Erősödtek a törésvonalak az Európai Unióban


2017. július 7-én került megrendezésre a Századvég Alapítvány szervezésében a „Merre tart Európa? – A Project 28 kutatás 2017-es eredményei” című konferencia. Az eseményen beszédet mondott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Schmidt Mária történész, a Terror Háza főigazgatója. A felmérés eredményeit Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány kuratóriumának elnöke ismertette.


Európa ma átalakulóban van, és ez komoly feszültségeket szül; az egyik törésvonal a brüsszeli elit és az európai  választópolgárok között, a másik az alapító államok és a később csatlakozók országok között húzódik, például a szuverenitás és a migráció kérdésében – mondta Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője köszöntő beszédében.

A tavalyi hasonló felmérésükkel összevetve az látható, hogy a feszültségek még markánsabban, egyértelműbben szabdalják szét az uniót. Jelezte: a kutatásukat azért indították, mert Európa az átalakuló geopolitikai környezetben keresi a helyét, és erről akarnak tükröt mutatni mások mellett a döntéshozóknak. Lánczi Tamás ismertetése szerint a Brüsszel által diktált utat az unió keleti tagállamai, vérmérséklettől függően, vonakodva vagy  éles ellenállással fogadják. Az unió állampolgárai úgy látják, hogy a brüsszeli tervek alapvetően negatívan befolyásolják az életüket, úgy érzik, cserben hagyták őket - mondta. A "Projekt 28" reprezentatív kutatás adatfelvételét április 10. és május 31. között végezték az Európai Unió 28 országában, 28 ezer ember megkérdezésével, telefonos módszerrel.     

Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány elnöke elmondta, egyebek mellett arról kérdezték az európai polgárokat, mit gondolnak a migrációról, a terrorizmusról, a biztonsági helyzetről, a nem-kormányzati szervezetek befolyásáról a politikára, mi a jövőképük, milyenek a politikai meglátásaik. 

Közölte, arra a kérdésre, „Az Ön országában inkább jó, vagy inkább rossz irányba mennek a dolgok?”, a válaszadók 31 százaléka mondta azt, hogy jó irányba, és a felmérés szerint a magyarok az európai átlaghoz képest sokkal optimistábbak. Elszomorítónak mondta, hogy az európai emberek szerint az Egyesült Államoknak, Kínának, Oroszországnak is nagyobb befolyása van a világban, mint az EU-nak; utóbbit csak a megkérdezettek 5 százaléka tartotta a világ legbefolyásosabb hatalmának. Arra a kérdésre, hogy a következő években a gazdaság helyzete az Európai Unióban inkább erősödni, vagy inkább gyengülni fog, a megkérdezettek 22 százaléka mondta azt, hogy erősödni, míg 41 százalék azt, hogy gyengülni fog; a magyar emberek ebben is optimistábban az átlagnál. Az uniós tagságról is megkérdezték az uniós polgárokat. A kérdésre, "Hogyan voksolna egy az Ön országának EU-tagságáról szóló népszavazáson?" a lengyelek és a magyarok mondták magukat a legelkötelezettebbeknek az európai uniós tagság mellett. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a visegrádi országok másként képzelik el az unió jövőjét. Az EU-nak a migrációs válság kezelésében végzett tevékenységéről is kérdezték a polgárokat. A megkérdezettek 76 százaléka gondolkodik úgy, hogy a brüsszeli válságkezelés megbukott, az teljes kudarc, mert nem tudta megoldani a helyzetet, és csak tovább rontotta azt - mondta Barthel-Rúzsa Zsolt. A Figyelő legfrissebb számban is ismertetették a Századvég Alapítvány Projekt 28 kutatását. Az Inog a bizalom címmel megjelent összefoglaló cikk szerint "a 28 EU-tagállamban a megkérdezettek túlnyomó része tagja akar maradni a közösségnek, ugyanakkor nagyon határozottan megjelenik az a vélemény, hogy Brüsszel igencsak félrekezeli az elmúlt néhány év legsúlyosabb válságait. Ez arra utal, hogy a tagországok állampolgárai más típusú együttműködést szeretnének, mint amit az uniós politikai elit." Az EU megosztottságát jól jelzi, hogy az uniós átlagban 40 százalékpont a különbség azok között, aki szerint jó, illetve rossz irányban mennek a dolgok, és ez a megosztottság a tagországokon belül is megjelenik.    A kutatásban olyan véleményeket értékeltek, mint hogy "Az EU kvóta alapján osztaná szét a migránsokat Európában". Ezzel a véleménnyel a Németország és Ausztriában megkérdezettek közül értenek egyet a legtöbben, míg Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Romániában és Lengyelországban a legkevesebben. Azzal a véleménnyel, miszerint "Az EU-nak hatékonyabban kellene védenie a külső határait", minden országban a megkérdezettek legalább 70 százaléka egyetértett; a legtöbben a V4 országokban. Arra a kérdésre, hogy a megkérdezettek "inkább egyetértenek vagy inkább nem értenek egyet azzal, hogy külföldi politikai vagy gazdasági erők hazai civil szervezeteken keresztül gyakorolnak nyomást az adott ország belpolitikájára?" 20 százalék mondta azt, hogy egyetért, és 61 százaléka, hogy inkább nem ért egyet.     

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az Európai Unió akkor tud megerősödni, ha felgyorsítják a bővítési programot, a tagországok lépéseket tehetnek versenyképességük érdekében, felgyorsítják a szabadkereskedelmi megállapodásokat, és sikerül megkötni egy mindenki számára előnyös Brexit-megállapodást. A miniszter hozzátette: egy Európát valóban megvédő migrációs politika is szükséges az EU megerősítéséhez.

Szerinte hibák sorozata vezetett oda, hogy ma az unió a versenyképesség tekintetében sokat vesztett. A hibák közé sorolta az alapvető reformok elmaradását. Szijjártó Péter azt mondta, az elmúlt években a világgazdaságban, világkereskedelemben zajló változások alapvetően átalakították a gazdasági erőviszonyokat, és az EU ennek a vesztesei közé tartozik versenyképessége jelentős mértékű csökkenése miatt. A miniszter arról beszélt, hogy az EU nem tudja javítani a versenyképességét a bővítési program nélkül, és a nyugat-balkéni térség integrációjának elmaradása komoly biztonságpolitikai problémákat is felvet. Szijjártó Péter a konferencián azt mondta, azért ellenzik az uniós adóharmonizációt, mert az komoly versenyképességi faktort venne ki a tagországok kezéből.  Szerinte ha nem sikerül megkötni egy minden fél számára előnyös megállapodást a britekkel a kilépés után, akkor az EU még súlyosabb problémákkal, versenyképességi kihívásokkal fog szembenézni.    Úgy értékelte, az, hogy a britek kiléptek az unióból, komoly politikai és gazdasági veszteséget okozott az EU-nak. A Brexit nem oka, hanem következménye a korábbi hibáknak - jelentette ki. Arra hívta fel a figyelmet, van egy "rémálom-forgatókönyv" is, miszerint ha az unió nem tud egy széles körű gazdasági együttműködési megállapodást köti Nagy-Britanniával, akkor a britek 2019 márciusa után sokkal könnyebben fognak szabadkereskedelmi megállapodásokat kötni a világgazdaság nagy szereplőivel, és ez még tovább rontja majd az EU globális versenyképességét. A miniszter a hibák közé sorolta az unió Oroszországhoz való viszonyát, és az érzelmektől mentes, racionális viták mellett érvelt. Azt mondta, az európai versenyképesség visszaszerzésének egyik fontos alapfeltétele a kontinens keleti és nyugati felének kulturált és hatékony együttműködése. Ezzel összefüggésben kitért arra, hogy Magyarországot gyakran számon kérik orosz politikája miatt, miközben az idei év első négy hónapjában az EU és Oroszország közötti kereskedelmi forgalom 32 százalékkal növekedett, és ugyanennyivel növekedett Oroszország és az Egyesület Államok közötti kereskedelmi forgalom is. Szijjártó Péter szerint az európai versenyképesség visszaesésében szerepe van az elhibázott migrációs politikának is, amelynek nyomán minden idők legsúlyosabb terrorfenyegetettségével néz szembe a kontinens. A miniszter a hibák kijavítása alapjának azt tartja, hogy visszahozzák Európába "az értelmes és racionális viták kultúráját" az emocionális viták, egymás megbélyegzése és kioktatása helyett. A tárcavezető szerint a történelmi jelentőségű kihívások idején az Európa jövőjéről szóló vita jogos és természetes, és nem is várható el a 28 tagállamtól, hogy egyféleképpen gondolkodjon. Demokratikus és tárgyilagos vitára van szükség, és abban erős visegrádi jelenlétre kell számítani - tette hozzá Szijjártó Péter, jelezve ugyanakkor, hogy a tagállamok között konszenzus van abban, hogy Európának újra erősnek kell lennie.

Schmidt Mária történész a konferencián egyebek mellett arról beszélt, hogy Európa nyugati felének vezető posztjain ma olyanok ülnek, akik görcsösen ragaszkodnak a 20. század második feléhez, és abba a hitbe ringatják magukat, hogy az akkori életet minden különösebb erőfeszítés nélkül átmenthetik a 21. századba.     Szerinte az ádáz kultúrharcban, a 20. században még fontosnak tekintett értékek, mint a hazaszeretet, a szólás-, és sajtószabadság megsemmisülnek, és a népszuverenitást felülírja a globalizált elitek leplezetlen érdekérvényesítése. A hagyományos politikai pártokra kikerült az "átalakítás miatt zárva" tábla, a polgárok érdekképviseletére pedig a mindenkit és mindent ellenőrizni akaró, de kontrollt nehezen tűrő "nagyon civilek" jelentkeztek be - mondta a történész.  

Az előadásokat követően Kiszelly Zoltán politológus vezetésével kerekasztal-beszélgetésre került sor. A beszélgetésben részt vett Maróth Miklós akadémikus, Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, Tóth Norbert nemzetközi jogász, valamint Gallai Sándor, a Migrációkutató Intézet tudományos igazgatója. A szakemberek a Project 28 kutatás témakörei mentén járták körbe azokat a kérdéseket, kihívásokat, melyekkel jelenleg az Európai Unió döntéshozóinak és polgárainak szembe kell néznie.

Forrás: MTI, Századvég

 

Galéria