Sorosék hálójában a baloldali önkormányzatok


Régóta ismert, hogy a hazánkban működő, döntő részben külföldről finanszírozott NGO-k aktív politikai színezetű tevékenységet folytatnak, és keresik a kapcsolatot az eszméikkel szimpatizáló balliberális politikusokkal. Miután a 2019-es önkormányzati választások eredményeként egyes települések irányítását a baloldal vette át, érdemes górcső alá venni az említett szervezetek térnyerését az önkormányzati szférában.


Kiindulópontként ki kell emelni, hogy a DK-s Niedermüller Péter vezetése alatt álló erzsébetvárosi önkormányzat közel 6 millió forintos értékben kötött megbízási szerződést a külföldi forrásokból bőkezűen finanszírozott Transparency Internationallel a belső szabályzatok felülvizsgálata céljából. Ezzel párhuzamosan Pikó András, a VIII. kerület polgármestere – a képviselőtestület mellőzésével – döntött arról, hogy az önkormányzat az Open Society Foundations által támogatott Rosa Parks Alapítvánnyal és a Partners Hungary Alapítvánnyal közösen óvodafejlesztési támogatásra nyújt be uniós pályázatot, melynek forrásai viszont végül nem a kerületi óvodákhoz, hanem  a két NGO-hoz érkeztek. E fejlemények alapján két fontos következtetés szűrhető le. Egyrészt Gyurcsány Ferenc és szövetségesei leplezetlenül a részükről partnerként kezelt politikai lobbiszervezetek kifizetőhelyeként tekintenek az általuk irányított településekre, amely a közpénzekkel való felelős gazdálkodás követelményével nehezen összeegyeztethető. Másrészt nem szabad elfelejtenünk, hogy a balliberális vezetésű önkormányzatok sorozatos megszorító intézkedéseket eszközölnek (Niedermüller többek között a kerületi óvodapedagógusoknak nyújtott Erzsébetváros-pótlékot szüntette meg, míg Pikó András a 13. havi juttatást vonta meg a józsefvárosi szociális és egészségügyi dolgozóktól), melyek tükrében megkérdőjelezhető a szóban forgó NGO-k számára történő forrásjuttatás létjogosultsága. Feltehető a kérdés továbbá, hogy a baloldal szemében vajon miért élvez elsőbbséget a Soros-szervezetek finanszírozásához való hozzájárulás a választópolgárok illetve a közérdek képviseletével szemben?

Nem újkeletű jelenség azonban, hogy a helyi baloldali döntéshozók az amerikai üzletember NGO-hálózatának fókuszába kerültek: a Transparency International – a K-Monitorral, valamint az Átlátszó.hu-val karöltve – már 2014-ben programot indított az önkormányzatok átláthatóságáért. A kezdeményezés folytatódott 2019-ben, amikor is a programhoz csatlakozók közül 14 – túlnyomórészt balliberális – polgármester-jelölt és Karácsony Gergely mandátumot szerzett. A szakmai szempontok mellőzését és a politikai motivációk elsődlegességét jelzi, hogy egyebek mellett az átlátható költségvetési gazdálkodás megteremtését, továbbá a döntéshozók elszámoltathatóságát hangoztató javaslatcsomaghoz Gajda Péternek, a korrupciós botrányoktól hangos kispesti önkormányzat szocialista polgármesterének csatlakozását sem kifogásolták. Ennek tükrében kevésbé meglepő, hogy az újbudai polgármester, a DK-s László Imre a Transparency International kuratóriumi elnökét, Nagy Zoltánt átláthatatlan, mindössze 5 napos határidővel rendelkező pályázati eljárás keretében nevezte ki a kerület átláthatósági biztosának. Érdekesség, hogy Nagy megbízási szerződése nem nyilvános, ebből fakadóan pontos – közpénzből finanszírozott – fizetése sem ismert, valamint sem Újbuda vezetése, sem a Demokratikus Koalíció nem volt hajlandó felvilágosítást adni a kérdésben. Ezek alapján feltételezhető, hogy az átláthatóság megteremtésének hangoztatása csupán ürügyként szolgál ahhoz, hogy a baloldali politikai erők az általuk természetes szövetségesnek tekintett NGO-kat, illetve az ezekhez köthető személyeket pozícióhoz, valamint további, a politikai viszonyok befolyásolását szolgáló lehetőségekhez juttassák.

Mindemellett a Soros-szervezetek politikaformálási igényét jelzi, hogy a Közélet Iskolája – melynek társalapítója és kuratóriumi tagja Udvarhelyi Tessza, Pikó András józsefvárosi polgármester bizalmasa – kampányfőnökök képzésére irányuló rendezvényt szervez, melyen többek között támogatói bázis építéséről, önkétesek toborzásáról és irányításáról, valamint kommunikációs stratégiákról tervezik okítani a résztvevőket. A Közélet Iskolája jelentős beágyazottsággal rendelkezik a balliberális eszméket képviselő nem kormányzati szervezetek világában, támogatói között feltűnik az Open Society Foundations éppúgy, mint a Norvég Civil Támogatási Alap, a Rockefeller Brothers Fund, a Rosa Luxemburg Stiftung, valamint a német szociáldemokraták pártalapítványa, a Friedrich Ebert Stiftung. Nehezen vitatható, hogy az amerikai tőzsdespekuláns által támogatott NGO-k az erőforrásaik egy részét – a 2022-es országgyűlési választásokra való felkészítés jegyében – a nemzeti kormány megbuktatására kívánják fordítani.

Ugyancsak figyelemre méltó a „Civilizáció Koalíció” nevet viselő NGO-tömörülés kezdeményezése. E formáció (melynek tagjai egyebek mellett a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország és az Ökotárs Alapítvány) Karácsony Gergely részére készített egy javaslatcsomagot 2019 novemberében, amely a fővárosi vezetés és a civil szféra közötti szorosabb együttműködést célozza. Az említett dokumentum javaslatot tesz egy függetlenített „budapesti ombudsman” kijelölésére, amely a szóban forgó külföldről finanszírozott lobbiszervezetek javaslatainak érvényesülését monitorozná, és intézkedéseket is kezdeményezhetne azok be nem tartása esetén. A javaslat továbbá felveti annak lehetőségét, hogy kihasználatlan ingatlanok igénybevételével olyan közösségi terek kerüljenek kialakításra, amelyek „fizikailag is lehetőséget adnak a közös gondolkodásra”. Érdekesség, hogy Karácsony Gergely főpolgármester és Kerpel-Fronius Gábor alpolgármester nyitottnak mutatkozott az együttműködésre irányuló ötletek megvalósítására.

E javaslatok azonban több szempontból is aggályosnak tekinthetők. Egyfelől fennáll a veszélye annak, hogy az említett NGO-k a szakmaiság és civilség leple alatt valójában a nyílt társadalom – mint politikai természetű koncepció – érvényesülését kívánják elősegíteni, melynek magvalósításához a választópolgárok részéről nem rendelkeznek felhatalmazással. A szakmai álarcba bújtatott politizálás szándékát Észak-Macedónia esete is bizonyítja. A balkáni országban a 2016-os választások előtt Soros György szociáldemokrata szövetségesei a médiahatóság feletti kontroll átadására tettek javaslatot a spekulánshoz köthető szervezetek részére. A voksolást követően felálló sajtószabályozó testület (melyben a helyi baloldal által jelölt és korábban Soros-NGO-k berkeiben tevékenykedő személyek kerültek többségbe) a konzervatív médiumok politikai alapú szankcionálásába kezdett.

Másrészt problémát jelenthet, hogy az előterjesztéseik teljesülése esetén a Civilizáció Koalíció tagjai – a külföldi (adott esetben tengerentúli) finanszírozóik valószínűsíthető szándékai szerint – a nemzeti érdekektől és a magyar társadalom igényeitől távol álló célkitűzések hatékonyabb realizálására kapnának lehetőséget. Ezen felül a szóban forgó szervezetek intézményesülése a politikai döntéshozatal szférájában (a budapesti ombudsman és a közösen használt ingatlanok révén) alapjaiban kérdőjelezné meg a politika és a civil szektor szükséges szétválasztásának alapelvét. Ez utóbbi tekintetében szintén aggályos a Főpolgármesteri Hivatal által tervezett klímaügyi közösségi gyűlés, amely a DemNet Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány részvételével és koordinációjával kerül lebonyolításra a jövőben. Az említett alapítványt 2018-ban több mint 11 ezer dollárral támogatta az Open Society Foundations.

Fontos megemlíteni továbbá, hogy a jelek szerint az amerikai milliárdoshoz köthető lobbista szervezetek terjeszkedése nem pusztán az önkormányzatokra, illetve a törvényhozó és végrehajtó hatalmi ág körébe tartozó testületekre terjedhet ki, hanem az igazságszolgáltatás szerveire is. 2016-ban a Nyílt Társadalom Alapítványok 1,2 millió dollárt fordított az amerikai büntető igazságszolgáltatási rendszer – általuk preferált irányú – reformjára, továbbá Soros György ugyanezen évben 3 millió dollárt költött 7 helyi kerületi ügyész kampányára az USA hat különböző államban (Florida, Illinois, Louisiana, Mississippi, Új-Mexikó és Texas). Ez utóbbi adományok keretében természetesen a vele azonos platformon álló és hasonló büntetőpolitikai célokért küzdő jelölteket támogatta az üzletember. Ezen túlmenően a rendfenntartó szervek sem kerülhették el a tőzsdespekuláns machinációit: Soros pusztán Phoenix városában 2,3 millió dollárt szánt egy olyan helyi sheriff elmozdítására, akit korábban 6 cikluson keresztül választottak meg.

Mindezek fényében kijelenthető, hogy hatalmas tétje lesz a 2022-es országgyűlési voksolásnak: feltételezhető, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal esetleges választási győzelme esetén Soros György szervezetei országos szintre terjesztenék ki a politikai befolyásszerzést célzó manővereiket, amely maga után vonná a nemzeti érdekek háttérbe szorulását, valamint hazánk kiszolgáltatását a külföldi eredetű nyomásgyakorlási kísérleteknek.

 

 

NGO-radar

Az elmúlt időszakban egyre több jel utal arra, hogy a tevékenységüket jelentős részben külföldi forrásokból fedező NGO-k, (non-governmental organizations; nem kormányzati szervezetek) például korábbi tisztán jogvédő funkciójukat háttérbe szorítva egyre nagyobb befolyást kívánnak szerezni a hazai politikai térben. Az Egyesült Államokban a hasonló entitásokat külföldi ügynökszervezetként kezelik, aktivitásukat kiemelten figyelik, tevékenységüket regisztrációhoz kötik. A Századvég Alapítvány elkötelezett a nemzeti szuverenitás, a jogbiztonság és az átláthatóság mellett, amelynek nyomán NGO-radar néven monitoring rendszerben, folyamatosan elemzi a vonatkozó szervezetek magyarországi működését.