Notre-Dame tanulsága: fontos nekünk a keresztény kultúra


A Notre-Dame párizsi székesegyház tragédiájának esete mutatja igazán, mennyire fontos az európaiak számára a keresztény kultúra, mely civilizációnk talapzatát adja. A szívszorító hírek és képek láttán minden európaiban megmozdultak ezek a fundamentumok.


Függetlenül attól, hogy ki hányadán áll Istennel, és ki hogyan viszonyul a hit és a vallás kérdéséhez, a lángoló Notre-Dame tragikus esete is mutatja, hogy milyen fontos az európaiaknak a keresztény értékek megőrzése: a szolidaritásvállalás, a segítségnyújtás és az egymás melletti kiállás. A tragédia megmozgatta és összehozta az európai közösséget, és rámutatott arra, hogy kontinensünk nem lépett még túl a keresztény kultúrán, sőt, a mai napig féltve őrizzük annak szimbólumait, alkotásait, értékeit, melyek Európa szívét alkotják.

Ezeket az állításokat támasztja alá a Századvég Project28 kutatása is: az európai emberek nagy részének a mai napig fontos a keresztény kultúra megőrzése. A tagállamok állampolgárainak közel 60 százaléka gondolja úgy, hogy meg kell őrizni Európa keresztény kultúráját és hagyományait, és csak 31 százalék gondolja azt, hogy túl kellene lépnünk a keresztény hagyományokon egy világibb kultúra felé. A volt szocialista országok és a V4-ek állampolgárainak kétharmada tartja fontosnak a keresztény kultúra megőrzését, viszont a nyugati alapítók és a 20. századi csatlakozók állampolgárainak csak alig több mint fele gondolja fontosnak a hagyományok megőrzését.

Magyarország európai szinten az élharcosok közé tartozik a keresztény kultúra megvédéséért és megőrzéséért vívott küzdelemben. A magyar emberek csaknem 80 százaléka gondolja úgy, hogy meg kell őrizni a keresztény alapokat és hagyományokat. Magyarország Bulgáriával és Csehországgal együtt a keresztény hagyományok megóvása tekintetében éllovasnak számít az Európai Unióban.

Módszertan: A Századvég a Kantar Millward Brown Hungary Kft-vel közösen telefonos közvélemény-kutatást végzett Európa 35 országában, az Európai Unióban, Ukrajnában és a Nyugat-Balkánon 2019. január 7. és március 31. között. A mintába került 35.028 fő kérdezése CATI-módszerrel zajlott. A közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit a vizsgált országok teljes lakosságának megkérdezése eredményezett volna. Az országonkénti hibahatár +/- 3,2 százalékpont. Az aggregált statisztikákat az országok népességszámával való utólagos súlyozásával korrigáltuk.