Orbán Viktor 9 legtalálóbb tusnádi jóslata


A Fidesz elnökeként és Magyarország négyszer szabadon megválasztott miniszterelnökeként Orbán Viktor megújította a magyar politikai beszédet. Az évértékelő beszéd honi hagyományának 1999-es megteremtése mellett mára a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és a Kötcsei Polgári Pikniken elmondott beszédek is meghatározzák a politikai diskurzust.


Tusványoson Orbán Viktor miniszterelnökként, vagy az ellenzék vezetőjeként Európa-képéről, az általa fontosnak tartott nemzetközi trendekről, illetve ezekből eredően az összmagyarság előtt álló feladatokról beszél, bepillantást engedve politikusi világlátásába, problémaészlelésébe és vízióiba.

Az érdeklődést és a sikert látva az ellenzék próbálkozik az utánzással, így a DK és a Jobbik elnöke is rendszeresen tart (évértékelő) politikai beszédet. Ez gyengíti azt az érvet, miszerint Orbán Viktor “csak a sajátjai” előtt beszél, és nem ad teret a kritikának. Az ellenzéki politikusok beszédeiből a média ritkábban idéz, és a rivális politikai szereplők sem tekintik azokat referenciának.

Az Orbán Viktor által felhozott hasonlatok, fordulatok és gondolatok ezzel szemben – különösen 2014 óta – bekerülnek a hazai és a nemzetközi média fősodrába. A miniszterelnök-pártelnök számos gondolatát igazolta már az idő, az alábbiakban a közelmúlt kilenc legtalálóbb tusnádi jóslatát gyűjtöttük össze.

 

I. „A szegények csak az új jobboldaltól várhatják érdemeik védelmét, mert az új baloldal már nem szociális és lemondott róluk, ezért a középosztálynak és a szegényeknek kell szövetséget kötnie.” (Orbán Viktor, Tusnádfürdő, 2007)

A 2018-as választáson az ország legszegényebb településein és régióban élők többsége is a Fidesz/KDNP listáját és jelöltjeit támogatta. Kiderült, hogy a rezsicsökkentés, a közmunka, a devizahitelek kivezetése és az Erzsébet-táborok korábban lesajnált és támadott intézkedései szegény sorsú magyar emberek és családok tízezreinek kínálnak kapaszkodót, könnyebbséget és kiutat a reménytelenségből.

 

II. „Európában új korszak kezdődik, és az jobboldali lesz!” (Orbán Viktor, Tusnádfürdő, 2009)

A hagyományos baloldal pártjainak már a 2009-es EP-választáson is érezhető lejtmenete (189 mandátum, -33) azóta felgyorsult. Franciaországban és Csehországban is megbukott a baloldali kormány, a német SPD támogatottsága immáron 20 százalék alatt van. Az MSZP támogatottsága a 2009 eleji 30 százalékról mára 10% alá esett. A migrációs válság 2015-ös első tetőzése óta a legtöbb európai országban (és az USA-ban) olyan jobboldali és konzervatív pártok erősödnek meg (Hollandia, Franciaország, Németország, Svédország), vagy kapnak kormányzati megbízást (Csehország, Ausztria, Olaszország), amelyek a saját nemzetüket támogatják, és korlátozzák az újkori népvándorlás miatt Európára és országukra nehezedő nyomást. A mainstreammé vált 1968-as gondolkodás ellen már német CDU/CSU politikusok is egy “konzervatív ellenforradalom” szükségességéről beszélnek.

 

III. „Európának meg kell találnia az oroszokkal való sajátos együttműködés rendszerét, amely lehetővé teszi, hogy az orosz gazdaság potenciálja összekapcsolódjon az európai gazdaság potenciáljával. (Orbán Viktor, Tusnádfürdő, 2010)

Már Matteo Renzi korábbi olasz szocialista miniszterelnök is felvetette az Oroszország elleni gazdasági szankciók értelmének kérdését, amiket Matteo Salvini Lega-elnök és olasz belügyminiszter már nem is hosszabbítana meg. Merkel kancellár Trump elnök támadásaival szemben is megvédi az Északi Áramlat 2 német-orosz gázvezeték építését, miközben nyugat-európai cégek orosz földön építenek gyárakat, így keresve kiskaput az újabb szankciók ellen. Számos nyugati vezető találkozik Putyin orosz elnökkel, Trump amerikai elnök ráadásul javítana a fagyos amerikai-orosz viszonyon az atomfegyverek korlátozása és az iszlám terrorizmus elleni harc fokozása terén illetve javasolta Oroszország visszatérését a G7 csoporthoz. Magyarország a nyugati szövetségi rendszerek megbízható tagjaként támogatja a közös uniós/Nato álláspontot, miközben Oroszországban egy fontos gazdasági partnert és energiaszállítót lát.

 

IV. „Azt látjuk, hogy az Európai Unió perifériáján elhelyezkedő országok, amelyek éppen az eurózónának is tagjai, lassan, de biztosan kezdenek leszakadni Európa középső részéről. Bajba került Írország, bajba került Portugália, bajba került Görögország, nyissák ki az újságot: Olaszországról és Spanyolországról fognak olvasni.” (Orbán Viktor, Tusnádfürdő, 2011)

Azóta Írország és Portugália helyzete stabilizálódott ugyan, és Görögország a negyedik mentőcsomaggal visszatérhet a nemzetközi pénzpiacokra, ám az eurózóna belső feszültségei egy olyan észak-déli törést jelentenek az unión belül, ami erősebb a nemezti szuverenitás kérdése mentén jelentkező kelet-nyugati törésnél. A 2017-es francia elnökválasztás egyik fő kérdése az eurózóna elhagyása volt, ami Olaszország esetében újra felvetődik. Az olasz és spanyol bankrendszer kétes kintlévőségeit az EU bail-in szabályai szerint immáron a kötvényesek és betétesek szerepvállalásával kell rendezni, ami számtalan család és kkv megtakarításait olvasztja el. Az eurózóna perifériája nem élt az alacsony kamatok lehetőségével, ezért Macron francia elnök, vagy az új olasz kormány az eurózóna reformját, közös adósságvállalást és betétbiztosítást szorgalmaznak, amit az északi országok nem támogatnak. Az még nem látható, hogy az EKB kötvényvásárlási programjának kifutása, vagy egy kamatemelés után az eurózóna perifériája miként finanszírozható.

 

V. „Hivatásos politikusok versus civilek kérdése. […] Ha megnézem a magyarországi civil világot, […] akkor azt látom, hogy itt fizetett politikai aktivistákkal van dolgunk. És ezek a fizetett politikai aktivisták ráadásul külföldiek által fizetett politikai aktivisták. Meghatározható külföldi érdekkörök által fizetett aktivisták […] ezen az eszközrendszeren keresztül befolyást kívánnak adott pillanatban és adott kérdésekben gyakorolni a magyar államéletre.” (Orbán Viktor, Tusnádfürdő, 2014)

A soft power elmélet jegyében egyes államok és/vagy érdekkörök civil szervezeteket, a médiát és más nem politikai aktorokat használnak egyes témák hangsúlyos megjelenítésére, politikai nyomásgyakorlásra, vagy egy társadalom gondolkodásának befolyásolására. Azóta (pl. a DC Leaks által) kiderült, hogy a Soros Györgyhöz köthető Open Society hálózat csak az Európai Parlamentben 226 képviselőre számíthat “megbízható szövetségesként”. A szicíliai államügyész és az új olasz kormány is azzal vádolja a migránsokat a tengerből kimentő NGO-kat, hogy azokat bevándorlásbarát érdekkörök finanszírozzák, illetve tevékenységük során összejátszanak az embercsempészekkel. A 2015-ös kanadai választásokon “civil” szervezetek 25 billegő körzetben akadályozták meg a konzervatív jelölt győzelmét.

 

VI. “Könnyen lehet, hogy eljön a mi időnk!” (Orbán Viktor, Tusnádfürdő, 2014)

A miniszterelnök a 2008 óta változó világban a magyarság számára a félelem és begubózás és visszahúzódás helyett bátorságot, előre tekintő gondolkodást, valamint ésszerű és bátor cselekvést javasolt. A migrációs válság tetőpontján, 2015/2016-ban Angela Merkel “Minden szírt befogadunk!” politikájával szemben Orbán Viktor fogalmazta meg elsőként a külső schengeni határok védelmének szükségességét, illetve azt, hogy nem más kontinensek menekültjeit kell Európába hozni, hanem a segítséget kell a nélkülözőkhöz vinni. Azóta a visegrádi országok “rugalmas szolidaritás” javaslata Berlin és Brüsszel “európai szolidaritás” koncepciójának nem csak egyenrangú alternatívája, hanem a Századvég Alapítvány Project28 kutatásai szerint mára az európai emberek szemében a vonzóbb jövőkép. A nemzetközi mainstream média a patrióta politika terjedését plakatívan Európa “orbanizálódásának” címkézi, és Steve Bannon amerikai kampánystratéga szerint Orbán Viktor “Trump előtt volt Trump”.

 

VII. „[…] mivé lenne Magyarország, ha 2014-ben a baloldal alakíthatott volna kormányt? Riasztó gondolat, mégis egy pillanatig képzeljük el: egy-két év, és nem ismernénk rá a saját hazánkra, nem ismernénk rá Magyarországra, olyanok lennénk, mint egy nagy menekülttábor, afféle közép-európai Marseille.” (Orbán Viktor, Tusnádfürdő, 2015)

A baloldal szerint a migráció a Fidesz “gumicsontja” és egy “álprobléma", ami eltereli a figyelmet a szerintük valós problémákról. A balliberális ellenzék a Jobbikkal kiegészülve nem támogatta a 2016 októberi népszavazáson a kormány bevándorlásellenes álláspontját és nem szavazták meg az erre vonatkozó alaptörvény módosítást sem. A néppártosodó Jobbik (az alkotmánybírósági beadvány támogatásával) ráadásul 2017-ben kiállt a Soros-egyetem és a bevándorlást támogató civil szervezetek mellett, így a választásra a nagyszámú idegen népesség kötelező betelepítését elítélő álláspontot egyedül a Fidesz/KDNP pártszövetség képviselte. Az ellenzék minden igyekezete ellenére a bevándorlás volt az országgyűlési választás fő témája, így a 2018-as választáson a szavazók többsége, közel 2,6 millió magyar ember a határok védelmére és Magyarország bevándorlóországgá válása ellen szavazott.

 

VIII. „A nyugati rendőrségi statisztikák szerint ott, ahol nagy számban élnek törvénytelen bevándorlók, a bűnözés mértéke drasztikusan emelkedik, és ezzel arányosan csökken a polgárok biztonsága. Mondok néhány elgondolkodtató példát. Az ENSZ – nem a magyar kormány, hanem az Egyesült Nemzetek Szervezetének – statisztikája szerint a nemi erőszakok száma tekintetében Svédország világviszonylatban második helyen áll a dél-afrikai Lesotho után.” (Orbán Viktor, Tusnádfürdő, 2015)

Donald Trump is tett egy hasonló kijelentést 2017 februárjában, amit akkor szintén ugyanúgy támadtak, mint Orbán Viktor korábbi mondatait. Pár nappal Trump mondatai után Stockholm Rigsby kerületében a rendőrség le akart tartóztatni egy, a gyanú szerint drogkereskedő migránst, ami utcai zavargásokhoz vezetett. Azon év áprilisában egy migráns ellopott teherautóval hajtott Stockholmban a tömegbe, 5 embert megölve és tizennégyet súlyosan megsebesítve. A 2018 szeptemberi svéd parlamenti választás várhatóan legerősebb pártja, a bevándorlást elutasító Svéd Demokraták előretörését a legtöbb elemző a tömeges beáramlással és a migránsok által elkövetett bűncselekmények nagy számával magyarázza.

 

IX. „Én nem vagyok Donald Trumpnak a kampányembere, sosem gondoltam volna, hogy valaha is felmerül a fejemben az a gondolat, hogy a kinyílt lehetőségek közül mégiscsak ő volna a jobb Európa és Magyarország számára” (Orbán Viktor, Tusnádfürdő, 2016)

Orbán Viktor az akkor még csak elnökjelölt Trump három javaslatát tartotta üdvözlendőnek. Küzdeni kell a terror ellen, a demokrácaiexportot be kell fejezni és a polgárháborús országokat stabilizálni kell, valamint le kell állítani az ellenőrizetlen és tömeges bevándorlást. A várakozásokkal ellentétben Donald Trump lett az amerikai elnök, aki 2017 januárjától újszerű stílusával változást hozott a nemzetközi politikába és a világgazdaságba. Trump elnöksége idején nem eszkalálódott a Magyarország szomszédságában zajló ukrajnai konfliktus, a CIA és a US State Department munkája érezhetően depolitizálódott, illetve a nyugat elkezdte a szuverenitását és erőprojekciót garantáló haderőfejlesztést. Trump elnök politikája erősíti a migráció és a határok védelme terén képviselt magyar álláspontot. Az America first! protekcionista gazdaságpolitikánál a magyar gazdaság leginkább a német autógyárak beszállítójaként lehetne érintett, ám itt az autókra kölcsönösen kivetett vámok eltörlése hozhat megoldást.

 

Nyitókép forrása: Botár Gergely/kormany.hu (28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, 2017)