büntető törvénykönyvvel (Btk.) összhangban változó szabálysértési törvény alapján azonban visszaél a gyülekezési joggal, aki nem közterületre, az ingatlantulajdonos hozzájárulása nélkül szervez gyűlést. A TASZ a magánterületen történő tüntetésekre is eligazítást adott új oldalán, ismertetve a jogi kiskapukat, még ha megemlítik is, hogy a szervezőnek engedélyt kell kérnie a tulajdonostól, akinek az ingatlanát tüntetésre akarják használni.

A magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvényt éppen azért hozta a kormány, hogy világossá tegye a társadalom számára: mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását tiszteletben tartsák. Akit a magánélethez való jogában megsértenek, követelheti egyebek mellett a jogsértés bírósági megállapítását.

A TASZ anyagával a fő probléma az, hogy inkább feszültséget, politikai nyugtalanságot kíván szítani, és az ilyen tájékoztató anyagok (és hasonló kampányok) hosszú távon a társadalmi normarend sérüléséhez vezethetnek.

A bátorított, politikai cselekvésekre ösztönözni kívánt polgároknak tartaniuk kell magukat a törvényekhez, így semmilyen jogi kiskapu nem jár azoknak, akik szervezőként megakadályozzák a rendőrség jelenlétét vagy megtiltott gyűlésen vesznek részt, esetleg újságírókat zárnak ki egy tüntetésről, szervezőként nem hozzák nyilvánosságra a nevüket, nem indokolható módon bejelentés nélkül szerveznek gyűlést.

A TASZ és más szervezetek „tájékoztató” kampányai azért is veszélyesek, mert olyan társadalmi folyamatokat indíthatnak el, amely hosszú távon akár a köznyugalom elleni bűncselekmények, például a rendbontás vagy önbíráskodás térnyeréséhez vezethetnek. Ez pedig az alkotmányos rend alapjainak a lebontását is előre vetítheti.