NGO-RADAR


Az elmúlt időszakban egyre több jel utal arra, hogy a tevékenységüket jelentős részben külföldi forrásokból fedező NGO-k, (non-governmental organizations; nemkormányzati szervezetek) például korábbi tisztán jogvédő funkciójukat háttérbe szorítva egyre nagyobb befolyást kívánnak szerezni a hazai politikai térben. Az Egyesült Államokban a hasonló entitásokat külföldi ügynökszervezetként kezelik, aktivitásukat kiemelten figyelik, tevékenységüket regisztrációhoz kötik. A Századvég Alapítvány elkötelezett a nemzeti szuverenitás, a jogbiztonság és az átláthatóság mellett, amelynek nyomán NGO-radar néven monitoring rendszerben, folyamatosan elemzi a vonatkozó szervezetek magyarországi működését.


Ellenzéki trükk: a civilség látszatával épülne ki önkormányzati hálózatosodás Magyarországon a migráció elősegítése érdekében

A Századvég Alapítvány 2017-ben tanulmányt készített az NGO-k (non-governmental organization; nem kormányzati szervezet) befolyásszerzési technikáiról és az ezekkel kapcsolatos aggályokról. Az elemzés felhívta a figyelmet arra is, hogy a tevékenységüket jelentős részben külföldi forrásokból fedező NGO-kat a hazai közéletben pontatlanul civil szervezetként aposztrofálják, azonban működésük jellege hangsúlyosan eltér a több tízezer hazai finanszírozású civil szervezetétől.

Az MSZP-szavazók többsége nem ért egyet azzal a politikával, amit Frans Timmermans képvisel

Az Európai Bizottság első alelnöke magyarországi látogatásával teljesen felesleges köröket fut, hiszen még a magyar baloldali szavazók is elutasítják azt a bevándorlás- és kvótapárti politikát, amit Timmermans képvisel az európai szocialisták csúcsjelöltjeként a májusban esedékes európai parlamenti választások kampányában.

Politikai alapon elfogult éves jelentést tett közzé a Freedom House – Soros kérdez saját magától egy szakmainak beállított anyagban?

A washingtoni székhelyű nonprofit agytröszt és kutatóintézet, a Freedom House közzétette legfrissebb, a „Szabadság a világban 2019” című éves jelentését a demokrácia, az emberi jogok, valamint a politikai és szabadságjogok globális helyzetéről. A jelentés általános megállapításai mellett földrajzi régiókra is lebontva fejti ki a riportkészítők véleményét a fontosnak ítélt politikai és szabadságjogok aktuális állásáról. A jelentés metodológiai ismertetése szerint 2018. január 1. és 2018. december 31. közötti eseményeket, illetve tendenciákat vettek figyelembe.

Működésben a Soros-terv 2.0

Bajnai Gordon volt magyar miniszterelnök mutatta be itthon néhány nappal ezelőtt azt a tervet, amit a „New Pact for Europe” nevű projekt keretében a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány, a német Bertelsmann Alapítvány, a King Baudouin Alapítvány és a European Policy Centre dolgozott ki 2017 végén a brüsszeli bürokrácia és az európai politikai elit kiválasztott képviselőivel együttműködésben. A projekt új paktumot szorgalmaz az uniós tagállamok (különösen a német-francia tengely) számára az elmúlt évtizedek válságainak (2008-as nagy gazdasági válság, migrációs válság, terrorizmus), azok következményeinek kezelésében, különös tekintettel a migrációra. A Századvég értékelése szerint a javaslat a korábban már megismert Soros-terv egy újabb változata olyan elemekkel, mint migrációs befogadó központok létesítése a közép-, kelet-európai országokban, vagy az önkormányzatok közvetlen ösztönzése a bevándorlók befogadására. A terv mögött álló lobbicsoport az uniós tagállamok állampolgárainak jóváhagyása, népszavazások nélkül érné el az állandó betelepítési és belső áthelyezési (korábban kötelező kvótának nevezett) mechanizmusok kiépítését.

Stroup és Wong: a befolyásossá vált NGO-knak fel kell adniuk eredeti célkitűzéseiket

Sarah S. Stroup és Wendy H. Wong könyvükben rámutatnak, egy NGO minél nagyobb befolyással és hírnévvel rendelkezik, annál nagyobb eséllyel adják fel eredeti célkitűzéseiket és felelnek meg támogatóik elvárásainak. Ez lényegében egy csapdahelyzet, hiszen ha egy NGO nem növekszik megfelelő ütemben, nem lesz képes valós eredményeket elérni. A gyors növekedés viszont kikezdi a szervezet integritását: egyre több olyan ügyet kell felvállalniuk, amelyek nem tartoztak eredeti céljaik közé.

A többség kritikus Soros György szervezeteivel szemben

A magyarok döntő többsége károsnak tartja Soros György magyarországi szervezeteinek tevékenységét és a milliárdos üzletemberről is rossz véleménnyel van – derült ki a Századvég Alapítvány friss közvélemény-kutatásából. A többség szerint a felsőoktatási törvény módosításának célja nem a CEU bezárása.

Az NGO-k mint politikai szereplők

A Századvég Alapítvány tanulmányt készített az NGO-k (non-governmental organization; nemkormányzati szervezetek) befolyásszerzési technikáiról és az ezekkel kapcsolatos aggályokról. A tevékenységüket jelentős részben külföldi forrásokból fedező NGO-kat a hazai közéletben pontatlanul civil szervezetként aposztrofálják, azonban működésük jellege hangsúlyosan eltér a többtízezer hazai finanszírozású civil szervezetétől. Ilyen – külföldi forrásból gazdálkodó – NGO például az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor vagy az Eötvös Károly Intézet.

A többség nem bízik a külföldi pénzből finanszírozott civil szervezetekben

A lakosság többsége bizalmatlan a külföldi finanszírozású civil szervezetekkel szemben, bíznak viszont a hazai civil szervezetekben – derül ki a Századvég friss közvélemény-kutatásából. Egyedül a baloldali szavazók többsége bízik a külföldi forrásokból tevékenykedő szervezetekben, a magukat középen állónak, illetve jobboldalinak vallókra a bizalmatlanság jellemző.

A Soros-jelenség a közvéleményben

Soros György és az általa támogatott, életre hívott politikai szervezetek évtizedek óta meghatározó szerepet játszanak az európai és a hazai közéletben. A Századvég Alapítvány decemberi közvélemény-kutatásának tanúsága szerint azonban az amerikai milliárdos kifejezetten népszerűtlen Magyarországon, ahogy a szervezetei által képviselt aktivista, beavatkozó politika is.