SZÁZADVÉG ÖTLETMŰHELY



„Se magamat, sem az olvasót nem fárasztom annak részletes meghatározásával, hogy voltaképpen mi is a művészi ötlet. A neve értelmezi is. Ahogy a természetben két felhő találkozása, amiből villám csap ki, a mindennapi életben az acélnak kovakőre koccanása, ami szikrát ugrat, akként a művészetben is látszólag össze nem tartozó minőségek ütközése, pólusok érintkezése, melyből egy előre nem látott jelenség ugrik elő. Ez a jelenség akkor kap polgárjogot a művészet világában, ha a bennünket ért meglepetés tovább működik tudatunkban, hatással van ránk, tehát tágasabb térben érvényesül, mint az ötlet maga.”

(Örkény István: Az ötlet szerepe korunk művészetében)

 

A fenti idézet az ötlet hatásmechanizmusának zseniális leírása. Az ötlet azonban nem csak a művészeti alkotás kiindulópontja. A politikától a gazdaságon át, egészen a jogtudományig, valamennyi társadalomtudományi területen ez az egyetlen formula, amely teremtő erővel bír. Jelen felülettel célunk: ötletet keresni, gondolatokat találni és vitákat bemutatni, olyanokat, amelyek itthon kevéssé részei a közbeszédnek, amelyek újszerű megközelítéseket alkalmaznak, amelyek gordiuszi csomókat vágnak át, és mindenekelőtt amelyek segítenek eligazodni a világ körülöttünk zajló eseményeiben. Minden pátosz nélkül – nem elégszünk meg az elénk táruló kínálattal, keressük a villámokat és a szikrákat!

Kérjük, tartsanak velünk!

Orbán Balázs
kutatási igazgató


Francis Fukuyama: Politikai rend és politikai hanyatlás – 4. rész

Francis Fukuyama Politikai rend és politikai hanyatlás című könyvében a sikeres és hatékony államok kialakulásának feltételeit vizsgálja. A Századvég Ötletműhely korábbi bejegyzéseiben – 1. rész, 2. rész, 3. rész –ismertette a szerző könyvének politikai fejlődésre, a nemzetközi intézmények szerepére, és a demokrácia terjedésének módjaira vonatkozó részét. A könyv utolsó fejezetében a neves szerző a „politikai hanyatlás” folyamatát és esélyeit fejtegeti.

Chile és a neoliberális csapda

Egy chilei közgazdász professzor könyvében a chilei gazdasági csodáról kialakult egyoldalúan pozitív kép kritikáját fogalmazza meg. Elismeri, hogy az ország gazdasági mutatói sokat javultak, aminek köszönhetően Chile 2010-ben az OECD tagország is lett.

Francis Fukuyama: Politikai rend és politikai hanyatlás – 3. rész

A Századvég Ötletműhely korábbi bejegyzéseiben ismertette Francis Fukuyama „Politikai rend és politikai hanyatlás” c. művének első két részét. Az első részben a szerző a modernizáció, az állami berendezkedés fejlődése és a demokrácia elterjedése közötti összefüggéseket vizsgálta. Elsősorban arra kereste a választ, milyen kihívásokkal kellett megküzdeniük a XIX. századi nyugat-európai és észak-amerikai országoknak, hogyan sikerült kiépíteniük a demokrácia intézményeit és lerakniuk a versenyképes modern állam alapjait.

Francis Fukuyama: Politikai rend és politikai hanyatlás – 2. rész

A Századvég Ötletműhely korábban ismertette Francis Fukuyama a „Politikai rend és politikai hanyatlás” c. könyvének első részét, amelyben a politikai gondolkodó azt vizsgálta, milyen fejlődési úton jutottak el a nyugati államok a sikeres és hatékony állam kiépítéséhez, illetve milyen buktatókkal kellett szembenézniük ezen az úton.

Vita Ukrajnáról – a kutatók nem tudják eldönteni, ki a felelős

Harsány vita alakult ki a Foreign Affairs nemzetközi politikai folyóirat hasábjain, amelyet a Századvég Ötletműhely is folyamatosan feldolgoz. John J. Mearsheimer vitaindító cikkében a nyugati hatalmak felelősségét vetetette fel az ukrán válsággal kapcsolatban. Válaszul Michael McFaul és Stephen Sestanovich élesen kritizálták Mearsheimer állításait, és a realista politikai elemzés korlátaira hívták fel a figyelmet. Az írásos pengeváltás után több kutató is tollat ragadott, hogy kifejtse véleményét a témában. Emellett John J. Mearsheimer is reagált az ellene felhozott kritikákra. A kutatók többsége Mearsheimer ellen foglalt állást, azonban sokan akadtak olyanok is, akik egyetértettek vele. Válaszában Mearsheimer továbbra is a nyugati befolyási övezet kiterjesztését nevezi meg legfőbb oknak. Véleménye szerint Vladimir Putyin joggal gondolhatta, hogy a nyugati hatalmak hosszú távon az ő eltávolítását tűzték ki célul. Magyar szempontból a vita azért rendkívül érdekes, mert jól megmutatja, hogy a régióval összefüggésben hogyan alakulnak az egymással konfrontálódó nagyhatalmi érdekek.

A politikától a tüntetésekig – Alááshatják-e a tiltakozások a demokráciát?

Egy bolgár kutató szerint az utóbbi évek világszerte jelentkező elitellenes tüntetések merőben új elemei a politikai véleménynyilvánítás műfajának. Szerinte a demokrácia egyik alapintézménye, az általános szabad választások rendszere, kiüresedett, mivel egyrészt a megválasztott pártok hamar elveszítik népszerűségüket, másrészt kényszerpályán mozognak: sokszor nem képesek valós alternatívát kínálni a választóknak.

Francis Fukuyama: Politikai rend és politikai hanyatlás – 1. rész

Francis Fukuyama 1992-es, „A történelem vége és az utolsó ember” c. könyvében a hidegháború végeztével a nyugati típusú államberendezkedés győzelmét jósolta. Az akkori könyv a liberális demokráciák mind szélesebb körű elterjedésével számolt, véget vetve a különböző állammodellek közötti versenynek.

A józan ész halála – hogyan fojtogatja a jog az Egyesült Államokat

Egy gyakorló amerikai jogász a modern jogalkotás visszásságait vizsgálta. Szerinte a jogszabályok elkanyarodtak a józan észen és közvélekedésen alapuló gyökerektől, ezért a normaszövegek és a jogalkalmazás átláthatatlanná és bürokratikussá vált. A jogalkotó minden élethelyzetet szabályozni akar, azonban nem tud mit kezdeni az egyedi szituációkkal.

Közép-Kelet Európa – kínai nézőpontból

Egy a közép-kelet európai országokat vizsgáló kínai egyetemi docens tanulmányában számunkra szokatlan nézőpontból mutatja be Kína és Közép-Kelet Európa kapcsolatát. A szerző szerint, bár a szorosabb gazdasági és politikai kapcsolatok mindkét fél érdekét szolgálnák, a régió kommunista múltja és a nyugati intézményeknek való megfelelési kényszer komolyan terheli a kapcsolatokat Kínával. Ezt tovább nehezíti, hogy Kína nem megfelelően használja a soft power eszközét. A kínai gondolkodásban a régióhoz sorolt tizenhat ország a Kínához fűződő viszony szempontjából három nagy csoportba osztható, Magyarország – Bulgária, Románia, Szlovákia és Szerbia mellett – az „alkalmazkodó merkantilisták” táborát gyarapítja.

Folytatódik a kutatók vitája: mégis ki kezdte az ukrán válságot?

Amerikai szakértők és kutatók között éles vita alakult ki John J. Mearsheimer korábbi cikke kapcsán, amelyben a nyugati hatalmak és elsősorban az Egyesült Államok elhibázottnak vélt külpolitikáját okolta az ukrán válságért. Természetesen a felvetés nem maradt válasz nélkül. Számos kutató kritizálta Mearsheimer állításait, rámutatva a realista külpolitikai elemzés határaira.

Nemzetközi politikai teóriák tudományos szemmel – zombiapokalipszis esetén

Egy amerikai kutató arra vállalkozott, hogy a populáris kultúrából ismert zombiapokalipszis jelenségén keresztül mutassa be, miként reagálnának egy elképzelt rendkívüli fenyegetésre a különböző politikai doktrínákat követő államok. Egy lehetséges élőhalott támadás gondolatkísérletként szolgál, amely keretében megérthetők a különböző nemzetközi politikai világnézetek közötti különbségek. A könyv kitűnően modellezi a nemzetközi politikai teóriákat. Vannak, akik az országok egyéni erőfeszítéseit látnák célravezetőnek, mások a közös intézményi fellépésben látnák a probléma megoldását. Egyesek inkább békés eszközökkel próbálnák leszerelni a veszélyeket, de ismert olyan doktrína is, amely a katonai csapásmérést és megsemmisítést támogatja. Bizonyos vélekedések szerint viszont a probléma részleges kezelése, izolálása és a nemzetközi intézmények keretei között tartása is hozhatja meg a kívánt eredményt. Mindenesetre biztos, hogy egy globális kihívásra adott válasz gyakran az államok teljesen legitim, eltérő nemzetközi politikai szerepfelfogásán alapul.

Az intézményi kiüresedés és a gazdasági hanyatlás következménye

Niall Ferguson skót professzor szerint a nyugati világ mára elvesztette versenyképességét. Míg Fukuyama a Szovjetunió bukásakor a nyugati világrend teljes diadaláról ábrándozott, addig alig két évtizeddel később már nagyon más kép fogadhat minket.

Visegrádi négyek: új európai erőközpont

A visegrádi 4-ek 1991 és 2014 közötti tapasztalatainak értékelése fényében javasol egy erősebb, koherensebb V4-es együttműködést Sergiy Gerasymchuk, az egyik legjelentősebb szlovák külpolitikai folyóirat szerzője. Az elmúlt évtizedek alatt a V4 jelentős fejlődésen ment keresztül, hiszen az államok csatlakoztak mind az Európai Unióhoz, mind a NATO-hoz. A 2004-es narancsos forradalomra és az orosz agresszióra még viszonylag lassan és kevésbé egységesebben reagáltak, de a tapasztalatokból tanulva, a 2014-es ukrajnai válság V4-es kezelése lényegesen összehangoltabb volt. A V4 egységesen és gyorsan lépett fel, képviselve mind az EU-s, mind a regionális érdekeket, figyelembe véve a V4-es térség és orosz gazdasági kapcsolatokat is. Egyértelműen látszik, egyfajta új európai hatalmi érdekcsoport van kialakulóban, amely hathatósan léphet fel a nemzetközi politika színpadán. Vannak olyan területek azonban, amelyek erősebb elköteleződést igényelnek a visegrádi országoktól, de a 2016-ra létrejövő V4 harccsoport például ilyen kitörési pont lehet.

Az adótörvények ismerete társadalmilag káros lehet?

Amerikai jogász- és matematikaprofesszor szerint az adózási törvények beható ismerete szolgálhatja ugyan az egyének jólétét és gazdagságát, a társadalom javát azonban már nem feltétlenül. Más törvényekkel ellentétben ugyanis – amelyek általános célja az emberi viselkedés befolyásolása – az adótörvények célja általában az, hogy a lehető legkevésbé befolyásolják az emberek viselkedését, hogy minél többen fizessék be adóikat, nagyobb bevételt generálva a kormányzat számára.

A konzervatívok jogi mozgalmának felemelkedése: harc a jog feletti uralomért

Steven M. Teles, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem docense könyvében a konzervatív jogi mozgalom, a Federalist Society kialakulását és tevékenységét vizsgálja. A Demokrata Párt és különösen annak liberális szárnya már a ’60-as években kiépítette saját jogi hálózatát, amely sikerrel foglalt el pozíciókat az államigazgatásban, a jogalkotásban és a tudományos életben.