Ellenzéki körkép – Megszűnik-e a Jobbik?


Az Országgyűlés őszi ülésszaka előtt állva arra vállalkozunk, hogy számba vegyük a parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki pártok helyzetét. Elsőként az ellenzéki erők közül a legtöbb mandátummal rendelkező Jobbikot elemezzük. 


A Jobbik a 2018-as országgyűlési választáson ismét messze elmaradt kitűzött céljától, a kormányalakítástól. A tiltott pártfinanszírozás miatt kiszabott büntetés következtében ráadásul rendkívül súlyos anyagi helyzetbe került a párt. Mindemellett irányvita, vezetési válság és egy rivális politikai formáció jelentette kihívás is sújtja az egykori nemzeti radikális pártot. A következőkben a Jobbik előtt álló forgatókönyveket vizsgáljuk, illetve elvégezzük az egyes szcenáriók költség-haszon kalkulációját is.

 

Jogi háttér

A párttörvény 2013-as és 2014-es átalakításának egyik kiemelt célja volt a különböző üzleti érdekkörök és külföldi politikai erők befolyásszerzési törekvéseinek teret adó, ellenőrizhetetlen forrásból származó párttámogatások felszámolása, illetve annak biztosítása, hogy a tiltott pártfinanszírozásért az adott párt és annak vezetése valódi felelősséget viseljen. Az Országgyűlés 2013 júniusában fogadta el az országgyűlési képviselők választási kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvényt, amelynek fontos eleme volt a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989-es törvény módosítása is. A 2014. január elsejétől hatályos párttörvény megtiltotta a pártok számára, hogy a jövőben külföldről származó támogatásokat, illetve belföldi jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetektől adományokat fogadjanak el. Az új szabályozás értelmében tehát csak hazai magánszemélyektől lehet adományokat elfogadni, amelyeket 500 ezer forintos összeghatár felett nyilvánossá kell tenni. A törvényjavaslat vitájában a Jobbik vezérszónoka Szabó Gábor pártigazgató volt, aki többször hangsúlyozta, hogy pártja üdvözli és támogatja az új szabályozás célját.

A párttörvény módosításának következő állomásaként a parlament 2014 februárjában fogadta el az országgyűlésről szóló törvény és azzal összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatot. A Lex-SZDSZ néven is emlegetett törvénymódosítás tette lehetővé a pártok felszámolását. Az új szabályok a 2014-ben megválasztott Parlament alakuló ülésétől, azaz 2014. május 6-tól váltak érvényessé.

 

Finanszírozási problémák a Jobbiknál

A külső érdekkörök befolyásának gyanúja a Jobbikot párttá alakulása óta kísérti. Az első években Vona Gáborék elsősorban különböző keleti országokhoz viszonyultak feltűnően szervilis módon – emlékezzünk vissza KGBéla ügyére. Simicska Lajos fellépésével azonban átalakult a párt finanszírozási struktúrája (és ezzel együtt a párt politikai irányvonala és kommunikációja is). Ez az új finanszírozási módszer azonban a szigorú szabályok miatt könnyebben akadt fenn az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzésén, amely végül a párt jelenlegi pénzügyi válságához vezetett.

Az Állami Számvevőszék a rendszeres ellenőrzés részeként folytatott vizsgálatot a Jobbiknál is. A 2018 januárjában nyilvánosságra került jelentés szerint a párt a 2015-2016. évekre vonatkozóan nem igazolta, hogy a működéséhez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat használt fel. Az ÁSZ továbbá hatósági jelzést kapott 2017-ben a Jobbik által két – Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó – gazdasági társasággal, politikai plakát kihelyezésre kötött szerződésekben alkalmazott egységárak miatt, ezek ugyanis jelentősen elmaradtak a gazdasági társaságok hirdetési listaáraitól. Az ÁSZ a vizsgálat során megállapította, hogy a Jobbik a politikai hirdetéseinek kihelyezésére kötött szerződések alapján összesen 331 millió 660 ezer forint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el jogi személyektől.

A törvényi előírások alapján a Jobbiknak ezt az összeget be kell fizetnie az Államkincstárnak, és ugyanekkora összeget meg kell vonni a párt költségvetési támogatásából. Az összességében közel 663 milliós összeget a 2018-as országgyűlési választási kampányra tekintettel az Államkincstár 2018 júliusától kezdi el behajtani. Mindemellett a Jobbik a kampány során további 61 milliós tartozást halmozott fel a Magyar Postával szemben, így jelenleg 723 millió forint a hiányzó összeg. Hogy ez vajon a párt teljes adóssága-e, az csak egy felszámolási eljárás keretében derülhet ki.

Az elkövetkező időszak anyagi szempontból tragikusan fest a Jobbik számára. A párt az idei év második félévében két részletben 237 millió 900 ezer forintot, a jövő év első negyedévében további 94 millió 700 ezer forint állami támogatást veszít el. 2019 áprilisáig tehát kevesebb, mint 33 millió forint költségvetési támogatás áll majd rendelkezésre a Jobbik működtetésére. Miközben a pártnak meg kell kezdenie a közel 400 millió forintos tartozásának törlesztését is a Magyar Államkincstár és a Magyar Posta felé.

Ez pedig felér egy lehetetlen küldetéssel. Az előző évek hivatalosan bevallott adatai alapján ugyanis a Jobbik fenntartása egy kilenc hónapos időszak alatt átlagosan 400 millió forintba került. Igaz ugyan, hogy a párt bizonyos személyi és dologi kiadásait fedezheti az Országgyűlés Hivatala útján, illetve azt is fontos megjegyeznünk, hogy a Jobbik pártalapítványa a következő háromnegyed évben összesen 308,7 millió forint költségvetési támogatásban részesül. Ezek a források azonban legálisan nem használhatók fel a párt működési költségeinek fedezésére.

 

Merre tovább?

A Jobbik további politizálásának kereteit jelenleg három tényező befolyásolja – prioritási sorrendben: 1. a bukott választási kampányból és a tiltott pártfinanszírozásból eredő adósság kifizetése; 2. Vona Gábor informális befolyása a pártvezetésre és a tagságra; 3. a Mi Hazánk mozgalom/párt jelentette kihívás.

A balliberális pártok szétforgácsoltsága és belviszálya következtében a Jobbik folyamatosan gyengülő helyzete ellenére is a Fidesz/KDNP potenciális váltópártja. A Jobbik megszűnése a jelenleg háromosztatú (Fidesz/KDNP, Jobbik, balliberálisok) politikai erőteret kétosztatúvá (Fidesz/KDNP, balliberálisok) tenné, amit az új generációs pártok (LMP, Momentum, Kutyapárt) egészítenének ki. A Jobbik szavazóinak zöme – a következő kampányig – feltehetően elfordulna a politikától. Az antikommunista és patrióta szavazók egy része a Mi hazánk és a Fidesz/KDNP felé fordulna, míg a „néppártosodással” érkező proteszt szavazók az ellenzéki pártok közül keresnének maguknak idővel új pártot.

Bizonytalansági tényező Vona Gábor bukott pártelnök politikai jövője, aki 2017 végétől a közösségi oldalán használt „VG” logóval akár egy új politikai mozgalmat is elindíthat. Az új pártvezetés nem tud kilépni a bukott pártelnök árnyékából, miközben a párt gazdasági ügyeit és országos választmányát Vona bizalmi embere, Szabó Gábor tartja kézben.

Az alábbiakban valószínűség szerint öt forgatókönyvet vázolunk, amelyekkel a Jobbik jelenlegi szorult helyzetéből kitörhet. A radikálisnak indult, mára irányválságban szenvedő Jobbik jelenlegi helyzetében több forgatókönyv kínálkozik, melyek közül a párt további sikeres politizálása szempontjából az adósság törlesztése és a politikai brand megtartása tűnik a politikailag legkifizetőbbnek. A B, C és E forgatókönyveket egy kongresszusnak kellene jóváhagyni, ami bizonytalansági tényező. A D forgatókönyvet Toroczkai Lászlóék most valósítják meg.

 

NO. OPCIÓ IDŐHORIZONT ELŐNY HÁTRÁNY

A

Adósság törlesztése

1-2 év

  • Jogfolytonosság
  • "Áldozati" szerep
  • Zsoldosok távoznak, maradnak az idealisták
  • Több évnyi nehéz, szinte lehetetlen anyagi helyzetben történő politizálás
B

Választási szövetség létrehozása új névvel (XXI. századi pártokkal)

Középtáv, de még a 2022-es Országgyűlési választások előtt

  • Megújulás lehetősége
  • Váltópárti helyzet megerősítése
  • Szinergia hatások (új választók, stb.)
  • A szövetséges pártoknak is hozzá kell járulni
  • A radikálisok várható lemorzsolódása
  • Nem önálló politizálás, irányvita
C

Új párt alapítása Jobbik mozaikszó megtartásával (jogfolytonosan)

Rövid táv

  • Tagrevízióval megszabadulnak maradék belső ellenzéktől
  • Öröklik az állami támogatást és az országgyűlési frakciót
  • A pártvezetés kilép Vona Gábor árnyékából
  • A frakciót és az állami támogatást is megtarthatják
  • Jogfolytonossággal adósságot is öröklik
  • Távozó tagokat / alapszervezeteket pótolni kell
D

Új párt / mozgalom alapítása (jogfolytonosság nélkül)

Rövid táv

  • Szimbolikus lezárása egy fejezetnek
  • Esély a fragmentálódott nemzeti radikálisok újbóli egyesítésére
  • Az állami támogatás és az OGY-frakció elvesztése
  • Váltópárti szerep veszélybe kerül
  • Irányvita az új párt programjáról és szövetségi politikájáról
E

Párt megszüntetése

Rövid táv (adósságra való hivatkozással)

-

  • Sokkal rosszabb helyzetből kezdhetnek mindent elölről

 

Példák

Az MSZP-s Szanyi Tibor is felvetette elnöki programjában pártja megszüntetését, majd – feltehetően a bevezetett mozaikszó megtartása mellett – egy új párt alapítását. Mások korábban azt javasolták, hogy az 1948-as pártfúzióra hivatkozva a “szociáldemokraták” lépjenek ki az MSZP-ből, és – szintén a már bejáratott mozaikszó megtartása mellett – alapítsák meg a Magyar Szociáldemokrata Pártot (MSZP).

Ez a lehetőség a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) 2013. májusi önfeloszlatásával megszűnt, Schmuck Andor a 2014-es OGY-választásra készülve ugyanis pont ezt a nevet adta új pártjának. Az új párt átvette jogelődje minden tagját és alapszervezetét.

Sebastian Kurz példája is ott lebeghet a Jobbik előtt, aki az előző (idősebb és kudarcos) pártvezetés háttérbe szorításával, illetve néhány szimbolikus újítással tudott új lendületet adni pártjának, az ÖVP-nek. A fiatalos türkiz szín mellett pártja a választáson Sebastian Kurz Listája — Az új Néppárt néven indult, ezzel is mutatva a változást. Fontos megjegyezni, hogy ezek a változtatások önmagukban még nem lettek volna elegek a választási győzelemhez, ahhoz egy tartalmi váltás is kellett a migrációs politika terén. A szeptemberi svéd parlamenti választáson a mérsékelt jobboldali Moderatana párt vezetése is az ÖVP-hez hasonló dilemma előtt áll.

 

A megszűnés előnyei

A Jobbik esetleges megszüntetésének előnyei eltörpülnek a hátrányok mellett. Legfőbb előnyként az áldozati szerep említhető, ami azonban magában hordozza a helyzetet előidéző politikusok kudarc(osság)át is.

Ígéretesebbnek tartjuk a “XXI. századi pártok” (Jobbik, LMP, Momentum) egymásba kapaszkodását, ami idővel akár egy választási pártszövetséghez is vezethet, amely a “XX. századi” balliberális pártokkal és a Fidesszel szemben vindikálhatja magának a váltópárti szerepet.

A modern politikában a pártok professzionális működése infrastruktúrát, állandó és üzemszerűen működtetett szervezetet, továbbá fizetett munkatársak és szakértők alkalmazását jelenti. Egy pénzügyi válságban lévő párt ezek hiányában nem képes eljuttatni üzeneteit a választókhoz és ellensúlyozni a párt körül kialakult válsághangulatot. A következmény egy lefelé tartó spirál, ami a támogatottság további csökkenését és újabb belső feszültségek kialakulását hozza egyre gyorsuló ütemben, a párt teljes eljelentéktelenedéséig.

 

A megszűnés hátrányai

A jogfolytonosság nélküli megszüntetés esetén a kampányt irányító pártvezetés tagjainak kellene a párt adósságát visszafizetni, így az ő politikai karrierjüknek feltehetően vége szakad. A korábbi 102 millió forint adomány kampánycélokra fordítása sem kedvez újabb mikroadományok gyűjtésének.

A párt feloszlatásával ráadásul elesnének minden állami támogatástól és a frakció által biztosított nyilvánosságtól és eszközöktől, miközben képviselőik a függetlenek közé ülve, vagy a hat hónapos átmeneti idő után más frakciókhoz csatlakozva tudnának csak tovább politizálni.

A Jobbikot ebbe a helyzetbe irányító pártvezetők már csak koruk miatt is várhatóan tovább akarnak politizálni, így mindig magyarázkodniuk kellene a párt feloszlatása miatt, és nehéz lenne úgy az aktivistáktól és a szavazóktól bizalmat kérni, hogy a kaland vége akár egy újabb feloszlatás is lehet.

Ha sor kerül a felszámolásra, akkor a párt és annak vezetői megszabadulhatnak ugyan az adósságtól, de annak politikai következményeitől nem. A párt vezetői számára minden további politikai szerepvállalás lehetetlenné válna. A politikai ellenfelek számára eszközt, a közvélemény előtt pedig nehezen vállalható bélyeget jelentene, hogy a párt ebben a formában szabadult meg a tartozásaitól.

Amennyiben a Jobbik feloszlik, a frakció sem működhet tovább. A párt elveszíti az Országgyűlési Hivatalon keresztül járó forrásokat, valamint a pártalapítvány számára biztosított költségvetési támogatást is. A korábbi képviselők a Parlamentben nem tudnak új frakciót sem alakítani, így függetlenként kéne folytatniuk munkájukat vagy a féléves moratóriumot követően nyílna számukra lehetőség más frakcióhoz csatlakozni.

A Jobbik, mint politikai márkanév eltűnése zárójelbe teheti a párt régi szellemiségét, tompíthatja a Jobbik hitelességi problémáit, azonban források nélkül – a már ismert brand helyett – nehéz új pártot építeni.

A jelenlegi belpolitikai erőtérben kevés a szabad hely, kiváltképp a Jobbik új vezetői számára. A Fidesz uralja a centrumot, a baloldalon pedig a régi pártok mellett az új generációs pártok is helyet követelnek maguknak. Az elmúlt évek pálfordulásai után Vona Gábor és szövetségesei számára lehetetlen a hiteles szerepvállalás a jobboldalon. Különös tekintettel arra, hogy a Jobbikból kizárt politikusok éppen ezt a térfelet kívánják elfoglalni. A felszámolással tehát a belső viták és a politikai leszámolások ugyan lezárulhatnak, de ez Vona Gábor politikai karrierjének végét is jelentheti.