Törvénysértő módon működnek a Soros-szervezetek?


A Soros György amerikai üzletember Nyílt Társadalom Alapítványai által is támogatott Magyar Helsinki Bizottság és több más hasonló, külföldről finanszírozott magyarországi szervezet már kezdetben jelezte, hogy nem tesz eleget a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról rendelkező törvényben foglalt regisztrációs kötelezettségének.


E jogszabály célja a külföldről finanszírozott civil szervezetek átláthatóságának a megteremtése, és bár a Magyar Helsinki Bizottság - más itthoni szervezetekkel együtt - érintettnek minősül, mégsem szerepel a külföldről finanszírozott civilek listáján a Civil Információs Portálon. Pedig a szervezet 2018-as pénzügyi beszámolójából egyértelműen kiderül, hogy a közel 500 millió forintos éves bevételének jelentős részét külföldi szervezetektől kapta.
Ehhez a militáns viselkedéshez az érintett szervezetek magas uniós szintről is politikai támogatást kaptak. Ennek alapvető oka, hogy egyes NGO-k (pl. a Helsinki Bizottság) legalább akkora – sőt több esetben nagyobb – nemzetközi befolyással rendelkeznek, mint bizonyos nemzetállamok vagy nyíltan és vállaltan politikai szervezetek, hiszen magukat civilnek és függetlennek feltüntetve kerülhetnek a politikai szervezetekkel szemben helyzeti előnybe.
2018 januárjában összesen tizennégy civil szervezet közösen kérte a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát, hogy az állapítsa meg: a külföldi támogatásokról rendelkező „civilellenes” törvény sérti e szervezetek alapvető jogait. Panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz is ugyanezen törvény – szerintük a civil szervezeteket „megbélyegző” jogszabály – miatt.
A jogszabállyal szembehelyezkedő magatartásukhoz az érintett szervezetek uniós szintről is politikai támogatást kaptak. Az Európai Bizottság 2017 októberében –már a kötelezettségszegési eljárás második lépéseként – Magyarországgal szemben indokolással ellátott véleményt adott ki a szóban forgó törvény miatt, és decemberben keresetet is indított hazánkkal szemben az Európai Unió Bíróságán. Az Európai Bizottság részéről az ügy azért is kaphatott politikai színezetet, mivel az elmúlt években nyújtott EU-támogatások révén (pl. a migráció kapcsán) maga is összefonódott az érintett szervezetek jelentős részével. Ez annak gyanúját is fölvetheti, hogy ezek az NGO-k bennfentes információkhoz juthattak különböző csatornákon keresztül.
A kifogásolt törvény rendelkezik az átláthatósági követelmények megszegésének következményeiről is. Ennek értelmében az ügyész legfeljebb két alkalommal felhívja az értintett szervezetet a törvényi kötelezettségek teljesítésére, majd ezek eredménytelensége esetén bírság kiszabását kezdeményezi a nyilvántartó bíróságnál. Az ügyész e tevékenysége során a civil törvény, valamint a civil nyilvántartási törvény szabályainak megfelelő alkalmazásával, az arányosság követelményét szem előtt tartva jár el.
Ezen felül az ügyész a civil törvény alapján törvényességi ellenőrzést is gyakorol a szervezetek felett, amely a belső működésükre (például a meghozott döntéseikre) is kiterjed. A jogszabály által megfogalmazott legfontosabb követelmény, hogy az érintett szervezetek tevékenységének és működésének összhangban kell lennie a törvényekkel.
A törvényben előírt kötelezettségek szándékos figyelmen kívül hagyásával az érintett szervezetek éppen a jogbiztonságot és a polgároknak a civil szféra társadalmi átláthatóságába vetett hitét ássák alá.

A teljes elemzés a itt érhető el.

Budapest, 2020. január 15.

                                                                                                                                                                                          Századvég Alapítvány