A magyarok szerint a stabil gazdasági és politikai környezet elengedhetetlen a nyugodt jövő érdekében


A jövő alakulásának kérdése, valamint az ehhez kapcsolódó attitűdök és impressziók az egyik legfontosabb hétköznapi beszédtémának tekinthetők. A Századvég átfogó kutatásában megvizsgálta, hogy a magyar lakosság milyen jövőképpel rendelkezik, kitérve az esetleges aggodalmakra, valamint az ezek mérséklését célzó tényezőkre is.


Kijelenthető, hogy a magyarokban sem általános bizakodás, sem általános félelem nincs a jövőbeli eseményekkel kapcsolatban: megközelítőleg azonos az aránya azoknak a megkérdezetteknek, akik úgy vélekednek, hogy inkább jó, mint azoknak, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon. Érdekességként fontos megjegyezni, hogy minél kisebb területi egységet vizsgálunk (tehát az egész ország helyett pusztán a régió, a megye, illetve az egyes települések fejlődésének a megítélését), annál pozitívabb színezetűvé válik a válasz. Ezen felül a válaszadók egyharmada ugyan bizonytalannak gondolja a jövőt, de fontos kiemelni, hogy a bizonytalanság hátterében nem feltétlenül borúlátó várakozások állnak, hanem az a körülmény is, hogy nem láthatók előre a bekövetkező események (azok pozitív vagy negatív jellegétől függetlenül).

A jövő megítélése mellett kulcskérdés, hogy melyek azok a tényezők, amelyek alkalmasak arra, hogy csillapítsák a későbbiekre vonatkozó félelmeket, aggodalmakat. A felmérés alapján kijelenthető, hogy a válaszadók döntő többsége az állami nyugdíjat tekinti a nyugalmasabb jövő egyik zálogának, amelynek kettős magyarázata van. Egyrészt az időskori megélhetés biztosítása megkerülhetetlen kérdés, amely idővel minden megkérdezettet érinteni fog, másfelől pedig az állami nyugellátás bizonyosan kitart a nyugdíjas évek alatt, szemben az esetleges egyéni megtakarításokkal, amelyek ráadásul rendkívüli kiadások miatt meg is fogyatkozhatnak már az egyén visszavonulása előtt is.

A magyarok szerint ugyancsak kiemelkedő fontosságú a stabil gazdasági helyzet, valamint a kiegyensúlyozott politikai vezetés a jövőre vonatkozó aggodalmak mérséklése szempontjából. Az előbbi tényező univerzális meghatározója az életszínvonalnak: az ország esetleges gazdasági nehézségei rányomják bélyegüket a lakosság mindennapjaira, ugyanakkor a kedvező gazdasági folyamatokból – eltérő mértékben ugyan, de – valamennyi magyar profitálhat. A politikai környezet stabilitásának jelentősége szintén nem elhanyagolható, hiszen e tényező – egyfajta gyűjtőkategóriaként – hatást gyakorol többek között a nyugdíj, a gazdasági helyzet és számos egyéb komponens alakulására. Az említett külső tényezők mellett a megkérdezettek tekintélyes hányada fontosnak véli, hogy a munkája mellett több ideje jusson a családjára, hiszen a harmonikus családi kapcsolatok a stabilitás egyik feltételének tekinthetők, melyek ugyancsak szerepet játszhatnak a jövő kiszámíthatóbbá tételében, a későbbi nehézségek leküzdésében.

Meglepőnek tűnhet, hogy a magasabb iskolai végzettség megszerzése, illetve az új szakma tanulása tekintetében már megoszlanak a vélemények a vizsgált kérdésben. A kiindulópont az lenne, hogy az említett lépések megtétele hozzásegítene a magasabb jövedelemhez, amely nyugodtabbá tehetné az elkövetkezendő éveket, évtizedeket, ám a valóság – ahogyan azt a válaszadók is érzékelik – ennél összetetteb. További tanulmányok folytatása „automatikusan” nem eredményez jobban fizető munkalehetőségeket, hiszen a jövedelem mértéke számos egyéb körülménytől is függ, például a földrajzi elhelyezkedéstől, személyes tulajdonságoktól, illetve a konkrét szakma jellegétől. Feltételezhető, hogy a megkérdezettek egy része az említett egyéb tényezők nem megfelelő volta miatt nem tekinti az újabb iskolák elvégzését univerzális gyógyírnek az esetleges jövőbeli kihívások leküzdése szempontjából. Ezen túlmenően valószínűsíthető, hogy a válaszadók egy része már rendelkezik a szakterületén elérhető legmagasabb végzettséggel, vagy ugyan kevésbé képzett, mégis elégedett jelenlegi jövedelmével, így nem tartja indokoltnak újabb tanulmányok folytatását.

Zárásként célszerű kiemelni néhány érdekességet azzal kapcsolatban, hogy a magyarok hogyan ítélik meg a jövő alakítására, befolyásolására irányuló adottságaikat, képességeiket:

  • A kutatás szerint a férfiak nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az önfejlesztés, illetve a saját magukba vetett hit pozitív hatásainak, mint a női megkérdezettek.
  • Iskolai végzettség függvényében vizsgálva az előbbi kérdést kijelenthető, hogy a magasabban képzett válaszadók jobban hisznek abban, hogy önmaguk fejlesztésével javíthatnak jövőbeli kilátásaikon, mint az alacsonyabb végzettségűek.
  • Közismert, hogy a fiatalabb korosztályba tartozókat nagyobb vállalkozói kedv és magasabb kockázatvállalási hajlandóság jellemzi, mint az idősebbeket, amely abban is megnyilvánul, hogy minél idősebb valaki, annál kevésbé véli úgy, hogy önmaga képzésével, esetleg új vállalkozás indításával pozitív irányba mozdíthatná jövőjét.

 

A kutatás összefoglalója itt érhető el.