Patrick J. Deneen: Végnapjait éli a liberalizmus


Patrick J. Deneen szerint az elmúlt 400 év legjobban teljesítő ideológiája a liberalizmus volt, ám manapság már csak a végnapjait éli. Kezd atomjaira hullni, mivel saját természeténél fogva olyan környezetet teremtett, amely részben saját feltételeit számolja fel. A professzor úgy véli, hogy a liberalizmus alkonya már nemcsak teoretikusan létezik az Amerikai Egyesült Államokban, hanem a napi gyakorlatban is tapasztalható a liberalizmushoz kapcsolható elvek, alaptételek darabokra hullása.


Patrick J. Deneen: Why Liberalism Failed, Yale University Press, New Haven, 2018

Patrick J. Deneen, a Notre Dame Egyetemen oktató politikatudományok professzora arra figyelmeztet könyvében, hogy a liberalizmus elbukott. Elbukott, mert az alapvető értékei és vezérelvei olyan ellentétes és visszafordíthatatlan változásokat generáltak a társadalomban, amelyek gyökeresen átalakították a politikai és a gazdasági viszonyokat, a technológiát és tudományt, továbbá a társas kapcsolatokba is teljes mértékben belefolytak. A liberalizmus egy homogenizált, sztenderdekre épülő, elszemélytelenedett amerikai társadalmat hozott létre, ahol a végső cél az egyéni elképzelések és érdekek érvényesítése.

Társadalmi paradoxon

Az író négy témakörre építi fel érvelési struktúráját, amelyből az első a társadalmi paradoxon. Érdekességként veti fel, hogy a liberalizmus legfőbb célja az egyének liberalizációja, a saját vágyak elérése és az önmegvalósítás. Ezzel ellentétben a felmérések és kutatások azt bizonyították, hogy ebben a rendszerben a legtöbben úgy érzik, hogy nincs elég erejük kontrollálni a saját sorsukat, ezáltal a vezető politikai eliteket és a kormány cselekedeteit sem. Ehhez hozzájárul még a globalizáció is, amely óriási egyenlőtlenségeket teremt az a társadalmakban, ami szintén feszültséget okoz az egyénben.

A fent említett egyenlőtlenség pedig a hosszan tartó beágyazódás miatt generációkról generációkra száll, s a kitörési esély szinte lehetetlen. Ez megmutatkozik abban is, hogy az elit egyetemekre jelentős vagyon nélkül nem lehet bejutni, amely még jobban ráerősít a nyertes-vesztes toposzra. A társadalmi változások kategóriájában a kultúra elvesztésére is felhívja a figyelmet a professzor. Jelzi, hogy a liberalizmus egyfajta „antikultúrát” hozott létre, mivel a tradicionális értékek és hagyományok háttérbe szorulásával új nemzeti „ünnepnapok” nyertek teret, mint például a Black Friday, a materializált és fogyasztó-orientált modern társadalom lenyomata. A társas viszonyok legújabb dimenziója a közösségi média és az internet világa, ami szintén negatív hatással van a kapcsolatok alakulására. Ez az elszemélytelenedés képes közösségeket és szociális készségeket tönkretenni, továbbá még jobban ráerősít a konzumerizmus, a hedonizmus és a rövid távú gondolkodás elveire.

Politikai színtér

Deneen szerint az efféle társadalmi átalakulás oda vezetett, hogy a túlzott individualizmus csak egy statikus, megfigyelő államot kívánt. Egy olyan államot, amelynek az a fő feladata, hogy állampolgárai számára biztosítsa a személyes szabadsághoz köthető összes jogot, illetve csak egyfajta eszközként létezzen, amely a kereskedelmet, a termelést és a mobilitást irányítja. Ez az igény azonban olyan messzire lökte az egyénektől a vezető politikai elitet, s magukat az állam vezetőit is, hogy szinte elérhetetlenné váltak. A kultúra, tradíciók, stabilitás és értékek biztosítása helyett csak egy jogi és gazdasági keretként működő láthatatlan szereplővé vált az állam, amely csupán egyfajta mediátorként szolgálja ki lakosait.

Gazdasági viszonyok átalakulása

A demokrácia túlzott terjedése, a néptől eredő kontroll hiányérzete, az individualizálódás folyamata és a globalizálódó világ felerősítette az országhatárokon átnyúló társadalmi és kereskedelmi versenyt, s a kompetitív légkör egyre nagyobb rést ütött az egyes szociális státuszok között. A folyamatos versengés fenntartja a nemzetközi környezetben a feszültséget, továbbá globális méretű gazdasági összeomlásokhoz is vezethet (pl. gazdasági világválság). A radikális individualizmus és autonómia mikroközösségekre bontja le az Egyesült Államok gazdasági szereplőit, s magát az egész társadalmat is. A túlzott liberalizmus kitermeli a gazdasági verseny győzteseit és veszteseit is egyaránt, akik között szinte átugorhatatlan szakadékok keletkeznek és szilárdulnak meg.

Jövőkép és alternatívák

Patrick J. Deneen úgy látja, hogy a liberalizmus a végnapjaihoz érkezett, s manapság már csak a korábbi rendszerek és ideológiák negatív tendenciáit másolja le. A liberalizmusból fakadó végeredmény kettős. Egyrészt olyan társadalmi, politikai és gazdasági kríziseket fog előidézni a jövőben, amilyeneket az amerikai társadalom még nem látott, illetve annyira el fogja mélyíteni az uralkodó problémákat, hogy egyre nehezebb lesz megoldásokat találni az újra és újra felbukkanó nehézségekre. A professzor úgy véli, hogy e tényezők miatt a liberalizmus is elérkezett az alkonyához, s Fukuyama teóriájára reflektálva kifejti, hogy végül ez az ideológia is ugyanúgy el fog bukni, mint a fasizmus és a kommunizmus. A liberalizmust tehát saját alapelveinek következményei fogják felőrölni, s a jövőre nézve a következőket tanácsolja az író: az ideológiák korán túllépve egy közösségi gondolkodásra lenne szükséges, amelyben a jó gyakorlatok, a kultúra újrafelfedezése, a mikroközösségre való támaszkodás tölti be a vezető szerepet, ahol az állam erős, karakteres, jogi lábakon álló, dinamikus aktorként funkcionál.