Eltűnt az ellenzék a térképről – Az időközi önkormányzati választások mérlege a választási adatok tükrében


Az áprilisi országgyűlési választások óta 26 településen tartottak időközi önkormányzati választást Magyarországon. Az 1000 fő alatti településeken zajlott választásoknak nincs politikai jelentősége, ezeken a településeken ugyanis nagyon ritka, hogy a pártok jelölteket állítanának. Elemzésünkben ezért arra a tizenkét településre összpontosítunk, ahol a pártok már jellemzően megmérettetik magukat.  Ezeken a településeken hét polgármestert, öt egyéni választókerületi képviselőt és tizennégy egyéni listás képviselőt választottak április óta, összesen tehát huszonhat mandátumért folyt a verseny. 


Az, hogy egy vesztes országgyűlési választás után az ellenzék visszaesik, nem ritka jelenség. Az azonban újdonság, hogy már a jelöltállításnál is érzékelhető volt az ellenzék gyengesége. Míg 2014-ben a baloldali ellenzéki pártok és a Jobbik is önálló jelöltet állított a szóban forgó körzetek felében, addig most ez alig több mint a körzetek tizedében sikerült. A statisztikát jelentősen javítják a pásztói és záhonyi „kislistás” jelöltállítások, mert az általános választáson a fővárosban és a megyeszékhelyen szinte mindenhol volt jelöltjük ezeknek a pártoknak, most a polgármesterségért és az egyéni választókerületért az időközi választásokon a nagyvárosokban el sem indultak. Négy éve az LMP-nek is volt a körzetek negyedében jelöltje, most azonban mindössze egy jelöltet sikerült elindítaniuk. A Fidesz-KDNP kizárólagos ellenfelei így a függetlenek voltak, hiszen a parlamenti ellenzék helyzetét azzal próbálta palástolni, hogy függetlenként induló jelöltek mögé sorakoztak fel. Szóban. Maguk az érintettek, a kampányban, majd az eredmények tükrében is többször elmondták, hogy semmilyen támogatást nem kaptak ezektől a pártokról.

 

A hét polgármesterválasztás adatai azt mutatják, hogy az áprilisi választások után a Fidesz-KDNP tovább erősödött. Amíg 2014-ben az érintett településeken 49 százalékos eredményt ért el a párt, ez most több mint 55 százalékra nőtt. Eközben a Jobbik és az LMP nem indított jelöltet, a baloldal pedig főleg a józsefvárosi eredménynek köszönheti, hogy egyáltalán látszik a statisztikákban, mert a függetlenként induló Győri Péter – egyedüliként – elfogadta és felvállalta ezeknek a pártoknak a támogatását. Az elnyert polgármesteri mandátumok is a Fidesz-KDNP sikerét mutatják. Amellett, hogy a párt megőrizte a polgármesteri tisztséget Józsefvárosban, Szerencsen és Felcsúton, 2014-hez képest sikerült fordítani Pásztón és Nyékládházán is.

Az öt egyéni választókerület (Budapest, Békéscsaba, Miskolc, Sopron, Veszprém) mindegyike fontos nagyvárosban van, és négy éve mindegyiket a Fidesz-KDNP nyerte. Bár a közgyűlés összetételét érdemben nem befolyásolta volna, ha a kormányoldal bármelyiket is elveszíti, de kommunikációs szempontból volt jelentősége az eredménynek. A parlamenti ellenzékből egy helyen az MSZP, egy helyen az LMP indított jelöltet, a Fidesz-KDNP ellenfelei itt is kizárólag függetlenek voltak. A kormánypártok a mandátumarányon javítani nem tudtak, csak a szavazatarányokon, ami sikerült is nekik. 2014-ben az érintett körzetekben közel 47 százalékos eredménye most több mint 65 százalékra növekedett. Az ellenzék drámai összeomlását jól mutatja, hogy négy éve a baloldali ellenzék 28, a Jobbik pedig 14 százalékot szerzett, az LMP-vel összesítve pedig szinte azonos eredményt értek el a Fidesz-KDNP-vel. Ez most a tíz százalékot sem éri el.

A legnehezebb mindig a 10 ezer lélekszám alatti települések eredményeit elemezni. Az induló jelöltek döntő többsége független, a választóknak pedig nem egy, hanem a körzetben kiosztható mandátumok számának megfelelő szavazata van, amelyet szabadon használhatnak. A választó megoszthatja a szavazatát a pártok között és nem érvénytelen a voksa akkor sem, ha csak egy jelöltet támogat. Így viszont nehéz súlyozni az eredményeket is. A pártok ritkán indítanak jelöltet a voksoláson. Ennek megfelelően négy éve az érintett településeken szerezhető tizennégy mandátum (Pásztó 8, Záhony 6) feléért indítottak csak jelöltet a kormánypártok, de az ellenzék sem volt lemaradva. A Fidesz-KDNP 7 jelöltje mellett, a baloldal 6, a Jobbik 5, míg az LMP 1 jelöltet állított. Az időközi választásokon most a Fidesz-KDNP 8 jelöltével szemben, 1 baloldali és 4 jobbikos indult csak. A független-jelöltek hagyományos hegemóniája mellett is sikerült javítani. 2014-ben Pásztón a Fidesz-KDNP a 8-ból 5 körzetben volt sikeres, most 7 mandátumot szerzett. A szavazatarányok is jelzésértékűek és megerősítik az ellenzék összeomlásával kapcsolatos álláspontot. Igaz, hogy a parlamenti ellenzék már több mint egy évtizede folyamatosan szorul ki vidékről, az időközi választások pedig a folyamat betetőzését jelzik. Négy éve még megszerezték a voksok majdnem 15 százalékát, ez most már csak 6 százalék volt.