A magyarok többségének továbbra is fontos a vallás


A különböző vallásokhoz, vallási értékekhez való viszonyulás hagyományosan a legmeghatározóbb közéleti témák egyike, ezen felül az egyének identitástudata szempontjából sem elhanyagolható e kérdéskör. A Századvég kutatásában megvizsgálta a vallásosság magyarországi helyzetét, ideértve azt is, hogy a magyarok miként élik meg vallásosságukat, transzcendens iránti érdeklődésüket.


A Századvég nagymintás valláskutatása szerint a társadalom többségéről nem állítható kategorikusan, hogy vallásos, vagy épp vallástalan. Mindösszesen 20 százalék azok aránya, akik markánsan elutasítják a vallásosság minden (mért) tényezőjét, tehát a társadalom négyötöde valamilyen módon, többé vagy kevésbé kötődik legalább a transzcendens hitek valamely aspektusához, vagy akár egy adott valláshoz, egyházhoz, akár individuálisan, akár valamely egyház tanítását követő módon.

Napjainkban egyes vélemények szerint a vallásosság, illetve a hívők aránya, fokozatosan visszaszorul hazánkban, a felmérés azonban árnyalja ezt a képet: nem jelenthető ki, hogy a magyarok elhagynák a vallást. Tény, hogy amennyiben a vallásos érzület oldaláról közelítjük meg a kérdést (vagyis, hogy a megkérdezettek melyik felekezethez tartozónak érzik magukat), akkor azt láthatjuk, hogy a 2011-es népszámlálás óta csökkent a hívő népesség aránya. Ezzel szemben, ha a „hivatalos regisztrációt”, illetve a keresztséget vesszük alapul, elmondható, hogy a 2001-es népszámlálás óta emelkedett a valamely egyházba beavatottak aránya, miközben „nem vallásosnak” pusztán a magyarok 27 százaléka tekintette magát. Szintén nem elhanyagolható, hogy saját bevallása szerint a megkérdezettek kétharmada – valamilyen módon – vallásosként tekint magára: bár az egyháza tanítását csupán a válaszadók közel 16 százaléka követi, a magyaroknak mégis több mint fele a „maga módján” gyakorolja vallását. Érdekesség, hogy, ugyan különbség tehető az egyháziasan hívő és a maga módján vallásos emberek között, ám bizonyos szempontok tekintetében ez utóbbi csoportba tartozók akár vallásosabbnak is tekinthetők, mint az egyházuk tanítását követők. Mindezek fényében megállapítható, hogy a magyar emberek többsége kialakítja álláspontját a vallással kapcsolatban, vagyis alapvetően jelen van a lakosság körében a transzcendens iránti igény.

A keresztény kultúra hazai jelentőségét más kutatások is megerősítik. A vallási kultúra hazai jelentősége jól tetten érthető a Project28 nevű, az Európai Unió valamennyi tagállamára kiterjedő közvélemény-kutatás 2019-es eredményeiben is. A vonatkozó kérdésre adott válaszok alapján a magyar lakosság 79 százaléka szerint Európának inkább meg kellene őriznie keresztény kultúráját, hagyományait, vagyis a kultúrkereszténység igen erőteljesen jelenik meg hazánkban. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a vizsgált 28 ország közül 25-ben a válaszadók többsége a keresztény kultúra és hagyományok megőrzése mellett köteleződik el.


Meghatározó kérdés az egyházak iránt érzett közbizalom megléte avagy hiánya, méghozzá abból fakadóan is, hogy a szóban forgó intézmények nem pusztán hitéleti, hanem széleskörű egyéb (például karitatív vagy oktatási) tevékenységet is végeznek. A kutatás alapján megállapítható, hogy az egyházak „bizalmi indexe” érezhetően pozitívabb a civil szervezetek, az Országgyűlés és a sajtó hasonló mutatójánál, tehát a felsorolt intézmények közül a vallási intézmények társadalmi megítélése a legkedvezőbb.

Fontos kitérni a fiatalabb korosztályok valláshoz való viszonyára is. Nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy a fiatalok teljesen elutasítják a transzcendenciát (és ezáltal a vallástalanok csoportját erősítik), bár bizonyos sajátosságok megfigyelhetők az e korosztályokba tartozó válaszadók kapcsán. Ennek lényege abban ragadható meg, hogy a fiatalok a vallás intézményesült formái helyett előnyben részesítik a hitélet individualizált, kevésbé formális módozatait. Ez utóbbi állítást az a körülmény is alátámasztja, hogy e korosztály körébe tartozók jóval fogékonyabbak az ezoterikus tételekre, tanokra, mint az idősebbek. Összegezve azt mondhatjuk, hogy a fiatalokat is foglalkoztatják az élet végső kérdései, ha pedig a válaszokat az intézményesült vallási közösségekben nem találják meg, más források felé fordulnak.

Végezetül az említett felmérés alapján célszerű kihangsúlyozni bizonyos érdekességeket, amelyek a magyarok vallással kapcsolatos viszonyával állnak összefüggésben:

  • Közel két és félszer annyian érzik magukat valamely kisebb keresztény felekezethez tartozónak, mint ahányat megkereszteltek ezekbe.
  • Magyarországon háromszor annyian érzik magukat valamelyik nem történelmi egyház, illetve vallás követőjének, mint ahány főt ezekbe beavattak volna (kiugró a magukat buddhistának tekintők száma, ami közel 50 ezer főre tehető).
  • A Szentháromság létében a magukat egyháziasan vallásos katolikusoknak tekintők majdnem 7, a reformátusok közel 14, valamint az evangélikusok 4 százaléka NEM hisz. Jézus feltámadásában a katolikusok 5, a reformátusok 6, az evangélikusok majdnem 3 százaléka NEM hisz.

A kutatás összefoglalója itt érhető el.