A magyarok többsége továbbra is elutasítja az Európán kívülről érkező tömeges, ellenőrizetlen bevándorlást


A magyarok kétharmada (67 százaléka) aggasztónak ítéli a hazánkat célzó illegális bevándorlást, tízből négyen (41 százaléka) pedig kifejezetten súlyos problémának tartják azt. A Századvég Alapítvány közvélemény-kutatásának eredménye megerősíti a korábbi, hasonló tárgyú magyarországi felmérések eredményeit, melyek mind azt mutatják, hogy a magyar társadalom elutasítja a migránsok tömeges, ellenőrizetlen beáramlását.


A megkérdezettek többsége (76 százaléka) összességében arra számít, hogy a következő évtizedben tömegesen érkeznek majd migránsok Afrikából az európai kontinensre. Csupán minden tizedik válaszadó nyilatkozta azt, hogy egyáltalán nem tart ettől. Az afrikai demográfiai robbanás, a gazdasági ellehetetlenülés, a munkahelyek hiánya, a klímaváltozás nyomán romló környezeti feltételek mind abba az irányba mutatnak, hogy a következő években egyre többen dönthetnek úgy a fekete kontinensen, hogy útnak indulnak Európa felé. Erre utal a Gallup 2018 decemberében publikált globális felmérésének eredménye is, mely szerint a szubszaharai régió felnőtt lakosságának harmada elhagyná hazáját, ha erre lehetősége nyílna. De megemlíthető még az észak-afrikai országokban tapasztalt magas munkanélküliség a fiatalok körében, amely szintén stabil migrációs potenciált jelent. Mindezek alapján a magyar társadalom aggályai megalapozottnak tekinthetők.

A közvélemény-kutatás alapján a magyarok mintegy kétharmada (66 százaléka) szerint a legtöbben egyértelműen gazdasági okokból érkeznek az Európai Unióba, és csak tízből hárman (29 százaléka) vélekednek úgy, hogy menedéket keresnek, mert nincsenek biztonságban saját hazájukban. Az elmúlt évek származási országokra vonatkozó statisztikáit vizsgálva kijelenthető, hogy a legtöbben nem üldöztetés elől menekülnek, hanem egyértelműen gazdasági motivációk vezérlik. Ezt tükrözik a különböző tagállami elismerési ráták is, melyek alapján az érkezők többsége semmilyen nemzetközi védelmi státuszban nem részesül a fogadó országokban.

A magyar társadalom reálisan ítéli meg a jelenleg Európát célzó migráció gazdasági következményeit. A válaszadók elsöprő többsége (87 százaléka) szerint az érkezők inkább terhet jelentenek az EU gazdasága számára, és csupán a megkérdezettek 8 százaléka válaszolt úgy, hogy erősítik azt. A különböző tagállami kutatások alapján a 2015 óta érkezettek iskolai végzettsége, nyelvtudása és munkatapasztalata messze elmarad a korábbi várakozásoktól, így foglalkoztathatóságuk rendkívül nehézkesen, lassan halad, és nettó értelemben komoly terhet rónak a nemzeti költségvetésekre, miközben a gazdasági növekedést sem segítik érdemben.

A megkérdezettek döntő többsége (86 százaléka) szerint az EU-t és Magyarországot célzó, a kontinensen kívülről történő bevándorlás inkább a kulturális konfliktusok esélyét növelné, és nem az ország kulturális sokszínűségét (utóbbit csupán a válaszadók 9 százaléka jelölte meg). A döntően muszlim hátterű bevándorlók integrációja az elmúlt évtizedekben komoly problémákat okozott Nyugat-Európában a jelentős kulturális-vallási szakadék nyomán. A marginalizálódás, az alacsonyabb munkaerőpiaci aktivitás, a bevándorlók földrajzi koncentrációja jelentősen megnöveli az esélyét az úgynevezett párhuzamos társadalmak kialakulásának, amelyek rendkívüli kockázatokat (pl. növekvő bűnözés) jelentenek a fogadó országokban.

A társadalom többsége (72 százaléka) összességében elégedett a Magyar Kormány tevékenységével az illegális bevándorlás visszaszorítása kapcsán. A válaszadók közel fele (46 százaléka) kifejezetten támogatóan nyilatkozott, miközben csupán tízből hárman (28 százaléka) fejezték ki valamilyen szintű nemtetszésüket. A válaszarány a szigorú bevándorláspolitika kimagasló támogatottságát mutatja, amely alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a magyarok elutasítják a migránsok tömeges, ellenőrizetlen beáramlását.

A felmérés során arra is kíváncsiak voltunk, hogy az emberek mit gondolnak az EU szakpolitikai lépéseiről. A kapott válaszok összhangban állnak a fent bemutatott eredményekkel: a megkérdezettek 78 százaléka elégedetlen összességében azzal, ahogy az EU az illegális bevándorlást kezeli. A válaszadók mintegy fele (46 százaléka) egyáltalán nem elégedett, miközben mindössze 18 százaléka számolt be arról, hogy valamennyire elégedett az Unió válságkezelési tevékenységével.

A fentiekkel összhangban a magyarok többsége (67 százaléka) úgy véli, hogy a migrációs válságot a kelet-közép-európai országok kezelik jobban, míg a brüsszeli intézkedéseket csupán 21 százaléka tartja célravezetőbbnek. Ezt az magyarázhatja, hogy a tömeges, ellenőrizetlen beáramlást elutasító magyarok szerint az EU politikája sikertelen volt a kontinensen kívülről érkező tömegek megállításában. Ezzel összefüggésben aligha meglepő, hogy egy másik kérdésre adott válaszok szerint az Uniónak hatékonyabban kellene védenie a határokat (93 százaléka vélekedett így), miközben tízből nyolcan (81 százaléka) elutasítják a menedékkérők szétosztását előirányzó, úgynevezett kvótarendszerre vonatkozó tervet.

Módszertan

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2018. december 6-12. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,4 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.


Forrás: Századvég Alapítvány


Forrás: Századvég Alapítvány


Forrás: Századvég Alapítvány


Forrás: Századvég Alapítvány


Forrás: Századvég Alapítvány


Forrás: Századvég Alapítvány


Forrás: Századvég Alapítvány


Forrás: Századvég Alapítvány


Forrás: Századvég Alapítvány