Friedman és Fedirka: A víz fontos geopolitikai tényező



Az akadémiai szféra és a média a vízkészletekhez való hozzáférést általában emberi jogi és a klímaváltozás szempontjából tartja fontosnak. Azonban a víz geopolitikai eszközként is értelmezhető. A vízkészletek feletti kontroll, valamint a vízi utakhoz való hozzáférés megmutatja, hogy a víz feletti „uralomnak” geopolitikai szempontból többféle vetülete is van: kereskedelmi, katonai, s ezekkel összefüggésben társadalmi, gazdasági és biztonsági stabilitás. Éppen ezért a víz komoly konfliktusforrás is lehet a különböző országok között, s erre a távoli és közeli múltból is számos példát láthatunk.


George Friedman and Allison Fedirka: Water and Geopolitical Imperatives, Mauldin Economics

A geopolitikai elemzések egyik fontos kiindulópontja, hogy egy ország földrajzi lehetőségeit, vagy éppen korlátait nem szabad alábecsülni. A vízhez való hozzáférés és a vízkészletek feletti kontroll egy ilyen kiemelt kérdésnek számít. Ugyanakkor ez egy stratégai szükségszerűség is. Ha a vízhez való hozzáférésre helyezzük a hangsúlyt, akkor az egyik legkézenfekvőbb kérdés a tengerekhez, óceánokhoz való hozzáférés. Ez lehetővé teszi a hajózást, amely megnyitja az utat a kereskedelem előtt, de ugyanúgy a befolyás kiterjesztésére is lehetőséget kínál, így beszélhetünk a hadiflották birtoklásának, illetve fejlesztésének kérdéséről.

A víz stratégiai jelentősége

A történelemben több példát is találunk arra, hogy e stratégiai lehetőség miatt alakultak ki konfliktusok, háborúk. A szerzők szerint ilyen volt az 1879 és 1883 közötti csendes-óceáni háború, amely az óceánhoz való hozzáférésről szólt, vagy a közelmúltban a krími orosz invázió is.

A tengeri, óceáni kikötőkhöz és útvonalakhoz hasonlóan a folyók vízi útvonalai is kiváló, ráadásul olcsó szállítási lehetőséget biztosítanak a kereskedelem számára. Erre az alábbiakban láthatunk a szerzők által bemutatásra és kiemelésre érdemesnek tartott nemzetközi példákat. 

A Mississippi

A világon az egyik legfontosabb ilyen stratégiai útvonal az egyesült államokbeli Mississippi folyórendszer. Két nagy (Ohio és Missouri), valamint több más kisebb folyó is a Mississippibe torkollik. Ennek a folyórendszernek a vége a Mexikói-öbölben van, ami a gyakorlatban egy nagyon hosszú és rentábilis kereskedelmi, szállítási útvonalat jelent - az óceánon át akár egészen Európáig. Az Egyesült Államok annak érdekében szerzett területeket az öbölt körülvevő régióban, hogy biztosítsa ezt az útvonalat. Olyannyira, hogy még egy puffer zónát is létrehozott azért, hogy az útvonal biztonságban legyen.

A Nílus

A folyók ugyanakkor az államok közötti kapcsolatokban is fontos geopolitikai jelentőséggel bírhatnak. A szerzők szerint ilyen a Nílus folyó is, amely a sivatagi klímájú Egyiptom számára óriási jelentőséggel bír – elsősorban mezőgazdasági szempontból. A Nílus vízének hatvan százaléka Etiópiából ered. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden beavatkozás Egyiptomra is hatással van, ami miatt különösen érzékeny kérdésnek számít a folyó vízminősége és szabályozása. A szerzők arra emlékeztetnek, hogy az 1870-es években volt már háború a térségben a folyó miatt. 

Szíriai konfliktus

Friedman és Fedirka Szíria példáján mutatják be, hogy a vízhiány közvetett módon konfliktusokat eredményezhet: a 2000 és 2010 között tapasztalt aszályok a mezőgazdaság és állattenyésztés terén komoly károkat okoztak, amely így jelentős ellátási problémákhoz vezetett. Később az Iszlám Állam több ilyen aszály által sújtott terület felett is átvette az irányítást.

Mindemellett a szerzők megjegyzik, hogy egy ENSZ által a közelmúltban készített tanulmány rámutatott a vízhiány miatt kialakuló társadalmi és gazdasági instabilitás, és az ennek következtében közvetett módon megjelenő, majd megerősödő erőszak összefüggés-rendszerére. 

Összegzés

A szerzők által felvonultatott példák rámutatnak a víz geopolitikai jelentőségére, amelynek hatása rendkívül széles skálán értelmezhető: a kereskedelmi előnyökből származó gazdasági fejlődéstől egészen a szélsőséges gazdasági és politikai instabilitást eredményező országon belüli vagy akár országok közötti konfliktusforrásokig.